Színház

Rózsahegyi Kálmán színművész 50 éve halt meg

2011.08.27. 08:00
Ajánlom
Ötven éve, 1961. augusztus 27-én halt meg Budapesten Rózsahegyi Kálmán színész, pedagógus, kiváló művész.

A Békés megyei Endrődön született 1873. október 6-án. Nevelőapja, Rózsahegyi Ödön színész és daltársulati igazgató volt, a család a vándortársulattal állandóan költözött. A kis Kámánnak így csodás gyermekkor adatott: az iskolába be sem íratták, írni-olvasni anyjától tanult meg. A színpadon tehetségesnek bizonyult, már egész kicsi korában fellépett, s ahogy cseperedett, egyre nagyobb feladatokat kapott. Útját egészen a Színiakadémiára való beiratkozásáig egyengették, diplomáját 1892-ben kapta meg.

Pályáját Debrecenben kezdte, innen Kolozsvárra szerződött, 1898-ban a Beöthy László vezette Magyar Színházhoz került, amikor a direktort a Nemzeti Színház élére nevezték ki, magával vitte Rózsahegyit is. 1900-tól 1935-ös nyugdíjazásáig tartozott az ország első társulatához, az örökös tag címet 1923-ban kapta meg.

Jelenléte új stílust vitt a Nemzeti színpadára. Népszínművek, parasztdrámák, vidéki környezetben játszódó vígjátékok szerepeit alakította a leghitelesebben (A falu rossza, Piros bugyelláris, Te csak pipálj, Ladányi), de emlékezeteset tudott nyújtani klasszikus drámai szerepekben is, mint Tiborc (Katona: Bánk bán), sírásó (Shakespeare: Hamlet), a Bolond (Shakespeare: Lear király), Zuboly (Shakespeare: Szentivánéji álom). Pedig nem szerette a klasszikusokat, mert nehezen tanulta a veretes mondatokat. Híres volt arról, hogy nemigen vette szentírásnak a szöveget, ha úgy érezte, hogy saját szavaival megfelelőbben ki tudná fejezni érzéseit, a végsőkig küzdött, veszekedett igazáért. Ma már színháztörténeti epizód, amikor a pályakezdő Rózsahegyi Gárdonyi A bor című darabjában elsőként köpött igazi nyállal a Nemzeti Színház színpadára. A tajtékzó rendezőnek azt válaszolta: "Bocsánat, rendező úr, ez nem színpad. Ez most Baracs gazda portája!" Minden műfajban otthon volt, szépen énekelt és kitűnően táncolt is.

Kamera elé 1914-ben állt először, s azután évtizedeken át számos filmsiker részese volt: Süt a nap, A cigány, A tanítónő, Állami Áruház, Liliomfi, Mese a 12 találatról, Micsoda éjszaka. Feleségével, Hevesi Angélával 1909-ben alapított magán-színiiskolát, ahol öt évtizeden keresztül számos kitűnő színészt nevelt.

A második világháború idején nem léphetett színpadra, az egyik legnagyobb magyar "parasztszínész" ugyanis zsidó anyától született, és nevelőapja is ehhez a felekezethez tartozott. 1945-ben pedig Major Tamás akadályozta meg a Nemzetibe való visszatérését. A páratlanul népszerű színészt a színjátszás peremére igyekeztek szorítani, csak néhány alkalommal léphetett színpadra a Vígszínházban, az Operettszínházban és a Kamara Varietében, utolsó szerepe a Rokonok Berci bácsija volt a Madách Színházban.

A kedélyes, mindenki által kedvelt, jó humorú Rózsahegyi szenvedélyesen vadászott, de csak fácánra és nyulakra lőtt. 1901-ben Farkas-Ratkó-díjat, 1926-ban polgári érdemkeresztet kapott, 1960-ban kiváló művészi címmel tüntették ki. Szülővárosa, a mai Gyomaendrőd ápolja az emlékét: a róla elnevezett iskola előtt 2000-ben avatták fel bronzból készült szobrát.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház premier

2039-ben sem lesz könnyebb az élet

Négy generáció különös sorsát bemutató, kortárs családdráma kerül színpadra a Hatszín Teátrumban, tele bűnökkel, pokollá vált házasságokkal és egy elhallgatott örökséggel. A Majd, ha az eső eláll című előadás premierjét augusztus 10-én tartják.
Színház interjú

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Színház lázár kati

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.
Színház Radioaktív

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Színház interjú

Gyerekek tragédiája – valóságos túszdráma, színházi köntösben

2004-ben a beszláni I. számú iskolát terroristák rohanták le, ezernél is több embert ejtve túszul. A holland Carly Wijs Mi és Ők című kamaradarabja ezen elbeszélhetetlen napok emlékéről szól.