Színház

Schilling Árpád: "Elfogadják azt is, ha bizonytalan vagyok"

2015.03.21. 06:58
Ajánlom
Különleges produkcióra számíthat a közönség április 25-26-án, hiszen a drámairodalom egyik legnagyobb ívű művének két része valóban két részben lesz látható. A rendezővel egyebek mellett a Faust értelmezéseiről, fordításról és a kőszínházi rendezésről is beszélgettünk. INTERJÚ

- Emlékszel arra, mikor olvastad először a Faustot?

- Az első részét talán a gimnáziumban, de az is lehet, hogy az már a Színház- és Filmművészeti Egyetemen volt.

- Szeretted akkor? Megragadott benne valami?

- Érdekesnek találtam, de annyira azért nem fogott meg. Nem motoszkált a fejemben az a gondolat, hogy akkor ezt mindenképp meg kellene csinálni.

- Márton László fordítása közrejátszott abban, hogy végül mégis csak megrendezed a Faustot?

- Felkértek Svájcban, Baselben, hogy rendezzem meg Berlioz Faust elkárhozását. Így kapóra jött, hogy elolvassam az egészet, meg kellett birkóznom az első résszel, majd a második résszel is. Ahogy foglalkozni kezdtem a művel, elkezdett érdekelni. Az első rész lineáris sztorija vagyis hogy Faust szerződést köt Mephistophelesszel, megtörténik Margaréta megbecstelenítése, majd Faust elkárhozása, ez a fajta sűrített dráma nincs a második részben. A második rész rendkívül hangulatfüggő, az nem egy dráma, hanem inkább képek tömkelege, ami a 60 és 80 év közötti Goethének eszébe jutott: az antik kultúrával kapcsolatos összes elképzelése, költészeti kihívások, meg tud-e írni egy Euripidészi drámát, és így tovább.

Egyébként az első részt is nehéz megérteni, van persze egy szint, amit le tudunk fordítani magunknak és a gimnazista diákoknak, de azt, hogy ez az ember milyen állapotban van, az szerintem egy bizonyos kor alatt nem érthető meg, mert nem élhető át.

- Mire helyeződik nálad a hangsúly a történetben?

- Goethe nagyon hosszú és sikeres életet élt, a szerencse fia volt az elejétől a végéig. És akkor egyszer csak ez a Goethe féle ember, azt mondja magában, hogy nincs tovább, azt mondja a világról, hogy már nem érdekel, már nem akarok kutatni, végem van. El tudom képzelni azt a szituációt, hogy van egy szolgám, és mondjuk vágyom egy lányra, rámutatok, hogy én ezt a nőt akarom, és a szolgám nekem ezt elintézi. De abban a pillanatban, mikor én azt mondom, hogy ezt a lányt igazán szeretem, akkor van igazából vége mindennek, akkor elkárhoztam. Az az érdekes, hogy a goethei állításban a klasszikus elkárhozás és a bűn fogalma is egész mást jelent. Nem az az elkárhozás, hogy én magamévá teszek valakit, akit nem szeretek, hanem az a bűn, ha tényleg beleszeretek. Ha magát a szöveget értelmezem, akkor abból nem egy egyértelmű keresztényi világkép derül ki.

- A köztudatban mégis így él a történet.

- Igen, mert a köztudatban a középkori és nem a Goethe-i Faust történet él. Létezik egy bábjáték, az őstörténet, amit nem Goethe talált ki. Ebben valaki eladta a lelkét, a keresztényi értelemben vett gonosznak, cserébe a mindentudásért. Goethe ezt teljesen átírja. Nála nem arról van szó, hogy a mindentudásért Faust eladja a lelkét, sőt nem is adja el a lelkét. Goethe Faustja azt mondja, hogy ha egyszer egy olyan helyzet áll elő, hogy én valamire azt mondom, hogy eddig és nem tovább, tehát megtaláltam azt, amit kerestem az életemben, hogy megnyugszom, tulajdonképpen akkor kárhozok el. Goethe szerint ez az ember már nem a nagybetűs Ember. És szó nincs pokolról vagy arról, hogy Mephistopheles maga lenne a patás ördög. Inkább egy tükröt tartó, moralizáló figura, akit Faust hoz létre a saját elméjében. A mű elejére Faust írt egy jelenetet, amelyben a nagy szakállas isten és az ördög vitatkozik, én ezt teljesen kihúztam, engem ez a keresztény keret egyáltalán nem érdekel. Ha igazán komolyan olvassuk a Faustot, akkor kiderül, hogy Goethet egyáltalán nem érdekelte ez az egész elkárhozás téma.

Amikor a két főszereplőről gondolkodtam, akkor mindenképpen idős színészre gondoltam, semmiképp nem a fiatalság felé akartam elvinni a dolgot, az érettség az, ami nagyon motivált. Nyilván a saját korom változásával is jobban érdekel ez a téma. De közrejátszott az is, hogy Máté Gábor, Kulka János vagy éppen Monori Lili elfogadták a felkérésemet.

- Néztél Faust rendezéseket?

- A Peter Stein féle rendezésbe belekezdtem. Ő húzások nélkül rendezte meg az egészet, nagyon érdekes és izgalmas vállalkozás, viszont borzasztó hosszú és mai szemmel nézve rendkívül unalmas. Amikor az elmúlt években operát rendeztem, nagyon sok referenciát néztem végig, mert az opera műfajában nem voltam otthon, és érdekelt, hogy más hogyan fejti meg az adott anyagot. Féltem attól, hogy mivel zeneileg nem vagyok elég felkészült és képzett, így mi lesz, ha nem veszek észre apró nüanszokat. De a színházban nincsen ilyen félelmem.

- Miért pont a Katona?

- Annak idején, amikor Máté Gábor lett az igazgató, meghívott, hogy ha van ötletem, akkor azt valósítsam meg a Katonában. A Fausthoz több színész kell, mint amit én a Krétakör keretein belül meg tudok engedni magamnak. Meg lehetne ezt rendezni kevesebb szereplővel is, de engem kifejezetten érdekelt ez a kaland, hogy több színésszel dolgozhassak, olyanokkal, akikkel eddig még nem volt alkalmam.

- El lehet szokni a kőszínháztól? Rég rendeztél magyar kőszínázban.

- Kőszínházban itthon csak a Katonában dolgoztam, máshol nem. A világ csúcsa volt nekem, amikor '98-ban először rendezhettem ott. Nagyon sokat jelentett, hogy az akkori igazgató Zsámbéki Gábor komolyan vett engem. Az elmúlt években a Katona megítélése nem változott, viszont az én pozícióm, hozzáállásom igen. Máté Gábor, Kulka János és mindenki, akivel a Katonában dolgozhatok, nagyszerű munkát végeznek. Elfogadják azt is, ha bizonytalan vagyok.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Itt követheti élőben Martha Argerich koncertjét, ha már nem kapott jegyet!

December 12-én este fél 8-kor a Liszt Ferenc Kamarazenekarral lép fel Martha Argerich. A hangverseny teltházas, de a Medici TV közvetíti. Mutatjuk, hol.
Zenés színház

Kiderült, mit gondol a Metropolitan Opera főigazgatója az énekesekről

Tizenhárom éve áll a New York-i operaház élén, Peter Gelb mindennel találkozott már.
Klasszikus

A 13 éves Rozsonits Ildikó sikere a grazi ifjúsági zongoraversenyen

Rozsonits Ildikó megnyerte a 13-15 évesek korosztályát, de a többi csoportban is akadnak magyar befutók a VI. Nemzetközi Ifjúsági Bartók Zongoraversenyen.
Vizuál

Illusztrátoroktól kérhetsz személyre szóló rajzot karácsonyra

A legviccesebb kérésekről vagy a legemlékezetesebb kliensekről kérdeztük az illusztrátorokat a Pagony lassan hagyományosnak számító karácsony előtti jótékony rajzolása kapcsán.
Vizuál

Elfajzott művészet a javából – Vaszilij Kandinszkij

Olyan művészetet akart teremteni, amely megszabadul a tárgyi ábrázolásból. A szovjetek elől Németországba menekült, a nácik elől Franciaországba. 75 éve hunyt el Vaszilij Kandinszkij.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Kis játszmák, nagy érzelmek - Interjú Györgyi Annával és Csiby Gergellyel

Egy színészdinasztia hétköznapjaiba enged bepillantást a Rózsavölgyi Szalon új bemutatója, a Végszó, amelyben Györgyi Anna egy híres színésznőt alakít, Csiby Gergely pedig a fiát. Michael McKeever darabját Dicső Dániel rendezi, a bemutatót december 12-én tartják.
Színház ajánló

A gyertyák csonkig égnek a Pesti Vigadóban

Márai Sándor regényének színpadi változatával érkezik a Soproni Petőfi Színház a Pesti Vigadóba 2020. január 21-én.
Színház hír

Megszavazta a Parlament az új színháztörvényt

115 igen szavazattal elfogadta az Országgyűlés a kulturális törvénycsomagról szóló törvényjavaslatot, amely miatt hétfőn ezrek tüntettek a Madách téren.
Színház környezetvédelem

Már meg is van az első „Zöld Kapitány” a Rózsavölgyi Szalonban

A Broadway Green Alliance és a Rózsavölgyi Szalon „zöld” együttműködéséről számol be a színház szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye, mely szerint beléptek a „zöld színházi szövetségbe” és megválasztották a Green Captain-t, azaz a „zöld kapitányt".
Színház magazin

Ezekre az előadásokra küldenék el a politikusokat a színészek

Szégyen, Hamlet, A bajnok, Az ember tragédiája – többek között ezeket a produkciókat ajánlották azok a színházi alkotók, akiket a december 9-i tüntetésen kérdeztünk meg arról, mire hívnák el a politikai döntéshozókat.