Színház

Ruszt József: "Én a szünetben csinálom a színházat"

2012.07.04. 09:02
Ajánlom
Hetvenöt éve, 1937. július 4-én született Isaszegen Ruszt József Kossuth-díjas rendező, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház alapítója, a 20. századi magyar színjátszás színházat és társulatot teremtő, meghatározó egyénisége.

Borbély apjának üzletét a Rákosi-érában államosították, ezután a fiatal Ruszt festeni kezdett, az eladott képek árából a családot segítette. Megbélyegzést jelentő "egyéb" származása miatt közgazdasági technikumban érettségizett, utána a Vasas Szakszervezet pénzügyi revizora lett. Többször felvételizett sikertelenül a Képzőművészeti Főiskolára, aztán 1958-ban egyszerre jelentkezett az ELTE bölcsészkarára, a Kertészeti Főiskolára és a színművészeti főiskolára - és mindhárom helyre felvették. A színi pálya mellett döntött, 1963-ban fejezte be tanulmányait a Színház-és Filmművészeti Főiskolán, Nádasdy Kálmán osztályában.

Még főiskolára járt, amikor 1961-ben az Egyetemi Színpadon rendezni kezdett, és diplomájának megszerzése után is párhuzamosan dolgozott hivatásosokkal és amatőrökkel. 1963-tól egy évtizeden át a debreceni Csokonai Színház rendezője volt, közben az ELTE egyetemi színjátszóival is nemzetközi sikert arató kísérleti előadásokat vitt színre. A Debrecen és a főváros között naponta ingázó Ruszt az Universitas Együttessel szabadon kísérletezhetett, alakíthatta, csiszolhatta pedagógiai módszereit. Az Universitas az ország első alternatív színházi műhelyévé vált, amelynek Jordán Tamást, Fodor Tamást, Halász Pétert köszönheti a színházi szakma.

A Színházi adattár nevére keresve 181 rendezést - közte több operát is - listáz. 1973-tól öt évig Kecskeméten, a Katona József Színházban volt főrendező, majd 1978-1979-ben a Népszínház főrendezője, újabb három évig művészeti vezetője lett, 1980-1982-ben a Szegedi Nemzeti Színház művészeti tanácsadója volt. 1982-ben megalapította a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházat, amelynek két évig megbízott igazgatója és művészeti vezetője, 1984-től 1987-ig igazgató-főrendezője, 1987-88-ban művészeti tanácsadója volt. Pályájának zalai szakaszát országos visszhang, számos hazai és nemzetközi elismerés kísérte, a társulat előadásait ebben az időszakban honorálták először rangos díjakkal itthon és külföldön. Kitalálta a középiskolásoknak szánt, a műfaj kulisszatitkait is megmutató beavató színházat.

Az 1987-88-as évadban a Nemzeti Színházban rendezett, ezután a szegedi Nemzeti Színház társulatának újjászervezésében vett részt főrendezői, illetve művészeti vezetői minőségben. 1991-ben a szegedi társulatból kivált művészekkel megalapította a Független Színpadot, ez az alternatív színház 1991-től Budapesten működött. Ruszt 1994-től 1998-ig a Budapesti Kamaraszínház tagja, 1995-98 között művészeti vezetője volt.

Ruszt József mintegy kétszáz előadást állított színpadra görög drámáktól modern ősbemutatókig, Shakespeare Rómeó és Júliáját hatszor, hat különböző színházban rendezte meg. Számos klasszikus darabot új felfogásban, a legmodernebb rendezési elveket követve vitt színre. A zalaegerszegi teátrum megnyitójára, 1983-ban emlékezetesen állította színre Madách Imre művét, Az ember tragédiáját. Utolsó rendezése is ez volt ugyanitt húsz évvel később, amikor Ádám és Éva szerepét ugyanazokra a színészekre, Szalma Tamásra és Fekete Gizire osztotta - Lucifert Kamarás Iván játszotta -, mintegy demonstrálva sokszor idézett mondatát: "Én mindig ugyanazt az előadást rendezem, csak másként".

Kollégái, tanítványai nemcsak Mesternek szólították, hanem annak is tartották Ruszt Józsefet. A hosszúra nyúlt, fárasztó próbákon sem vesztette el a türelmét soha, nem volt kiabálós, még csak nem is instruálta hangosan a színészeket. Egy alkalommal feltették neki azt a kérdést, hogy mit szeret legjobban a világon: "A színházat, a színházon belül a próbát, azon belül pedig a szünetet. Én a szünetben csinálom a színházat".

Ruszt József 68 évesen, 2005. július 29-én halt meg Zalaegerszegen. Művészi munkáját 1975-ben Jászai Mari-díjjal, 1989-ben Magyar Művészetért Díjjal ismerték el. 1975-ben lett érdemes, 1977-ben kiváló művész. A Kossuth-díjat 1993-ban kapta, 1997-től volt a zalaegerszegi színház örökös tagja. 2008 óta nevét viseli a Kecskeméti Katona József Színház egyik játszóhelye, Zalaegerszegen pedig a színházban állandó kiállítás őrzi emlékét.

A Föld lapos és négy angyal tartja 42 év - 42 megszólalás címmel 2004-ben jelentek meg tanulmányai. "Negyvenkét éves rendezői pályáján megtartotta azt a játékkedvet és a hivatásához nélkülözhetetlen komolyságot, elkötelezettséget, ami e gyerekkori képéről is sugárzik. A mindig elégedetlenkedõ, újat kutató, fészekmeleget kereső és teremtő rendező ma már kimondja, amit ellentmondásos életében oly sokszor gesztusai mélyére igyekezett rejteni: a színházi alkotás alapkérdése a szeretet. A 42 év 42 megnyilatkozása Ruszt Józsefnek a színházról, a világról, az emberekről, a szakmáról -végső soron a szeretetről szóló gondolatainak antológiája. Kordokumentum, amelynek megjelentetése tisztelgés a Mester előtt" - írja a kötetről az ajánló. Hagyatéka könyvsorozat formájában, Nánay István, Tucsni András, illetve Forgách András szerkesztésében lát napvilágot Zalaegerszegen, a Hevesi Sándor Színház jóvoltából."A Színészdramaturgia és A Színitanoda tudományos igénnyel dolgozza fel egyrészt személyes tapasztalatait, másrészt a Sztanyiszlavszkij, Brecht és nem utolsósorban Grotowski utáni színészet eszközeit, lehetőségeit, alakváltozásait." Az 1962 és 1969 közötti éveket feldolgozó naplóból "megismerhetjük az önmagával is kíméletlenül őszinte fiatal Ruszt vívódásait, küzdelmét a hatvanas évekbeli Magyarországon, a színházi világgal és saját magával. Folyamatos önvizsgálat, folyamatos megvilágosodás, saját alkatának megismerése, mély emberismeret a jellemzője a jegyzeteknek. Rekviem című drámájának születését is végigkövethetjük a naplóoldalain. Az eddig még soha be nem mutatott színdarab Gellért Endre tragikus halálának motívumát dolgozza fel. az otteni színházban állandó kiállítás is őrzi emlékét." Emellett megjelent az 1972 és 1981 közötti éveket, a Gábor Miklóst és Nádasdy Kálmánt illető feljegyzéseket, továbbá a kecskeméti időszakról szóló kötet is.

Az Othello a Budapesti Kamaraszínházban

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Klasszikus

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Jazz/World

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház rómeó és júlia

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.
Színház kritika

Kapitalista rémuralom és forróvérű balkáni ösztönvilág

Átalakult a TESZT (Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó) válogatási rendszere, ennek következtében talán „közönségbarátabb” lett a programja. De szellemiségéből, merészségéből, izgalmasságából mit sem veszített.
Színház szeged

Izgalmas színházi merítéssel és workshoppal vár augusztusban a THEALTER

Az idén 28. alkalommal jelentkező szegedi fesztivál a független színházak egyik legfontosabb hazai fóruma, amely a hazai és határon túli előadások mellett kritikusműhellyel is várja a színházkedvelőket augusztus 3-11. között.
Színház interjú

„Egyszerre szívbemarkoló és komikus” – Interjú Horváth Csabával

Izgalmas és sűrű időszakot jelent a nyár a Forte Társulat számára: május végén mutatták be Az öngyilkos című fekete komédiát a Szkénében, majd fesztiválszereplés fesztiválszereplést ér. A társulat vezetőjével, Horváth Csaba rendező-koreográfussal beszélgettünk.
Színház óbudai társaskör

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Nyár keretében az Óbudai Társaskör kertje.