Színház

Shakespeare, a sorozatgyilkos

2017.05.31. 13:38
Ajánlom
Eddig azt hitte, George R. R. Martin találmánya, hogy vérengzést rendez a főhősei között, és szinte mindenkivel végez? Nagy tévedés, hiszen ennek a drámaírók drámaírója volt a nagymestere, aki igazi sorozatgyilkos volt – és nem válogatott az eszközökben.

Közös, hogy meghal, aki él, / S természet útján szebb valóra kél”

– vallotta Shakespeare. Ezt a szebb valót azonban hősei a lehető legcsúnyább módokon érték el: a drámaíró az élve eltemetéstől kezdve az elégetésen és a végtagok levágásán át az étellé való átlényegítésig (és ez még csak egyedül a Titus Andronicus!) igen változatos és szadista módokon vetett véget szereplői életének.

Julie Taymor Titus Andronicus-adaptációja, a Titus

Julie Taymor Titus Andronicus-adaptációja, a Titus (Fotó/Forrás: UIP-Duna Film)

Shakespeare műveiben olyan magas a halandóság, hogy még azok között sincs egyetértés a halottak pontos számát illetően, akik vették a fáradságot, és összeszámolták, hányan is haltak meg a színen az angol Bárd darabjaiban. Az alábbi linken található infografika például 74 esetről tud, és alkotói mindezt elragadó pontossággal osztályozták is, összegyűjtve, összesen hányan pusztultak el Shakespeare 37 színművének hősei közül szúrt seb, kígyómarás, medveharapás, akasztás vagy éppen alvásmegvonás következtében (összehasonlításképpen: a George R. R. Martin nevével fémjelzett Trónok harca 50 epizódjában 61 ember halt meg a színen).

Az infografikát tartalmazó cikk egyébként Tim Crouch angol rendezőre hivatkozik a számvetést illetően, aki nem kisebb kihívásra vállalkozott, mint hogy egyetlen darab keretein belül vigye színpadra a Shakespeare által megálmodott összes gyilokjelenetet, és állítása szerint egyedül az a légy maradt ki a The Complete Deaths címre hallgató drámából, akinek a Titus Andronicusban lett csúnya vége. Crouch azonban a jelek szerint vagy újraszámolta a vérengzéseket, vagy mégis belevette a legyet is, mert tavaly bemutatott művében végül 75 halottal dolgozott.

Egy másik megszállott sorrendbe is állította Shakespeare műveit aszerint, hogy melyikben halt meg a legtöbb szereplő. A „halállista” élén a maga 14 hullát számláló eredményével a fentebb már említett Titus Andronicus, a szerző legvéresebb és legbrutálisabb darabja áll. Az ezüstérmet a Macbethnek sikerült megszereznie (tíz halottal, itt sajnos elszámolta magát a cikk szerzője), míg a dobogóra a Lear király kerülhetett még fel, kilences eredménnyel.

https://www.facebook.com/microsofttanari/photos/a.258128004324464.1073741828.252046448265953/636159616521299/?type=3&theater

A TOP5-öt a nyolc halottat számláló Hamlet, illetve ironikus módon a minden idők egyik legromantikusabb történetének tartott Rómeó és Júlia (hat haláleset) teszi teljessé. Egy pár évvel ezelőtti mókás infografikának köszönhetően pedig a tekintetben is képbe kerülhetünk, pontosan hogyan is zajlottak ezek a mészárlások: fentebb az ábra magyar verziója látható, az eredeti, teljesebb változatot itt találjuk.

A Madách Színházban június 9. és július 16. között tartandó Szerelmünk, Shakespeare fesztiválon próbáljuk kímélni nézőink idegeit, és a legkegyetlenebb darabokat kihagytuk, egyedül a mérsékelt szadizmusról árulkodó Hamletet mutatjuk be – azt sem a hagyományos módon, hanem a Krétakör legendás hamlet.ws című adaptációja segítségével formabontó, lazább formában. További részleteket az alábbi linken.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

A társulat kérdéseiről – a közös ügyektől a közügyekig

A Jó kérdés, a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat sorozatának vendégei februárban a társulatról beszélgettek. A meghívottak, Kováts Adél, Göttinger Pál és Molnár Áron tapasztalatainak, nézőpontjainak megismeréséből és helyenkénti ütköztetéséből izgalmas kép rajzolódott ki a társulatokat illető lehetőségekről, külső és belső elvárásokról.
Színház ajánló

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Színház premier

Nyakunkon a hurok – Hazai ősbemutatóra készül az Orlai Produkciós Iroda

Bagossy László az Orlai Produkciós Iroda színészeivel állítja színpadra Kerékgyártó István szövegét, amely a szerző Puzzle című darabjából és a Hurok című regényből állt össze. A bemutatót február 23-án tartják a Jurányi Házban.
Színház ajánló

Vígjáték vagy dráma: A pillangók még mindig szabadok a József Attila Színház Stúdiójában

Nagy érdeklődés övezi a hazánkban kevéssé ismert Broadway sikerszerző, Leonard Gershe darabját a József Attila Színházban.
Színház ajánló

Az öldöklés istene - Házaspárbaj az Átriumban

Yasmina Reza világhírű komédiája leleplező őszinteséggel beszél a kispolgári álszentségről, és arról, hogy mindannyiunkban mennyi sérelem, előítélet és düh kavarog.