A színház, film és tánc elképzelhetetlen hangok nélkül, a zene, a zajok, a zörejek és az atmoszféra hiányában az előadás üres lenne. Nagyon komplex területen dolgozol, hogyan sodródtál erre a pályára?
Végzős gimnazistaként a Rocktogon nevű hangulatos kis rockkocsmában dolgoztam vendéglátósként. Még semmi konkrét tervem nem volt, de annyit tudtam, hogy mindenem a zene, ezért több zenekarban is doboltam. A Rocktogonban dolgozott hangtechnikusként Kassai Zolka cimborám, sokszor néztem mit, hogyan csinál, kérdezgettem, hogy mi mire való. Egyik este a koncert közepén sürgősen el kellett mennie, és engem kért meg, hogy ugarjak be helyette. Hatalmas sikerélményt jelentett és azonnal tudtam, hogy ezzel szeretnék foglalkozni.
Sarkantyú Miklós (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett / József Attila Színház)
Jelenleg a színházat. Már 10-12 éve dolgoztam a szakmában, rengeteg koncert, fesztivál, rendezvény lebonyolítása volt a hátam mögött, amikor szembejött egy lehetőség, hogy a főváros egyik legnagyobb színházában dolgozzak. Természetesen éltem vele, és ahogy mondani szokták: szerelem volt első látásra. Azóta az időm nagy részét a József Attila színházban töltöm.
Hogyan fogsz neki egy-egy előadás hangi világának kialakításához?
Ez attól függ, hogy mi az előadás műfaja. Egy musicalnél például arra törekszem, hogy az adott zenei műfajnak megfelelő stílusjegyeket használjam. Élő zenekaros színdarabnál ez jóval egyszerűbb, mivel rengeteg a lehetőség. Abban az esetben, amikor előre felvett zenei alapokat kapok, kicsit nehezebb a dolgom, mivel a kész anyagon már nem lehet változtatni, ráadásul ezek sokszor nem is olyan minőségűek, mint amilyeneket elvárnék. Prózai daraboknál legtöbbször csak effekteket, kisebb zenei betéteket játszunk be, ezért ott sokkal inkább
azon van a hangsúly, hogy ezek hitelesek legyenek.
A színház élő műfaj, minden este más és más, az előadás sikeressége is soktényezős.
Hogy sikernek élem-e meg az adott estét, az nemcsak rajtam múlik, hanem a színművészeken és az eszközparkon is. Például, ha egy szereplőnek nincs, vagy nagyon kevés hangja van betegség, kimerültség, vagy ezer más dolog miatt, akkor abból nagyon nehéz olyat keverni, amivel meg is vagyok elégedve. De ha az erre használatos eszköz hibásodik meg, például egy rossz elem miatt lemerül a mikroport, beázik a kapszulája, az szintén hibafaktor. Ezeket csak részben tudjuk megelőzni, viszont orvosolni nagyon gyorsan, profin, és lehetőség szerint észrevétlenül kell.
A laikus azt gondolná: akkor szól szépen egy előadás, ha az, aki hangosítja, képes együtt lélegezni a színészekkel.
Részben igaza is van. 100 százalékos koncentráció, és legalább annyi felkészülés szükségeltetik hozzá, mint a színészeknek. Kölcsönösen függünk egymástól, azonban
nem árt, ha a technikusnak jó a hallása, ismeri az eszközeit, és kezelni is tudja azokat.
Ha egyetlen előadást kiemelhetnél, ami valami miatt különösen emlékezetes számodra, melyik lenne az?
A Macskafogó című musicalünk próbafolyamata nagyon hosszú, iszonyatosan fárasztó, de mindennek ellenére csodálatos volt, köszönhetően az elképesztően profi és jókedvű csapatnak, valamint az alkotóknak egyaránt.
Fejléckép: Sarkantyú Miklós (fotó: Kállai-Tóth Anett / József Attila Színház)
Támogatott tartalom.
hírlevél
