Színház

Rímelni a mára – bemutatták Székesfehérváron a Julius Caesart

2022.10.14. 11:20
Ajánlom
Október 8-án a székesfehérvári Vörösmarty Színházba költözött egy rég elfeledett Róma: ami akár ma is lehet. Ami itt is lehet. Ami bárhol lehet. Shakespeare klasszikusát Bagó Bertalan vitte színpadra. A főbb szerepekben Gáspár Sándor, Sághy Tamás, Sarádi Zsolt, Krisztik Csaba és Imre Krisztián látható.

Hatalmi játszmák, diktatúrára törekvő demokrácia és vérben fetrengő egyenjog. Az ókori Rómában tudták, hogy mi ellen villant a penge március idusán, ahogy Shakespeare mester Angliájában is, akit most Székesfehérváron Bagó Bertalan követ hűen a sorban: „William Shakespeare úgy írta meg ezt a darabot, hogy teljesen kortárs volt.

Annyira közel hozta a saját világához a darab problematikáját, hogy kortárssá tette.

Én nem teszek mást, mint hogy ugyanúgy kortárssá teszem. Nem direkt asszociálva, hanem használva azt az asszociációs mezőt, hogy aki nézi, jöjjön rá azokra az összefüggésekre, ami rímel a mára” – nyilatkozta a rendező.

foto04-102734.jpg

Jelenet a Julius Caesar című előadásból (Fotó/Forrás: Mándi Emese / Vörösmarty Színház)

Nincs spoilerveszély, hiszen mindnyájan tudjuk, mi történt annak idején március idusán. Julius Caesar (Gáspár Sándor) azonban minden intő jel ellenére nem óvakodott. Jó oka is lehetett erre, hiszen két tükör is volt előtte, bár mindkettő homályos: „Az egyik tábor szerint nagyon képességes, ámde diktátori hajlamokkal megáldott, veszélyes ember. Mások szerint szintén képességes ember, de az ország jövője az ő császárságán keresztül tudna magasságokig fejlődni. Jól jellemzi Shakespeare a körülötte lévő szereplők által. Valószínűleg a politikai képességei kivételesek, viszont az, hogy ebbe a csapdába bele tudott sétálni, azt is jelenti, hogy bizonyos fokig ezek az éleslátások beszűkültek, és

a hübrisz, mint olyan, kevésbé teszi őt óvatossá,

hiszen a maga istensége a realitások fölé nő, és ezért védtelenné válik” – mesélte a színész.

Brutus (Sághy Tamás), aki az utolsó tőrdöféssel véget vet a diktatórikus berendezkedésnek, ezzel egyidőben pedig szükségszerűen vérengző polgárháborúba taszítja a szeretett népet, teszi a dolgát, és – lássuk be – neki is jó oka van: „Brutus egy olyan ember, akinek azok az alapértékek, mint az emberi szabadság, a demokrácia, a közjó, mindenek felett létezik. Ebben az értelemben nevezhetjük politikusnak, szerintem így nagybetűvel ÁLLAMFÉRFI, aki nagyon komolyan gondolja, amit gondol. Az a demokratikus rendszer, amiben eddig éltek, rogyadozik. És van egy ember, aki egy diktatórikus, egy ember kezében lévő hatalmat összpontosít, ami tönkrezúzza a demokráciát. Ezért képes olyan tettre is, hogy azt az embert, aki az apja, a közjó érdekében megöli. Mindenképp egy tiszta férfi, egy hiteles ember.

És mint minden hiteles embernek, óriási karizmája van. Mert egyszerűen önazonos.

Ez egy nagyon nagy erő” – nyilatkozta Sághy Tamás.

foto08-102900.jpg

Jelenet a Julius Caesar című előadásból (Fotó/Forrás: Mándi Emese / Vörösmarty Színház)

A másik oldalon egy igazi második ember, Antonius (Sarádi Zsolt) – mindig valaki árnyékában, mégis jól láthatóan – követeli saját jogon az igazát, és nem mellesleg a drámairodalom egyik legnagyobb hatású monológjában bőven bizonyítja, hogy a szavak ereje és a beszéd hatalma mi mindenre képes: „Benne van az irányító szellem, de egyik pillanatról a másikra át is tudja adni. Megvan annyi hatalma, amennyi neki kell, de a vezetői hatalom szerintem nem érdekli. Az a hatalom érdekli, amivel rendelkezik: a beszéd hatalmával, ahogy a nagy beszédben el is mondja. Bár ellentétbe állítja magát Brutusszal, hogy »én nem vagyok akkora szónok, mint Brutus, nem tudok úgy beszélni«, de közben kiderül, hogy de igen, sőt méginkább. Jobban élvezi azt a részét a hatalmának, hogy második ember Rómában, mindenki ismeri, kevesen szeretik, de sokan tisztelik” – mondta.

Az előadásról bővebb információ és jegyvásárlás ide kattintva.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Jelenet a Julius Caesar című előadásból (Fotó/Forrás: Mándi Emese / Vörösmarty Színház)

Vörösmarty Színház

A székesfehérvári Vörösmarty Színháznak nagy múltja, vezető szerepe van a magyarországi színjátszás történetében. Teátrumunkat 1874-ben alapították, főépületünk az ország egyik első profi kőszínháza, színpadunkon a legkiválóbb magyar színművészek léptek fel, így többek között Varsányi Irén, Hegedűs Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Ladomerszky Margit és Bajor Gizi. Az elmúlt évtizedek és korunk színésznemzedékeinek tagjai közül is sokan kezdték pályafutásukat színházunkban, amely 1913 óta viseli Vörösmarty nevét.

A komédiák, tragédiák, operettek, operák, musicalek, mesejátékok világába színházunk neves művészei kalauzolják el a nagyérdeműt. A 470 férőhelyes nagyszínház mellett a Pelikán Kamaraszínházban és a Kozák András Stúdióban tartunk előadásokat.

Tartson velünk, ha kikapcsolódna, feltöltődne, gondolkodna – várjuk a Vörösmarty Színházba!

Legolvasottabb

Klasszikus

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Plusz

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Plusz

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Zenés színház

Nézze vissza Mundruczó Kornél müncheni Lohengrin-rendezését!

December 3-án mutatta be a Bajor Állami Opera Wagner Lohengrinjét Mundruczó Kornél rendezésében. Az előadást a színház saját streamingfelülete és a BR-Klassik is közvetítette, ahol vissza is nézhető a produkció.
Vizuál

A metronóm kérlelhetetlensége – megnéztük az Ennio Morricone-filmet

Egy monumentális életműhöz monumentális portré illik: Giuseppe Tornatore dokumentumfilmje a maga két és fél órájával töményen, sűrítve mutatja meg, miért is lehet kizárólag szuperlatívuszokban beszélni Ennio Morriconéról.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

A gyáva – A kábítószer-függőségről láthatunk előadást a Csokonaiban

Hátborzongatóan őszinte hangvételben mutatja be egy fiatal kábítószerfüggő fiú gondolatait a Nézőművészeti Kft. és a Manna Kulturális Egyesület közös, díjat nyert előadása, A gyáva. A Scherer Péter rendezte produkciót december 14-én láthatja a közönség a XV. kerületi Csokonai Művelődési Házban.
Színház ajánló

Újramesélt Találkozás – Fullajtár Andreával a főszerepben érkezik Nádas darabja az eSzínházra

December 8-ától láthatjuk az eSzínház felületén a Katona új előadását, amely Nádas Péter és Vidovszky László Találkozás című darabjából született. A készítők a film nyelvén mutatják be az ötvenes évek diktatúrájában játszódó történetet, amelyben a zene és a dráma elválaszthatatlan egységet alkot.
Színház ajánló

Bosch világát idézi a Vígszínház új bemutatója – jön a Szeget szeggel Rudolf Péter rendezésében

Shakespeare utolsó, cseppet sem felhőtlen vígjátékát tűzi műsorra a Vígszínház Rudolf Péter rendezésében. A főbb szerepekben Kőszegi Ákos, Stohl András, Seress Zoltán, Balázsovits Edit, Wunderlich József és Márkus Luca lép színpadra.
Színház hír

Színház háború idején – ukrán drámaírók művei az Átrium színpadán

A háború alatt született ukrán színdarabokból rendeznek felolvasószínházi eseményt december 15-én az Átriumban. A projekttel a szervezők szeretnék kifejezni szolidaritásunkat Ukrajnával, az ukrajnai emberekkel és az ukrán színházi alkotókkal.
Színház hír

Újraválasztották Tompa Gábort az Európai Színházi Unió elnöki tisztségében

Az újraválasztott vezető folytatni kívánja a korábban elkezdett munkát: nemzetközi koprodukciók létrehozását, művészeti csereprogramok és workshopok szervezését, az Unió fesztiváljának rendszeressé tételét, valamint az Európai Színházi Unió bővítését.