Színház

Schilling Árpád: "Elfogadják azt is, ha bizonytalan vagyok"

2015.03.21. 06:58
Ajánlom
Különleges produkcióra számíthat a közönség április 25-26-án, hiszen a drámairodalom egyik legnagyobb ívű művének két része valóban két részben lesz látható. A rendezővel egyebek mellett a Faust értelmezéseiről, fordításról és a kőszínházi rendezésről is beszélgettünk. INTERJÚ

- Emlékszel arra, mikor olvastad először a Faustot?

- Az első részét talán a gimnáziumban, de az is lehet, hogy az már a Színház- és Filmművészeti Egyetemen volt.

- Szeretted akkor? Megragadott benne valami?

- Érdekesnek találtam, de annyira azért nem fogott meg. Nem motoszkált a fejemben az a gondolat, hogy akkor ezt mindenképp meg kellene csinálni.

- Márton László fordítása közrejátszott abban, hogy végül mégis csak megrendezed a Faustot?

- Felkértek Svájcban, Baselben, hogy rendezzem meg Berlioz Faust elkárhozását. Így kapóra jött, hogy elolvassam az egészet, meg kellett birkóznom az első résszel, majd a második résszel is. Ahogy foglalkozni kezdtem a művel, elkezdett érdekelni. Az első rész lineáris sztorija vagyis hogy Faust szerződést köt Mephistophelesszel, megtörténik Margaréta megbecstelenítése, majd Faust elkárhozása, ez a fajta sűrített dráma nincs a második részben. A második rész rendkívül hangulatfüggő, az nem egy dráma, hanem inkább képek tömkelege, ami a 60 és 80 év közötti Goethének eszébe jutott: az antik kultúrával kapcsolatos összes elképzelése, költészeti kihívások, meg tud-e írni egy Euripidészi drámát, és így tovább.

Egyébként az első részt is nehéz megérteni, van persze egy szint, amit le tudunk fordítani magunknak és a gimnazista diákoknak, de azt, hogy ez az ember milyen állapotban van, az szerintem egy bizonyos kor alatt nem érthető meg, mert nem élhető át.

- Mire helyeződik nálad a hangsúly a történetben?

- Goethe nagyon hosszú és sikeres életet élt, a szerencse fia volt az elejétől a végéig. És akkor egyszer csak ez a Goethe féle ember, azt mondja magában, hogy nincs tovább, azt mondja a világról, hogy már nem érdekel, már nem akarok kutatni, végem van. El tudom képzelni azt a szituációt, hogy van egy szolgám, és mondjuk vágyom egy lányra, rámutatok, hogy én ezt a nőt akarom, és a szolgám nekem ezt elintézi. De abban a pillanatban, mikor én azt mondom, hogy ezt a lányt igazán szeretem, akkor van igazából vége mindennek, akkor elkárhoztam. Az az érdekes, hogy a goethei állításban a klasszikus elkárhozás és a bűn fogalma is egész mást jelent. Nem az az elkárhozás, hogy én magamévá teszek valakit, akit nem szeretek, hanem az a bűn, ha tényleg beleszeretek. Ha magát a szöveget értelmezem, akkor abból nem egy egyértelmű keresztényi világkép derül ki.

- A köztudatban mégis így él a történet.

- Igen, mert a köztudatban a középkori és nem a Goethe-i Faust történet él. Létezik egy bábjáték, az őstörténet, amit nem Goethe talált ki. Ebben valaki eladta a lelkét, a keresztényi értelemben vett gonosznak, cserébe a mindentudásért. Goethe ezt teljesen átírja. Nála nem arról van szó, hogy a mindentudásért Faust eladja a lelkét, sőt nem is adja el a lelkét. Goethe Faustja azt mondja, hogy ha egyszer egy olyan helyzet áll elő, hogy én valamire azt mondom, hogy eddig és nem tovább, tehát megtaláltam azt, amit kerestem az életemben, hogy megnyugszom, tulajdonképpen akkor kárhozok el. Goethe szerint ez az ember már nem a nagybetűs Ember. És szó nincs pokolról vagy arról, hogy Mephistopheles maga lenne a patás ördög. Inkább egy tükröt tartó, moralizáló figura, akit Faust hoz létre a saját elméjében. A mű elejére Faust írt egy jelenetet, amelyben a nagy szakállas isten és az ördög vitatkozik, én ezt teljesen kihúztam, engem ez a keresztény keret egyáltalán nem érdekel. Ha igazán komolyan olvassuk a Faustot, akkor kiderül, hogy Goethet egyáltalán nem érdekelte ez az egész elkárhozás téma.

Amikor a két főszereplőről gondolkodtam, akkor mindenképpen idős színészre gondoltam, semmiképp nem a fiatalság felé akartam elvinni a dolgot, az érettség az, ami nagyon motivált. Nyilván a saját korom változásával is jobban érdekel ez a téma. De közrejátszott az is, hogy Máté Gábor, Kulka János vagy éppen Monori Lili elfogadták a felkérésemet.

- Néztél Faust rendezéseket?

- A Peter Stein féle rendezésbe belekezdtem. Ő húzások nélkül rendezte meg az egészet, nagyon érdekes és izgalmas vállalkozás, viszont borzasztó hosszú és mai szemmel nézve rendkívül unalmas. Amikor az elmúlt években operát rendeztem, nagyon sok referenciát néztem végig, mert az opera műfajában nem voltam otthon, és érdekelt, hogy más hogyan fejti meg az adott anyagot. Féltem attól, hogy mivel zeneileg nem vagyok elég felkészült és képzett, így mi lesz, ha nem veszek észre apró nüanszokat. De a színházban nincsen ilyen félelmem.

- Miért pont a Katona?

- Annak idején, amikor Máté Gábor lett az igazgató, meghívott, hogy ha van ötletem, akkor azt valósítsam meg a Katonában. A Fausthoz több színész kell, mint amit én a Krétakör keretein belül meg tudok engedni magamnak. Meg lehetne ezt rendezni kevesebb szereplővel is, de engem kifejezetten érdekelt ez a kaland, hogy több színésszel dolgozhassak, olyanokkal, akikkel eddig még nem volt alkalmam.

- El lehet szokni a kőszínháztól? Rég rendeztél magyar kőszínázban.

- Kőszínházban itthon csak a Katonában dolgoztam, máshol nem. A világ csúcsa volt nekem, amikor '98-ban először rendezhettem ott. Nagyon sokat jelentett, hogy az akkori igazgató Zsámbéki Gábor komolyan vett engem. Az elmúlt években a Katona megítélése nem változott, viszont az én pozícióm, hozzáállásom igen. Máté Gábor, Kulka János és mindenki, akivel a Katonában dolgozhatok, nagyszerű munkát végeznek. Elfogadják azt is, ha bizonytalan vagyok.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház kult50

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Színház ajánló

Mercedes Benz premier az Esterházy-családdal

Április 13-án magyarországi ősbemutató keretében mutatta be a Vörösmarty Színház Esterházy Péter utolsó drámáját, a Mercedes Benzet Szikora János rendezésében. A történelmi revüt az Esterházy-család tagjai mellett Presser Gábor zeneszerző is megtekintette.
Színház ajánló

Büszkeség és felelősség, mert méltónak kell lenni az ősökhöz

A Magyar Művészeti Akadémia Szó – szín – játék sorozata idén megújult Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának művészeti vezetésével. A sorozat eddigi eredményeiről és a leendő előadásokról Lesti Árpád kérdezte a Veszprémi Petőfi Színház igazgatóját.
Színház hír

Elhunyt Bács Ferenc színművész

Életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után április 16-án, kedden elhunyt Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, Budapest díszpolgára.
Színház születésnap

85 éves az örökifjú Bodrogi Gyula

Ma ünnepli 85. születésnapját Bodrogi Gyula, generációk kedvence, gyémántdiplomás színművész, aki könyvet is írt tizenhét főiskolai fegyelmijének történetéből. A Nemzet Színészét a Nemzeti Színházban és a József Attila Színházban is köszöntik.