Zenés bemutatóra készülsz, amelyben a mozgás is fontos szerepet kap. Milyen szerepet tölt be az életedben a tánc?
Számomra mindennek az alapja, felöleli az egész gyerekkoromat, tulajdonképpen az életemet. Ahhoz képest, hogy 18 éves koromig intenzíven táncoltam, prózai szakra vettek föl, és utána eléggé elkerült a zenés műfaj. Viszont örökké hasznát tudtam venni annak, amit a mozgáson keresztül megtanultam. A tánc tartást ad, a tánc figyelemre, fegyelemre és koncentrációra tanít, mindent megad, ami tulajdonképpen kell ehhez a szakmához. Egyébként Shirley MacLaine is a tánccal kezdte, de hát színésznő lett belőle, viszont a showműsorai végigkísérték az életét, azokban megtartotta ezt a kifejezésmódot. Mindig is elképesztő testtudata volt, odafigyelt magára és a mozgásra egész életében.
Hiányzott a zenés műfaj?
Abszolút. Én eredetileg musical szakra szerettem volna menni, csak abban az évben nem indult, amikor jelentkeztem. Egyből felvettek a prózaira, amit természetesen nem bánok, hiszen nagyon szépen indult a pályám, és úgy is folytatódott. Tehát minden jól van így, és ha van is hiányérzetem, azt most betöltöm ezzel az önálló esttel. Korábban is volt már hasonló előadásom: a Gellérthegyi álmokat csináltuk a Tháliában, abban azért már lehetett táncolnom.
Az Útitársam Shirley MacLaine koreográfusa Feledi János, te választottad őt?
Igen, korábban dolgoztam vele a Chicagóban, Bozsik Yvette rendezésében. Apropó, abban az előadásban is kiélhettem a zenés színház utáni vágyamat. Ott is táncolhattam és énekelhettem, azért azt se felejtsük el! Feledi János táncosként volt jelen abban a produkcióban, és tudtam, hogy Bob Fosse, a legendás koreográfus, valamint Shirley MacLaine összeköti őt meg engem.
Mire számítsunk a születő előadás kapcsán?
Gyakorlatilag Shirley MacLaine könyvéből, a Találd meg önmagadból állt össze a szöveg, nyilván kicsit dramatizálni kellett: egy szerelmi szál, egy kapcsolat ível át a történeten, a köré épül az életrajzi vonal, az útkeresése. Shirley MacLaine negyvenéves kora körül elindult azon a belső úton, amit tulajdonképpen sokan megteszünk. Én is megtettem, ezért is választottam az ő alakját, történetét. Több név szóba jött egyébként, színésznőké, énekesnőké, de Shirley MacLaine kiemelkedett. Jobban utánanéztem a dolgainak, és akkor éreztem, hogy
az ő személye mögé nagyon szívesen odaállok, mert sok közös van bennünk:
a tánc, a színészet, a filmezés, megannyi kapcsolódási pont fűz vele össze, így lehet „útitársam”.
Régóta készülsz erre az előadásra?
Éppen ezen gondolkodtam a minap, és arra jutottam, hogy kicsivel több mint egy éve, a szövegkönyvet is én raktam össze, úgyhogy ez tényleg nagyon személyes vállalkozás.
Ez az első önálló ested?
Igen, és hatalmas kihívás, még sosem csináltam ilyet, hogy egyedül, színészkollégák, tehát segítség nélkül vigyek végig egy egész estét. A partnerem ezúttal a közönség lesz.
További információ az előadásról itt érhető el.
Fejléckép: Schell Judit az Útitársam Shirley Maclaine próbája közben (fotó / forrás: Szkárossy Zsuzsa / 6SZÍN)