A műsorvezető, Bárdos András kérdésére Hegedűs D. Géza először is leszögezte, hogy Shakespeare „mindent tudott a világról, az emberről, a kozmoszról, még a természetről és az állatokról is” – műveiben például több ezer állatfajt és alfajt említett meg.
Hegedűs D. Géza és Bárdos András (Fotó/Forrás: Mohos Angéla / Madách színház)
Az angol Bárddal kapcsolatos első élmény diákként érte a színészt, aki először filmfeldolgozások formájában találkozott az alkotásokkal, és a Laurence Olivier-vel készült III. Richárd és Hamlet, illetve Peter Brook Lear királya elementáris hatást tett rá. Majd a főiskolán természetesen tananyag is volt Shakespeare: a színművész negyedéves vizsgadarabja például az Ahogy tetszik volt.
De Hegedűs D. már a középiskolában, egy építőipari technikum meg nem értett tanulójaként úgy érezte, hogy az lenne a neki való közeg, a színház, ahol minden szabadidejét tölti.
Mindig azt éreztem, hogy ott lenne a helyem, fenn, a színpadon. Ez volt minden vágyam, és azóta sincs más. Ez az én igazi örömöm, és nagy dolog, hogy rátalálhattam
– vallotta be a színész, aki ezt követően több, Shakespeare-hez kapcsolódó munkájából mutatott videorészletet.
Az 1990-es, Marton László rendezte III. Richárdban Hegedűs D. Kern András címszereplő oldalán Buckingham herceget alakította. A színész történelmi-politikai kontextusba helyezte a premiert, amely visszaemlékezése szerint a taxisblokád idejére esett. S úgy gondolja, hogy ahogy akkor, úgy most is nagyon aktuális a mű kérdésfelvetése, miszerint mindenkit bedarál-e a rendszer, muszáj együtt lenni a bűnben, vagy lehetséges valamilyen módon a menekülés. „Vigaszt nem ad, mégis segít élni” – mondta a színművész a műről.
Az 1999-ben Valló Péter által színpadra vitt Ahogy tetszikben a színész kettős szerepben tűnt fel: egyszerre játszotta a trónbitorló és a száműzött herceget. Hegedűs D. szerint a darabban mélyen benne van a háború delejező hatása, ami meg tud mérgezni bárkit. Ezúttal is szóba került továbbá a premiert övező történelmi háttér: a bemutató Belgrád bombázásának idejére esett, így most is fájdalmasan egybecsengett a dráma és a valóság.
Szintén 1999-ből származott Alföldi Róbert A vihar rendezése, amelyben Hegedűs D. Géza Prosperót hozta. A levetített részletből is világosan kitűnt, hogy modernebb, erősebb rendezői kézjegyekkel dolgozó előadásról volt szó, amelyben a színész mintegy a látvány, hangja pedig a zene részeként jelent meg. Hegedűs D. ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Shakespeare esetében felesleges tiszteletlenségről beszélni, hiszen ő maga volt a legtiszteletlenebb kortársaival szemben. A legendás szerző ráadásul olyan friss, hogy a színész bevallása szerint „olyan élmény számára Shakespeare-rel foglalkozni, mintha kortárs szerzőről lenne szó”.
Hegedűs D. Géza (Fotó/Forrás: Mohos Angéla / Madách színház)
Hegedűs D. – aki utoljára az Athéni Timon 2015-ben az Ódry Színpadon látható előadásának részletét mutatta meg, saját magán kívül tanítványaival a főbb szerepekben és a rendezői székben – kitért az angol Bárd műveinek újrafordítására is. A színész, miközben úgy gondolja, nagy szükség van ezekre az újra magyarításokra is, hangsúlyozta, hogy
nem lehet úgy Thália papja egy fiatal színész, hogy nem ismeri a nagy iratokat.
Eközben arra, hogy Hegedűs D. támogatja az újrafordításokat, az a legjobb példa, hogy az ő közreműködésével valósul meg a Szerelmünk, Shakespeare fesztivál közelgő szonettestje, ahol Szabó T. Anna új fordításában lesznek hallhatók a művek, a színművész tanítványainak előadásában.
Hegedűs D. Géza felhívta ezenkívül a figyelmet két Vígszínház-beli Shakespeare-előadásra is, ami a következő évadban lesz látható: az egyik a Hamlet, ifjabb Vidnyánszky Attilával a címszerepben, a másik pedig a Lóvá tett lovagok, Rudolf Péter rendezésében. Ifjabb Vidnyánszky Attila munkájával a Szerelmünk, Shakespeare fesztiválon is találkozhatunk: ő a rendezője a szintén a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói által előadandó Ahogy tetszik-adaptációnak, amely Hegedűs D. Géza szavai szerint afféle keresztmetszetét kívánja nyújtani a darabnak.
Ami pedig Az én Shakespeare-em című beszélgetéssorozat további üléseit illeti: a héten még Zsótér Sándor, Stohl András, Szirtes Tamás és László Zsolt gondolatait és Shakespeare-hez fűződő viszonyát ismerhetjük meg, de a beszélgetések és előadások júliusban is folytatódnak.
További részletek ide kattintva olvashatóak.
hírlevél
