Színház

Réthelyi Miklós: "A színház nem a politika gyakorlóterepe"

2012.03.26. 09:45
Ajánlom
Megnyitásának 10. évfordulóját ünnepelte március 25-én a Nemzeti Színház. Az ember tragédiája díszelőadása előtt a nemzeti erőforrás miniszter tartott beszédet.

Réthelyi kiemelte, a színház nem a politika gyakorlóterepe, ám hozzáfűzte: "El kell fogadnunk, hogy a színház a maga módján reagál a körülöttünk zajló világra. Ezért szükség van a nagyvonalúságra" - hangoztatta. Ugyanakkor természetes - fűzte hozzá -, hogy mindenki véleményt alkothat: vajon egy-egy előadásban az alkotók felszínre hoztak-e minden gondolati és érzelmi tartalékot. "A termékeny vitákra tehát szükség van, a színház a diskurzus terepe, joggal várható el a vélemények ütköztetése olyanok között, akik valóban látták az adott darabot. Hiszen azért született egy-egy színházi előadás, hogy új felismerésekhez juttasson, érzelmeket váltson ki" - fogalmazott.

Mint rámutatott: "a tét nagy. Nem véletlen, hogy kiemelt figyelmet kap az ország egyik legnagyobb és egyben legfontosabb kulturális intézménye, a Nemzeti Színház". Miért van szükségünk színházra, Nemzeti Színházra? - tette fel a kérdést. "A műveltség nem feltétlenül felhalmozott tudást, hanem inkább tudatos, nyitott gondolkodást és életvitelt jelent, melynek része a színházba járás is. Ma a színház számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy mit kezd azzal a szabadsággal, amely 1989 után jött el" - fogalmazott a miniszter, aki szerint ma már nem érezzük a cenzúra okozta légszomjat, cserébe viszont meg kell küzdenünk a feldolgozhatatlan információáradattal, nem mindegy tehát, hogy mit emelünk ki belőle. Ebben kulcsszerepe van a nemzet színházának, amelynek egyszerre kell kortárs válaszokat adnia korunk kérdéseire és fenntartania a klasszikus drámairodalom iránti érdeklődést - hangsúlyozta Réthelyi Miklós. Mint folytatta: ha klasszikus műveket veszünk elő, akkor nem a színházak emlékalbumát kell megvalósítani, hanem elő kell csalogatni a darabok valódi hangját, úgy, hogy kiderüljön: itt és most, a mi világunkban járunk.

Felidézte, hogy a budapesti Nemzeti Színház 1837-ben kezdte meg működését, 1840-ig Pesti Magyar Színház néven. Magyarország azóta várta, hogy igazi, saját színháza legyen, amióta 1913-ban lebontották az egykori Nemzeti Színház épületét, a társulat a Blaha Lujza téri színházba költözött ideiglenesen, és később is ideiglenes helyszíneken működött. Végül Széchenyi nagy álmát, a Duna partjára tervezett Nemzeti Színházat 2002 márciusában a polgári kormány valósította meg: 90 év után saját épületet emelt a nemzeti színjátszásnak. "Ezt ünnepeljük most. A nemzet tíz évvel ezelőtti hatalmas teljesítményét és magát a magyar színjátszást" - emelte ki Réthelyi Miklós.

Alföldi Róbert igazgató beszédében felidézte: 10 éve, március 15-én a színfalak mögött készült kollégáival a színháznyitó Tragédia-előadásra, amelyben Lucifert játszotta. Arról beszélt, hogy mindannyian, akik abban az előadásban részt vettek, igaz meghatottsággal és emelkedettséggel dolgoztak, pontosan érzékelték, hogy történelmi pillanat részesei. "A Nemzeti Színház léte vagy nem léte, lerombolása és újraépítése pontosan szimbolizálja a magyar földön oly sokat vágyott szabadság létét vagy nem létét" - mutatott rá.

A Nemzeti Színház elmúlt 10 éve bizonyítja, hogy különböző gondolkodású, pártállású, hitű emberek egy cél érdekében, jelen esetben az adott esti előadás érdekében kizárólag azt tartják szem előtt, amiért szövetkeztek. "Minden más, egymás különbözőségei csak színesítik és gazdagítják a közös célokat" - jelentette ki hangsúlyozva, hogy a kultúra igenis példát tud mutatni. A Nemzeti Színház azt szeretné megmutatni, hogy sokféle gondolkodás lehet hiteles, hogy nem ideológiák által vezérelve, hanem szabadon, felnőtten, felelősen, mindenféle kirekesztés nélkül vizsgáljuk a világot és önmagunkat - fogalmazott.

Az igazgató szólt arról, hogy egy kis létszámú nemzet nagysága, legfontosabb öndefiníciója a kultúra. Magyarország világhírű a kultúrájáról, a művészetéről - emlékeztetett. Ma nehéz gazdasági körülmények között kell dolgoznia mindenkinek - tette hozzá -, de nem lehet éppen a kultúra területe a legnagyobb vesztes, mert akkor a legfontosabb különlegességünket veszítjük el. "A Nemzeti Színház szeretne élni azzal a szabadsággal és felelősséggel, amit megépülése jelentett és jelent azóta is mindnyájunknak. Mindenkinek, akik építették, akik az épületben dolgoznak, akik idelátogatnak, akik figyelnek ránk, akik hisznek abban, hogy közösen és egyfelé tartva, valóban felépíthetjük az új és boldog Magyarországot" - zárta beszédét Alföldi Róbert.

A Nemzeti Színház a jubileumra délután 14 órától este 22 óráig tartó programsorozattal készült. Átadták a Rákóczi híd pesti hídfőjénél a néhai nemzet színészeit ábrázoló dekorációs falfestményt. Az elkészült alkotáson szereplő színművészek: Agárdy Gábor, Bessenyei Ferenc, Komlós Juci, Kállai Ferenc, Garas Dezső, Lukács Margit, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc és Raksányi Gellért. A festményről Darvas Iván arcképe azért hiányzik, mert a portré elkészüléséhez özvegye nem járult hozzá. A falfestés koncepciója és kivitelezése a Suppré-Neopaint nevéhez köthető. A falfestmény elkészítését dokumentáló fotókiállítás március 25-én nyílt meg, csakúgy, mint a Tragédia-fotópályázat alkotásaiból összeállított tárlat. Mivel az új Nemzeti Színház 10 éves története a 2002-es és a 2012-es Tragédia-előadások között ível, fotópályázatot hirdettek, amelyre a mű ihlette fotókat vártak. Arra kértek fel minden érdeklődőt - amatőr és hivatásos fotográfusokat egyaránt -, hogy olvassák újra Madách művét és gondolataikat, érzéseiket komponálják képpé. A beadási határidő lejártáig 24 pályázat érkezett. A díszelőadáson a politikai és gazdasági elit képviselői mellett közel négyszáz pedagógus vett részt tíz városból, akiknek a színházjegy mellett az utazást is ingyen biztosították.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Jazz/World

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

Új albumán bátor nők előtt tiszteleg Yazz Ahmed, aki trombitásként és nőként maga is ritka jelenség. Meghallgattuk a Polyhymnia című lemezt.
Könyv

A magyar oktatás MacGyverei – a kötelező olvasmányok

A jövő nemzedék sorsa mindössze attól függ, hogy Gárdonyit, Szabó Magdát vagy Agatha Christie-t adnak a kezébe? Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének elnökével - a NAT-módosítás részleteinek hiányában - a jelenlegi szabályozást vizsgáltuk meg, hogy jobban értsük, mi is lehetne a változások előremutató iránya.
Plusz

75 éve szabadult fel a pesti gettó 

A pesti gettó felszabadításának 75. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában, majd koszorút helyeztek el a zsinagóga falánál állított emléktáblánál.
Vizuál

Ki nevet még a bohócon? – 100 éve született Fellini

Száz éve, 1920. január 20-án született Riminiben Federico Fellini, az egyik legnagyobb olasz filmes, akit első olaszként jelöltek rendezői Oscar-díjra, s mind a négy a kitüntetésre jelölt alkotása nyert a legjobb külföldi filmek között, a legnagyobb elismerésnek mégis azt érezte, ha rendező-festőnek nevezték.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Megkezdődött a Trianon100 emlékév a Nemzetiben

Sajtónyilvános olvasópróbán ismertette a trianoni évfordulóra készülő programjait a Nemzeti Színház. Első bemutatójuk, a Wass Albert szövegei és korabeli dokumnetumok alapján készülő Tizenhárom almafa lesz.
Színház premier

Kern András is megjelent a Fővárosi Törvényszéken

A Fővárosi Törvényszék patinás esküdtszéki tárgyalótermében tartották a Játékszín februári bemutatójának sajtóeseményét. A vád tanúja című produkciót Simon Kornél rendezi, a főbb szerepekben Kern András, Kocsis Dénes, Szerednyey Béla és Lévay Viktória lép színpadra.
Színház magazin

„Hoztam maguknak egy kis pesti levegőt” – 50 éve ment el Latyi

A híres színészdinasztia leszármazottait, a Latabár testvéreket a szigorú kritikusok is Buster Keatonhoz és Chaplinhez hasonlították. Ők azonban a külföldi sikerek után hazajöttek, itthon játszottak és forgattak. 1970. január 11-én halt meg Latabár Kálmán.
Színház gyász

A Vígszínházban búcsúztatják Gesztesi Károlyt

Az 56 éves korában elhunyt színművész temetésén csak a szűk család vesz részt – írja a Bors.
Színház hír

Eke Angéla személyes élettörténete a Radnóti Tesla Laborban

Én, Iphigénia címmel készül Eke Angéla első mono előadása Gryllus Dorka, Soós Attila, Spáh Dávid és Sándor Dániel Máté színrevitelében. A bemutatót február 2-án tartják.