Színház

Sarkantyú Miklós: a színház szerelem volt első látásra

A hang az egyik legvarázslatosabb dolog a földön, hiszen szinte mindent ki lehet vele fejezni. Erről a csodáról és a színházról Sarkantyú Miklóssal, a József Attila Színház hangtárának vezetőjével beszélgettünk. (X)

A színház, film és tánc elképzelhetetlen hangok nélkül, a zene, a zajok, a zörejek és az atmoszféra hiányában az előadás üres lenne. Nagyon komplex területen dolgozol, hogyan sodródtál erre a pályára?

Végzős gimnazistaként a Rocktogon nevű hangulatos kis rockkocsmában dolgoztam vendéglátósként. Még semmi konkrét tervem nem volt, de annyit tudtam, hogy mindenem a zene, ezért több zenekarban is doboltam. A Rocktogonban dolgozott hangtechnikusként Kassai Zolka cimborám, sokszor néztem mit, hogyan csinál, kérdezgettem, hogy mi mire való. Egyik este a koncert közepén sürgősen el kellett mennie, és engem kért meg, hogy ugarjak be helyette. Hatalmas sikerélményt jelentett és azonnal tudtam, hogy ezzel szeretnék foglalkozni.

SarkantyuMiklos-193545.jpg

Sarkantyú Miklós (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett / József Attila Színház)

A koncertek vagy a színház hangulatát érzed magadhoz közelebb?

Jelenleg a színházat. Már 10-12 éve dolgoztam a szakmában, rengeteg koncert, fesztivál, rendezvény lebonyolítása volt a hátam mögött, amikor szembejött egy lehetőség, hogy a főváros egyik legnagyobb színházában dolgozzak. Természetesen éltem vele, és ahogy mondani szokták: szerelem volt első látásra. Azóta az időm nagy részét a József Attila színházban töltöm.

Hogyan fogsz neki egy-egy előadás hangi világának kialakításához?

Ez attól függ, hogy mi az előadás műfaja. Egy musicalnél például arra törekszem, hogy az adott zenei műfajnak megfelelő stílusjegyeket használjam. Élő zenekaros színdarabnál ez jóval egyszerűbb, mivel rengeteg a lehetőség. Abban az esetben, amikor előre felvett zenei alapokat kapok, kicsit nehezebb a dolgom, mivel a kész anyagon már nem lehet változtatni, ráadásul ezek sokszor nem is olyan minőségűek, mint amilyeneket elvárnék. Prózai daraboknál legtöbbször csak effekteket, kisebb zenei betéteket játszunk be, ezért ott sokkal inkább

azon van a hangsúly, hogy ezek hitelesek legyenek.

A színház élő műfaj, minden este más és más, az előadás sikeressége is soktényezős.

Hogy sikernek élem-e meg az adott estét, az nemcsak rajtam múlik, hanem a színművészeken és az eszközparkon is. Például, ha egy szereplőnek nincs, vagy nagyon kevés hangja van betegség, kimerültség, vagy ezer más dolog miatt, akkor abból nagyon nehéz olyat keverni, amivel meg is vagyok elégedve. De ha az erre használatos eszköz hibásodik meg, például egy rossz elem miatt lemerül a mikroport, beázik a kapszulája, az szintén hibafaktor. Ezeket csak részben tudjuk megelőzni, viszont orvosolni nagyon gyorsan, profin, és lehetőség szerint észrevétlenül kell.

A laikus azt gondolná: akkor szól szépen egy előadás, ha az, aki hangosítja, képes együtt lélegezni a színészekkel.

Részben igaza is van. 100 százalékos koncentráció, és legalább annyi felkészülés szükségeltetik hozzá, mint a színészeknek. Kölcsönösen függünk egymástól, azonban

nem árt, ha a technikusnak jó a hallása, ismeri az eszközeit, és kezelni is tudja azokat.

Ha egyetlen előadást kiemelhetnél, ami valami miatt különösen emlékezetes számodra, melyik lenne az?

A Macskafogó című musicalünk próbafolyamata nagyon hosszú, iszonyatosan fárasztó, de mindennek ellenére csodálatos volt, köszönhetően az elképesztően profi és jókedvű csapatnak, valamint az alkotóknak egyaránt.

Fejléckép: Sarkantyú Miklós (fotó: Kállai-Tóth Anett / József Attila Színház)

Támogatott tartalom.

József Attila Színház

A József Attila Színház 1956 szeptemberében nyílt meg a Váci úton. Az azóta eltelt hatvan évben komoly változásokon ment át mind az épület-, mind a színház társulata, repertoárja. Évadaink összeállításakor arra törekszünk, hogy értékteremtő előadásaink egyszerre szórakoztassanak és elgondolkodtassanak.  Kínálatunkban elsősorban emberi-polgári értékeket felmutató színművek, vígjátékok és zenés darabok szerepelnek. E sokszínűség mellett mindig kiemelt fontossággal bírt beavató színházi programunk, ami a tizenéveseket szólítja meg. A Gaál Erzsébet Stúdióban egy alternatív színházi gondolatot, underground szellemiséget igyekszünk meghonosítani.

Legolvasottabb

Könyv

„Élete végéig, mindig tanult” – Kolosi Tamásra emlékezünk Nyáry Krisztiánnal

Egyszerre volt tudós, könyvkiadó, üzletember és polgár, aki láthatatlanul is nyomot hagyott a magyar kultúrában. A Lírástudók podcastban Nyáry Krisztián, a Líra Csoport kreatív igazgatója idézi fel Kolosi Tamás kivételes pályájának történetét.
Plusz

Hogy kerül József Attila egy divatbemutatóra? – interjú Bereczki Nórával, a Digital Umami alapítójával

Bereczki Nórát, a Digital Umami alapítóját az foglalkoztatja, hogyan tartható meg az irodalom, a képzőművészet és az alkotói gondolkodás súlya egy technológia által formált világban. Interjú.
Színház

Kinyílik a Babilon dosszié – interjú Fullajtár Andreával új bemutatójáról

Az elmúlt két-három év kitartó és alapos munkájának megkoronázására készül Fullajtár Andrea a Babilon dosszié című monodráma bemutatójával.
Klasszikus

A Concerto Budapest centenáriumi Kurtág-ünnepei

A Budapest Music Center által szervezett, Kurtág 100 című nagyszabású programsorozathoz kapcsolódóan a mester tanítványa, Keller András vezetésével a Concerto Budapest több helyszínen is kiveszi a részét az ünneplésből.
Klasszikus

Balog József: „Fontos belelátnunk a zeneszerző koponyájába”

Magyarország egyik legfoglalkoztatottabb zongoraművészével, az MMA levelező tagjával tehetséggondozásról, tizennégy nemzetközi versenydíjról és a kortárs zeneművek kiadásának missziójáról is beszélgettünk.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

A hétvégén bemutatták a Liliomot Tatabányán

A Liliom ballada a ligeti vagány és a mindenes cseléd szemérmes-nagy, néma szerelméről; két környezetével, a világgal, és egymással is dacoló ember végzetdrámája a megalkuvásmentes, tiszta, egyenes gerincű létezés lehetetlenségéről. Tatabányán, a Jászai Mari Színházban Guelmino Sándor rendezésében látható Molnár Ferenc darabja.
Színház hír

Tizenöt év után leteszi a kagylót a Telefondoktor

Február 7-én a 250. előadással búcsúzik a közönségtől Szabó Borbála darabja, Göttinger Pál monobohózata, a Telefondoktor. A Thália Színházban ér véget a magyar színházi élet nagy utat megtett, népszerű előadásának pályafutása.
Színház pesti vigadó

Ady, Márai és Kék róka a Vigadóban

A Pesti Vigadó SZÓ ∙ SZÍN ∙ JÁTÉK sorozatának előadásai három jelentős magyar alkotó – Ady Endre, Márai Sándor és Herczeg Ferenc – művein keresztül vezetik közelebb a nézőt az emberi lét lényegéhez.
Színház gyász

„A mi színházi univerzumunkban te voltál a legtájékozottabb” – Hegedűs D. Géza emlékezik Vajda Mártára

Hegedűs D. Géza, a Nemzet Színésze, a Magyar Színházi Társaság elnökségi tagja emlékezett meg a színházi szervezet 70 éves korában elhunyt örökös ügyvezető titkáráról, Vajda Mártáról a Színházi Társaság közösségi felületén.
Színház gyász

Elhunyt Vajda Márta

„Én csak egyetlen egyet szeretnék, amelyért mindig is küzdöttem: legyen béke, békesség – a színházak, az emberek között. Erre most még nagyobb szükség lenne, mint bármikor korábban” – nyilatkozta egykor. A Magyar Színházi Társaság örökös ügyvezető titkára 70 éves volt.