Színház

Restaurált szeretet – interjú Bagó Bertalannal

2011.11.25. 10:36
Ajánlom
Bagó Bertalan második alkalommal rendez az Új Színházban. Schiller Don Carlosa talán aktuálisabb, mint valaha, bár amikor elkezdődtek a próbák, még senki nem tudta, hogy a darab témája szinte pontosan leképezi az Új Színház körüli eseményeket.

- Nem túl gyakori cím a színházak műsorában a Don Carlos. Miért ezt választottad?

- Eredetileg Shakespeare Coriolánusát szerettem volna, Huszár Zsoltival. Rá találtam ki az egészet, nem akartam más emberrel megrendezni. Egy hetem volt keresni egy olyan másik darabot ugyanerre a szereplőgárdára, ami szól is valamiről, ami ugyanabból a gondolati körből származik, mint a Coriolanus, amiben minden benne van a társadalmi problémáktól kezdve a szenvedélyes szerelemig. Nagyon sok darabot elkezdtem olvasni, és hirtelen beakadt a fejembe a Don Carlos, mert Posa márkit el tudja játszani Cserhalmi György, Fülöp királyt Gáspár Sándor, Erzsébetet Földes Eszter, Eboli hercegnőt Pokorny Lia, Carlost pedig Nagy Péter. Megkedveltem a gondolatot, és nem bántam meg. Legalábbis eddig még... Fontos dologról szól: van-e szenvedély ebben a világban, szükség van-e rá egyáltalán, vagy csak a hatalmat kell szolgálni, csavarnak kell lenni egy gépezetben? Nagy szavak ezek, de jó róluk beszélni, és kell is.

- A társadalompolitikai része most eléggé érzékenyen érinti az Új Színházat, mondhatni, azt próbáljátok, amiben benne van a társulat. Ez befolyásolja a munkát?

- Ezt nem tudhattam előre. Kezdek félni, volt már ilyen. Elkezdtem próbálni A revizort Zalaegerszegen, és mire befejeztem, minden mozzanatában időszerű lett az előadás. Amikor ezt elkezdtük, szó nem volt arról, hogy itt ilyen események történnek. Ezt senki nem gondolta az országban. Persze nem erre hegyezem ki, de mégis, a színház alapvető lényege, hogy a hajszálgyökereken föl kell szívni azt a társadalmat, amiben élünk. Minden pillanatunkban benne van ez a helyzet, de a nagy egész, az mégiscsak egy korábbi koncepció mentén halad. Ezzel együtt nem lehet nem észrevenni, hogy vannak mondatok, amelyek teljesen mást jelentenek most, mint két hónappal ezelőtt...

- Érzésem szerint egy Don Carlos-bemutatónak az a legnagyobb veszélye, hogy a nézők félnek tőle. A cím alapján felrémlik a fehér spanyolgallér, a csizma, a kecskeszakáll, eszébe jut az embernek, hogy van ebből egy opera... Szóval, valami nehezen befogadható, klasszikus íze van.

- Amennyire lehet, szeretném lebontani ezt a klasszikus hatást. Vagy inkább úgy mondom: kortársszerűen kezelem. Bármelyik nagy műre igaz, hogy a képletei, a viszonyrendszerei örök érvényűek. Az emberiség nem tanul. Mindig ugyanazok a problémák kerülnek elő. Mindig lesznek zsarnokok, és mindig lesznek emberek, akik a szabadságot akarják. A Don Carlos három alapgondolatra épül: a szabadságra (ezt Posa márki képviseli), a szerelemre (ezt Carlos és Erzsébet), és a hatalomra (ezt Fülöp király). És mind másra vágynak. A hatalom a szerelemre, a szerelem a szabadságra, a szabadság pedig hatalomra. És semelyik nem jön létre. Posa szeretne befolyással lenni a világ eseményeire, és rájön, hogy ez a hatalom által lehetséges. Tisztességesen kezdi, aztán belecsúszik az alakoskodásba, a hazugságba, a csalásba. És azt hiszi, hogy ha ezt az egészet alárendeli valami nagy eszmének, akkor majd fölmenti az élet. De nem mentheti föl, mert semmi nem jöhet létre hazugság és alakoskodás által. Ez izgatott a legjobban, mert erre a helyzetre nincs megoldásképlet. Mindig abból adódik a probléma, ha a szabadság hívei hatalomra jutnak, vagy ha a hatalom elkezd szeretni. Minél idősebb az ember, annál jobban vágyik arra, hogy szeressék. Elkezd gondolkodni, hogy majd leköpik-e a szobrát vagy nem. És ha arra jut, hogy igen, akkor valahogy igyekszik restaurálni azt a szeretetet. Ahhoz, hogy valaki utcanév legyen, tenni is kell valamit. Nem a saját szobrodat kell állandóan alkotni. Szeretném, ha a színészek szenvedélyesen, de nem nagy pátosszal beszélnének ezekről a kérdésektől.

- Ahogy látom, sem a jelmez, sem a díszlet nem utal konkrét korra.

- Sem archaikusat, sem nagyon mait nem szeretnék. Időtlennek, kortalannak gondolom. A térszerkezet tulajdonképpen egy kocka, amit szét lehet szedni és össze lehet rakni. És fontos, hogy ki mikor van a kockán kívül és belül. A végén pedig összeáll egy nagy egésszé. Mert mindig azt hisszük, hogy a legfőbb hatalomnál nincs nagyobb, pedig van. Itt egyháznak hívják, de ez lehet akár a világegyetem is. Mindig függünk valamitől, mindig valamihez képest létezünk, mindenki fölött áll valami vagy valaki, úgyhogy vigyázni kellene, hogy mit csinálunk. Lehet, hogy nem követnénk el mindig ugyanazokat a hibákat. Abból lehet tanulni, amit az idő megrostált. Soha nem okulunk, de talán egy kicsit mindig hajszálnyival előrébb megyünk. Talán...

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Itt a bejelentés, amitől minden Mozart-rajongó kibukik

A koronavírus járvány okozta gazdasági nehézségek nem kímélték Ausztria egyik ismert cégét, a Salzburg Schokoladét sem, amely többek között a Mozart-golyókat is gyártja. A grödigi székhelyű vállalat hétfőn jelentett fizetésképtelenséget – írta meg a Napi.hu.
Vizuál

Rekordáron kelhet el Csontváry Titokzatos sziget című festménye

A magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintról indul december 19-én a Virág Judit Galéria karácsonyi árverésén Csontváry Kosztka Tivadar alkotása.
Színház

Egy hónapra beköltözött a nagymamájához, előadást készített róla – interjú Göndör Lászlóval

Beköltözött a nagymamájához, aki 97 éves. Az unoka 35, és rendszeresen álmodott azzal, hogy lekési kettejük találkozását. Göndör László azt mondja, ritkán elégedett valamivel, de ezzel igen: a Nagymamával álmodtam című, STAFÉTA-pályázatos előadás december 5-én, 6-án, 8-án és a jövő évben is látható a Trafóban.
Színház

Hogy lehet jól szeretni? – beszélgetés Járó Zsuzsával

Szakonyi Károly a hetvenes években írt, A hatodik napon című drámáját az író kilencvenedik születésnapja tiszteletére mutatta be a Rózsavölgyi Szalon. Az anya halála után magára maradt apa születésnapjára gyűlik össze ritkán látott családja. A Terézt alakító Járó Zsuzsával beszélgettünk próbafolyamatról, az előadásról, szerepekről és kiállásokról.
Színház

Hamletként áll színpadra Vecsei H. Miklós

December 3-án mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház Shakespeare egyik legnépszerűbb királydrámáját, a Hamletet, melynek címszerepében Vecsei H. Miklós látható.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

„Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok” – kötet jelent meg Venczel Veráról

November 30-án, a budaörsi PostArtban mutatták be Siklós Endre kötetét, A színpad örök játékosát, amely a közelmúltban elhunyt Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész Venczel Vera életébe és munkásságába enged betekintést. A családias hangulatú könyvbemutatón tisztelői és pályatársai emlékeztek a színésznőre.
Színház gyász

A Farkasréti Temetőben helyezik végső nyugalomra Csűrös Karolát

Búcsúztatása december 7-én lesz a temető Makovecz ravatalozójában – tudatta a Madách Színház.
Színház videó

Mi vagyunk a világot tartó oszlopok - Megjelent a Baltazár Színház első adventi filmje

Milyen a világ, amiben élünk, és milyennek kellene lennie? E két kérdést tette fel a Baltazár Színház új előadása, A világot tartó oszlopok készítésekor. Az előadáshoz kisfilmeket is készített a társulat, amelyeket az adventi időszak négy vasárnapján mutatnak be.
Színház interjú

Egy hónapra beköltözött a nagymamájához, előadást készített róla – interjú Göndör Lászlóval

Beköltözött a nagymamájához, aki 97 éves. Az unoka 35, és rendszeresen álmodott azzal, hogy lekési kettejük találkozását. Göndör László azt mondja, ritkán elégedett valamivel, de ezzel igen: a Nagymamával álmodtam című, STAFÉTA-pályázatos előadás december 5-én, 6-án, 8-án és a jövő évben is látható a Trafóban.
Színház ajánló

Hamletként áll színpadra Vecsei H. Miklós

December 3-án mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház Shakespeare egyik legnépszerűbb királydrámáját, a Hamletet, melynek címszerepében Vecsei H. Miklós látható.