Színház

Shakespeare 450

2014.04.23. 10:40
Ajánlom
Egyetlen kézirata sem maradt fenn a világirodalom egyik legnagyobb drámaírójának. Valóban létezett Shakespeare? Ha igen, ma született 450 éve, 1564. április 23-án született az angliai Stratford-upon-Avonban.

Életéről nem sokat tudunk, kevés hiteles forrás áll a kutatók rendelkezésre. Még a születésnapjára is csak következtetnek abból, hogy április 26-án keresztelték, mivel abban az időben az újszülötteket néhány nappal világra jövetelük után tartották a keresztvíz alá. Apja kereskedő, a városka tekintélyes polgára volt, anyja nemesi családból származott. Tizennyolc évesen megnősült, házasságából három gyermeke született. 1586-ban vadorzásért elítélték, a büntetés elől elmenekült és 1589-ben Londonban bukkant fel, a színielőadások alatt a nézők hintóit és lovait őrizte. Később lett belőle statiszta, majd az 1590-es évektől színész, rendező, de elsősorban drámaíró.

Ma már világhírű szonettjei akkoriban kéziratban terjedtek az irodalmat kedvelő szerelmesek közt, s csak 1609-ben jelentek meg nyomtatásban. Drámáinak sorrendjét, keletkezésük időpontját csak hozzávetőlegesen lehet meghatározni, mivel azok kéziratban nem maradtak fenn. Shakespeare előbb olaszos komédiákat (Tévedések vígjátéka, A makrancos hölgy, A lóvá tett lovagok, A két veronai nemes) és történelmi darabokat (VI. Henrik, III. Richárd) írt. Következő írói korszaka a Rómeó és Júliával kezdődött, ide tartozik a Sok hűhó semmiért, a Szentivánéji álom, A windsori víg nők, az Ahogy tetszik, a Minden jó, ha a vége jó, A velencei kalmár; a királydrámák közül a II. Richárd, a János király, a IV. Henrik I-II. része és az V. Henrik.

1601-ben már a Globe színház igazgatója és résztulajdonosa volt, ez idő tájt, alkotói csúcspontján született az Antonius és Cleopatra, a Julius Caesar, a Coriolanus, ekkor vetette papírra nagy tragédiáit: a Hamletet, a Lear királyt, az Othellót és a Macbethet, de ekkor írta a fanyar humorú Vízkeresztet is. I. Erzsébet 1603-ban bekövetkezett halála után a Tudorok polgárbarát korát a Stuart-feudalizmus követte, s Shakespeare darabjai is komorabbak lettek. Ekkor született a végletesen keserű Athéni Timon, a Szeget szeggel története korrupcióról és hatalomról, a Troilus és Cressida a homéroszi kor elzüllött hőseiről. Utolsó művei a Téli rege, a Cymbeline és az életművet lezáró A vihar.

Árnyalt jellemábrázolást tükröző, filozofikus mélységű gondolatokat megfogalmazó drámáinak témáit nem ő találta ki, viszont színházi tapasztalatainak, a színpadi játék ismeretének és költői tehetségének köszönhetően az összegyűjtött figurák és történetek a tolla alatt páratlan stílusú, egységes és eredeti művekké álltak össze. Darabjait nem ő rendezte sajtó alá, azok súgópéldányok és lejegyzett előadások alapján jelentek meg 1594-től az olcsó "quarto" kiadásokban (a könyvlapokat kétszeresen meghajtották, hogy egy oldalból négyet kapjanak), de ezek sok szöveghibát tartalmaztak a színészek gyakori változtatásai és a másolások miatt. Barátai csak halála után, 1623-ban adták ki rendes nyomtatásban drámáit, az ún. Első fóliót.

Az irodalomtörténészek évszázadok óta vitatkoznak arról, tényleg ő írta-e a világirodalom legnagyobb drámáit, hiszen egyetlen kézirata sem maradt fenn, és arról sem tudunk, hogy egyetemre járt volna. Az idők folyamán felmerült, hogy az igazi szerző Edward de Vere, Oxford grófja, avagy Francis Bacon volt, de az is felmerült, hogy esetleg társszerzőkkel dolgozott.

Shakespeare 1611-1613 körül tért vissza Stratfordba, ahol végleg letelepedett, ott hunyt el 1616-ban, a Julianus-naptár szerint április 23-án. Végső nyughelye a városban található a Szentháromság templomban, sírkövén az állítólag általa fogalmazott felirat megátkozza mindazokat, akik megpróbálják elmozdítani onnan hamvait. Nemzeti emlékhellyé nyilvánított szülőháza ma is látható, a helyi királyi színház (Royal Shakespeare Theatre) is az ő nevét viseli. Világirodalmi öröksége és hatása a világ minden táján felfedezhető, hazájában a nemzet dalnokaként tisztelik. Műveit az élő nyelvek majd mindegyikére lefordították, drámáit folyamatosan játsszák a világ színpadain.

Shakespeare születésének 450. évfordulóján világszerte különleges eseményekkel emlékeznek meg a színháztörténet és a drámairodalom legnagyobb hatású alkotójáról. A londoni Globe Színház ez alkalomból nemzetközi turnéra indul: a Globe to Globe Hamlet elnevezésű program célja, hogy két év alatt a világ összes országába eljuttassa a Hamletet, amelyet 2014 áprilisában mutatnak be Shakespeare egykori színházában, az eredeti állapotában rekonstruált és 1990 óta újra üzemelő Globe Színházban, a társulat művészeti vezetője, Dominic Dromgoole rendezésében - olvasható a szervezők közleményében. A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon első alkalommal vendégeskedő társulat előadását júniusban különleges technikai kivetítés teszi teljessé, a produkció ebben a formában csak Magyarországon lesz látható.

Jelenleg is zajlik a Szabad Tér Színház akkreditált művészeti képzésben részesülő hallgatók számára kiírt pályázata, amely keretében 2014. április 30-ig várnak öltözékterveket "Shakespeare korának hatása a mai divatra" címmel. A Bethlen Téri Színház az évforduló alkalmából négynapos fesztivált rendez április 24. és 27. között, elsősorban a fiatalokhoz szólva. Shakespeare a hazai színházakban is népszerű. Idén márciusban mutatta be az Örkény Színház a szerző egyik leghosszabb és leggyakrabban játszott drámáját, a Hamletet, Polgár Csabával a címszerepben. Az előadásról szóló kritikánkat ide kattintva olvashatja.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Vizuál

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Jazz/World

Magyarországon lép fel a norvég jazzdíva, Rebekka Bakken

November 2-án pótolja tavaly elmaradt koncertjét a Müpában Rebekka Bakken, aki zenéjével előszeretettel távolodik el a hagyományos műfaji kategóriáktól és otthonosan mozog a pop, illetve blues világában is.
Klasszikus

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.
Vizuál

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Életünk képei a Jurányi Házban

Pass Andrea legújabb drámája, a Finálé egy kilencéves kisfiú, Pál Berci rejtélyes halála és egy legendás sztárpedagógus, Káldi Helga bukása köré szerveződik. A történetben képzelet és valóság széttört mozaikdarabokként keverednek össze és alakítanak ki egy alternatív igazságot a Jurányi Ház színpadán.
Színház ajánló

El Kazovszkij díszlet- és jelmeztervei az OSZMI-ban

Ismeretterjesztő sorozatot indított az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, melyben a színháztörténeti gyűjtemény egy-egy darabját mutatják be. November 5-én EL Kazovszkij színházi vonatkozású munkáit ismerhetik meg az érdeklődők.
Színház ajánló

Kurázsi mama a Jurányiban küzd a túlélésért

A Narratíva társulat 2019-ben bemutatott előadása, a Kurázsi és gyerekei október 26-án látható a Jurányi Házban.
Színház gyász

Elhunyt Venczel Vera

A Jászai Mari-díjas színművész idén márciusban töltötte be 75. életévét. Több mint ötven éven át volt a Vígszínház tagja, halálának hírét színháza tette közzé.
Színház ajánló

Új bemutatóval ünnepli Szakonyi Károlyt a Rózsavölgyi Szalon

Október 26-án, Szakonyi Károly 90. születésnapján mutatja be a Rózsavölgyi Szalon a drámaíró A hatodik napon című darabját, melyet Dicső Dániel rendező és Hárs Anna dramaturg bújtatott modern köntösbe.