Színház

Shakespeare, a sorozatgyilkos

2017.05.31. 13:38
Ajánlom
Eddig azt hitte, George R. R. Martin találmánya, hogy vérengzést rendez a főhősei között, és szinte mindenkivel végez? Nagy tévedés, hiszen ennek a drámaírók drámaírója volt a nagymestere, aki igazi sorozatgyilkos volt – és nem válogatott az eszközökben.

Közös, hogy meghal, aki él, / S természet útján szebb valóra kél”

– vallotta Shakespeare. Ezt a szebb valót azonban hősei a lehető legcsúnyább módokon érték el: a drámaíró az élve eltemetéstől kezdve az elégetésen és a végtagok levágásán át az étellé való átlényegítésig (és ez még csak egyedül a Titus Andronicus!) igen változatos és szadista módokon vetett véget szereplői életének.

Julie Taymor Titus Andronicus-adaptációja, a Titus

Julie Taymor Titus Andronicus-adaptációja, a Titus (Fotó/Forrás: UIP-Duna Film)

Shakespeare műveiben olyan magas a halandóság, hogy még azok között sincs egyetértés a halottak pontos számát illetően, akik vették a fáradságot, és összeszámolták, hányan is haltak meg a színen az angol Bárd darabjaiban. Az alábbi linken található infografika például 74 esetről tud, és alkotói mindezt elragadó pontossággal osztályozták is, összegyűjtve, összesen hányan pusztultak el Shakespeare 37 színművének hősei közül szúrt seb, kígyómarás, medveharapás, akasztás vagy éppen alvásmegvonás következtében (összehasonlításképpen: a George R. R. Martin nevével fémjelzett Trónok harca 50 epizódjában 61 ember halt meg a színen).

Az infografikát tartalmazó cikk egyébként Tim Crouch angol rendezőre hivatkozik a számvetést illetően, aki nem kisebb kihívásra vállalkozott, mint hogy egyetlen darab keretein belül vigye színpadra a Shakespeare által megálmodott összes gyilokjelenetet, és állítása szerint egyedül az a légy maradt ki a The Complete Deaths címre hallgató drámából, akinek a Titus Andronicusban lett csúnya vége. Crouch azonban a jelek szerint vagy újraszámolta a vérengzéseket, vagy mégis belevette a legyet is, mert tavaly bemutatott művében végül 75 halottal dolgozott.

Egy másik megszállott sorrendbe is állította Shakespeare műveit aszerint, hogy melyikben halt meg a legtöbb szereplő. A „halállista” élén a maga 14 hullát számláló eredményével a fentebb már említett Titus Andronicus, a szerző legvéresebb és legbrutálisabb darabja áll. Az ezüstérmet a Macbethnek sikerült megszereznie (tíz halottal, itt sajnos elszámolta magát a cikk szerzője), míg a dobogóra a Lear király kerülhetett még fel, kilences eredménnyel.

https://www.facebook.com/microsofttanari/photos/a.258128004324464.1073741828.252046448265953/636159616521299/?type=3&theater

A TOP5-öt a nyolc halottat számláló Hamlet, illetve ironikus módon a minden idők egyik legromantikusabb történetének tartott Rómeó és Júlia (hat haláleset) teszi teljessé. Egy pár évvel ezelőtti mókás infografikának köszönhetően pedig a tekintetben is képbe kerülhetünk, pontosan hogyan is zajlottak ezek a mészárlások: fentebb az ábra magyar verziója látható, az eredeti, teljesebb változatot itt találjuk.

A Madách Színházban június 9. és július 16. között tartandó Szerelmünk, Shakespeare fesztiválon próbáljuk kímélni nézőink idegeit, és a legkegyetlenebb darabokat kihagytuk, egyedül a mérsékelt szadizmusról árulkodó Hamletet mutatjuk be – azt sem a hagyományos módon, hanem a Krétakör legendás hamlet.ws című adaptációja segítségével formabontó, lazább formában. További részleteket az alábbi linken.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház premier

2039-ben sem lesz könnyebb az élet

Négy generáció különös sorsát bemutató, kortárs családdráma kerül színpadra a Hatszín Teátrumban, tele bűnökkel, pokollá vált házasságokkal és egy elhallgatott örökséggel. A Majd, ha az eső eláll című előadás premierjét augusztus 10-én tartják.
Színház interjú

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Színház lázár kati

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.
Színház Radioaktív

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Színház interjú

Gyerekek tragédiája – valóságos túszdráma, színházi köntösben

2004-ben a beszláni I. számú iskolát terroristák rohanták le, ezernél is több embert ejtve túszul. A holland Carly Wijs Mi és Ők című kamaradarabja ezen elbeszélhetetlen napok emlékéről szól.