Színház

"Shakespeare hősei nem szoborrá merevedett lények"

2014.12.18. 08:00
Ajánlom
Alföldi Róbert rendezésében mutatta be a Julius Caesart a Vígszínház. A nagy alakítások számára lehetőséget kínáló előadás címszerepében Hegedűs D. Géza látható, akivel a nagy alakok színpadra állításáról és a mozdulatlanságról beszélgettünk. INTERJÚ

- Shakespeare klasszikusai mindig is megbecsült helyet foglaltak el a Vígszínház repertoárján. Mitől tudnak ma is ennyire a mához szólni?

- Ezek a művek a humanitás létformáinak gazdagságát rejtik magukban. Olyan élmény számomra Shakespeare-rel foglalkozni, mintha kortárs szerzőről lenne szó. Valami olyasmit képes megragadni, ami nem süllyed bele a hétköznapiságba, hanem sokkal alapvetőbb emberi kérdéseket vet föl. Épp a darab olvasópróbáját megelőző este néztem meg az Örkény Színház Hamlet című előadását. Akkor már folyamatosan ismerkedtem a Julius Caesar szövegével, ezért feltűnt nekem, hogy sok izgalmas szellemi rokonság található a két darab között, sőt, szemtelen módon saját magától, a Julius Caesarból idéz Shakespeare Polonius szerepében. Otthon aztán gyorsan utánanéztem, és kiderült, hogy a Hamletet közvetlenül a Julius Caesar után írta.

- Caesar milyen előjellel bír a te olvasatodban?

- Shakespeare olyan végletes drámai helyzetekbe hozza a szereplőit, amelyben kénytelenek lemeztelenedni. Egy ponton túl nincs egérút, mindenki más lesz, mint ahogy megismertük a darab elején. Ez a Caesar, aki esténként reményeink szerint életre fog kelni a színpadon, a hatalom tehetséges, nagyformátumú technokratája. Az ő tragédiája abból fakad, hogy úgy tekint a világra, mint hatalomgyakorlásának terepére, és eközben pont az emberi faktor marad ki. Az én dolgom, hogy ezt úgy tudjam megjeleníteni, ahogy azt a szerző előírta. Mestereim, Horvai István, Kapás Dezső és Marton László arra tanítottak, hogy különbséget kell tudni tenni az ember privát személyisége és azon alakok között, akiket életre kelt. Ehhez kettős pszichológiai munkát kell elvégezni. Olyan ez, mint az olló két éle: az egyik fele én vagyok, a másik pedig az általam alakított szerep, amely a darab belső törvényei szerint működik. Az igazi művészi munka az, hogy ezt a sokszor nagy távolságot a próbafolyamat alatt fölszámoljam, és alárendeljem a személyiségem minden adottságát az életre keltendő embernek. Mindig arra törekszem, hogy ne a közhely felől indítsak, hanem a leghétköznapibb, legemberibb apróságokból épüljenek fel ezek az alakok.

- A próbafolyamat megadta ennek az építkezésnek a lehetőségét?

- Teljes mértékben. Ez már az ötödik közös munkánk volt Alföldi Róberttel. A próbák során olyan körülményeket teremtett, amelyben jól tudtunk közösen gondolkodni. Büszkén jegyzem meg, hogy 1987 óta tanítok a Színművészeti Egyetemen, és első növendékeim egyike éppen Alföldi Róbert volt. Nagy nyitottság és kíváncsiság van bennünk egymás iránt.

- Caesart jóslat, jóakarók és saját megérzése is segítené, de nem hallgat ezekre. Miért?

- Vannak ilyen emberek, akik fölveszik az öltönyüket, nyakkendőt kötnek és ha esik, ha fúj, elvégzik a dolgukat. Kötelességtudás és hiúság egyaránt van e mögött. Shakespeare hősei nem szoborrá merevedett lények, hanem olyan alakok, akik itt élnek közöttünk.

- Mire ad lehetőséget az új fordítás?

- Nagyon izgalmas az alapanyag, egyszerre valóságos, a mából szóló, de mégse köznapi vagy pejoratív. Forgách András nagyszerű író és költő, Fekete Ádám pedig egy fiatal, invenciózus és rendkívül fantáziadús alkotó. Ha elképzelem a munkamódszerüket, Ádám lehetett az, aki a nyers világot adta, amelyet utána András, mint költő átdolgozott. Így jött létre ez a költői-realista szöveg.

- Az ismert sorokon változtattak?

- Azokat abszolút tiszteletben tartották, nem véletlenül. A néző szeret találkozni az ismertté vált sorokkal. Lehet, hogy valaki számára éppen ez a csalogató, vágyik arra, hogy meghallgassa, itt hogyan mondják el.

- Az előadás második felében a halott Caesart alakítod, mozdulatlanul. Hogyan éled meg ezt a fajta kitettséget?

- Ez is komoly színészi feladat. Kétszer is megjelenek ebben a formában: először a kivégzésem után, aztán amikor a nagy beszédeket tartják. Caesar ekkor maga válik a manipulálás eszközévé. Ilyenkor is figyelek, benne vagyok a jelenetben, de úgy kell jelen lennem, hogy közben nem történhet velem semmi. A legkisebb rezdülés is kiábrándító lehet. Többször eljátszottam már a gondolattal, hogy a saját koporsómban fekszem és hallgatom a temetésemen beszélgetőket. Hátborzongató érzés.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

A felújított Rumbach utcai zsinagóga a Zsidó Kulturális Fesztivál új helyszíne

„Éljük át újra!” - mottóval öt helyszínen, több mint húsz programot kínál a Zsidó Kulturális Fesztivál augusztus 22. és 30. között Budapesten. A fesztivál új helyszíne a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz.
Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Könyv

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Az OSZK új főigazgatója tavaly márciusban lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről, és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdeztük Rózsa Dávidot. 
Klasszikus

Klasszikus zene szólt „a magyar Salzburgban” - Beszámoló Tatáról

Egy hete ért véget Tatán a Klassz a pARTon fesztivál, a Cimbora Alapítvány rendezvényét támogatta és második alkalommal fogadta be a város. A szervezőket nemcsak a kisváros festői Öreg-tavának szépsége vonzotta Tatára, hanem a város múltja is, hiszen itt is, mint minden Esterházy-birtokon a zenének is fontos szerepe volt. A tatai Esterházyak is igen sokat tettek a helyi zenei élet fellendüléséért, a kastély történeti múltja és a kortárs zenei élet így mára összeért.
Klasszikus

Olasz, spanyol turnén járt a Fesztiválzenekar

Olaszországban és Spanyolországban játszott óriási sikerrel a Budapesti Fesztiválzenekar július végén. A turné utolsó állomásán, az újabb lezárások előtti utolsó pillanatban, Kodály zenéje szólt az Adán Martín Auditórium fantasztikus épületében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Kihirdették a színikritikusok a legjobb színészi alakítás díjazottját

A Színházi Kritikusok Céhe tagjainak szavazatai alapján Béres Márta kapja a legjobb színészi alakítás díját, az Anna Karenina című előadás címszerepéért.
Színház hír

Színháztudományi konferenciával kezdődik a THEALTER

Bár nemrég még veszélyben volt a THEALTER nemzetközi színházi fesztivál létrejötte, csütörtökön színháztudományi konferenciával kezdődik el a program. Az augusztus 7-ig tartó fesztiválon nyolc helyszínen 37 csapat, illetve alkotó 33 produkciójával várják a közönséget Szegeden.
Színház hír

Öt nap alatt harminc műsor várta az érdeklődőket az első Déryné Fesztiválon

Július 18-án a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Kárpátok visszhangja című táncelőadásával ért véget a július 14-18. között zajló Déryné Fesztivál, amelyet először rendeztek meg Sátoraljaújhelyen és környékén.
Színház gyász

Elhunyt Mihályi Gábor irodalomtörténész, színikritikus

Életének 99. évében, július 22-én meghalt Mihályi Gábor irodalomtörténész, színikritikus, Aranytoll-díjas lapszerkesztő és közíró – adta hírül a hvg.hu a család közlése nyomán. A nevéhez fűződik a Magyar Lettre International és az Európai Kulturális Füzetek alapítása is.
Színház hír

Nagy Péter István a legígéretesebb pályakezdő 2021-ben

A Színházi Kritikusok Céhe tagjainak szavazatai alapján idén Nagy Péter István kapja a legígéretesebb pályakezdő kategória díját, a szeptember 12-én a Bethlen Téri Színházban megrendezésre kerülő díjátadón.