Színház

Shakespeare vajon ki?

2017.06.02. 11:16
Ajánlom
A William Shakespeare szerzőségét megkérdőjelező elméletek a XIX. század közepe óta egészen a mai napig tartják magukat. Az antistratfordiánusok makacsul hisznek benne, hogy valójában nem Shakespeare a Shakespeare-darabok szerzője – de akkor vajon ki?

Azt több kutató is felvetette, hogy az avoni hattyú néhány művét valószínűleg nem egyedül, hanem egy-egy társszerzővel közösen írta: mindez felmerült például a Macbeth, a VI. Henrik I. része vagy a Titus Andronicus kapcsán. Mások azonban odáig merészkednek, hogy egyenesen azt állítják: Shakespeare csak egy báb volt, valójában nem ő a zseniális színdarabok szerzője, őt csupán afféle „fedőszervként” használta a drámák valódi írója (vagy használták a drámák valódi írói), aki vagy akik valamiért nem akarták felfedni valós kilétüket.

Habár ezek az elméletek hivatalosan nem elfogadottak, és minden kétséget kizáróan sosem sikerült bebizonyítani őket, a közönség fantáziáját természetesen erősen izgatják, így az angol sajtóban külön nevet is kapott a Shakespeare szerzőségét megkérdőjelező teóriák összessége – ezek a Fakespeare. Na de lássuk, mit gondolnak az antistratfordiánusok: ha nem Shakespeare, akkor vajon ki írta a mindenki által imádott remekműveket?

Sir Francis Bacon

Sir Francis Bacon (Fotó/Forrás: UniversalImagesGroup / Getty Images Hungary)

Sir Francis Bacon

A Fakespeare-vitában időben először a kor nagy gondolkodója, Francis Bacon filozófus neve merült fel az igazi Shakespeare-ként. A baconiánusok szerint a Shakespeare-drámák politikai utalásai számos ponton egybecsengenek Bacon tanaival, sőt egyenesen úgy gondolják, hogy a filozófus éppen saját munkásságát akarta ezen a népszerű módon, azaz a színdarabok segítségével terjeszteni. Ezenkívül abban is hisznek, hogy Bacon a szövegekbe rejtett titkos rejtjelek és utalások, például a saját szerzőségéről árulkodó anagrammák által is jelezte a közönségnek, hogy valójában ő az igazi Shakespeare.

Edward de Vere, Oxford grófja

Az 1920-as években egy arisztokrata lett a Shakespeare-tagadók legfőbb jelöltje: az oxfordiánusok úgy vélik, Oxford 17. earlje nemcsak nagy pártolója és támogatója volt a művészeteknek és a művészeknek, hanem igazából ő maga volt Shakespeare, hiszen elismert udvari költőként a tehetsége is megvolt hozzá, csak arisztokrataként nem vállalhatta, hogy ilyen „alantas” dolgokkal foglalkozik, ezért titkolta az igazságot. Ahogy azt korábbi cikkünkben is megírtuk, egyes összeesküvés-elméletek szerint a dolog még ennél is pikánsabb, mivel amellett, hogy titkos drámaíró, De Vere I. Erzsébet szeretője, és egyik törvénytelen gyermekének az apja is volt.

Kiknek a szerelme volt még Shakespeare?

Kapcsolódó

Kiknek a szerelme volt még Shakespeare?

Szerelmünk, Shakespeare – hirdeti a Madách Színház június 9. és július 16. között tartandó fesztiváljának neve. De vajon rajtuk kívül kiknek a szerelme volt még Shakespeare? Ismerjék meg a legendás szerző szerelmi életéről szóló legizgalmasabb összeesküvés-elméleteket!

Edward de Vere

Edward de Vere (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Christopher Marlowe

Christopher Marlowe maga is drámaíró volt, Shakespeare előtt a legjelentősebb (leghíresebb művei a Doctor Faustus vagy a II. Edward), akinek munkássága bizonyíthatóan hatással volt magára Shakespeare-re is. A marloviánusok szerint Marlowe nem halt meg 1593-ban igen fiatalon, csupán eljátszotta saját halálát, hogy megmeneküljön az ellene eretnekség miatt indított eljárás elől. S mivel ezután értelemszerűen saját néven már nem alkothatott, Shakespeare-t használta álcaként, hogy folytathassa ragyogó életművét. Az elmélet hívei „bizonyítékként” elsősorban a két szerző munkáinak hasonlóságát és rejtett utalásokat tudnak felsorakoztatni.

Christopher Marlowe

Christopher Marlowe

William Stanley, Derby 6.

William Stanley, Derby 6. (Fotó/Forrás: Wikipedia)

William Stanley, Derby 6. earlje

A derbyánusok úgy vélik, több mint gyanús, hogy az arisztokratának ugyanaz a monogramja, mint William Shakespeare-nek, ráadásul ő is nagy művészetbarát volt, például több színtársulatot is támogatott anyagilag. További jelentőségteljes egybeesés, hogy a férfi Európa több olyan városába és régiójába is ellátogatott, ahol a Shakespeare-művek játszódnak – az elmélet hívei szerint ezeken a helyeken kapott ihletet az alkotásra: a Felsült szerelmesek helyszíne például a spanyolországi Navarra, ahol Stanley 1582-ben járt.

A Shakespeare munkaközösség

A Shakespeare-tagadók körében viszonylag hamar felmerült, hogy Shakespeare nem is egy személy volt, hanem egy egész alkotócsoport, amely jórészt a fent felsorolt „igazi” Shakespeare-ekből, például Francis Baconből és Edward de Vere-ből állt. Egy 1931-ben The Seven Shakespeares címmel megjelent könyv még tovább pontosította az elméletet, a hatvanas években pedig felvetették, hogy Shakespeare drámái mögött egy csoport, az oxfordi szindikátus állt, amelynek tagja volt például az a William Herbert is, akinek az avoni hattyú vélhetően a szonettjeit dedikálta, Shakespeare maga pedig a csapat menedzsereként tevékenykedett.

Az izgalmas elmélkedést pedig folytathatjuk a Madách Színház június 9. és július 16. között tartandó Szerelmünk, Shakespeare fesztiválján, ahol Az én Shakespeare-em című programsorozat folyamán mások mellett Takács Ferenc irodalomtörténésszel és Kállay Géza Shakespeare-kutatóval is lesz beszélgetés, így igazi szakértők véleményét is meghallgathatjuk ebben a kínzó kérdésben.

További részletek et ide kattintva olvashat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Könyv

Hallgassa meg a Grecsó Krisztián új regényében előforduló zenéket!

Az író Vera című regénye az 1980-as évek elején Szegeden játszódik, a kiadó egy lejátszási listával tette még átélhetőbbé a könyv atmoszféráját.
Jazz/World

Zenészlegendák ünneplik a 75 éves Joni Mitchellt

Március 23-án egyetlen alkalommal az Uránia Nemzeti Filmszínházban láthatjuk a legendás énekes-dalszerző hetvenötödik születésnapjára rendezett Los Angeles-i koncert felvételét, Joni 75 – Sztárok köszöntik Joni Mitchellt címmel.
Színház

Mácsai Pál: „Az egypercesek nem csak intellektuális sziporkák”

Egy nemrégiben tartott irodalmi beszélgetés egyik vendége Örkény István „magyar hangjának” nevezte Mácsai Pált. Az Azt meséld el, Pista! című monológot huszonhárom éve adja elő a legkülönbözőbb helyszíneken. A Zsidó Művészeti Napokra is Örkény-esttel készül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház Íliász

Földrészeken átívelő Íliász maraton az Ódry Színpadon

Éjszakába nyúló Íliász-felolvasást tartanak az Ódry Színpadon pénteken. A mintegy 12 órásra tervezett esemény, ahhoz az 59 ország részvételével zajló világméretű Homérosz-olvasáshoz csatlakozik, amelyet a lyoni École Normale Supérieure kezdeményezésére szerveztek meg.
Színház hír

Berlinben áll színpadra Orosz Ákos

Német nyelvű előadásban szerepel a Vígszínház színművésze. Az Ein Erinnerungstück című darab arról szól, hogyan traumatizálják személyiségünket a huszadik század eseményei mind a mai napig.
Színház világnap

Ma a bábszínházakat ünnepeljük

Új bemutatóval, jubileumi előadással és nyílt próbával ünnepli a bábszínházi világnapot a Budapest Bábszínház március 21-én. A Mire gondol Alma? című új előadás a 3 év alattiakat szólítja meg.
Színház ajánló

Murakami mágikus története, a Kafka a tengerparton a Nemzeti Színházban

Murakami Haruki világhírű, Kafka a tengerparton című regényéből készült szinpadi adaptációt mutat be a Vörösmarty Színház 2019. április 5-én a Nemzeti Színházban. A valóság, a képzelet és az idő határmezsgyéjén játszódó előadás rendezője Szikora János.
Színház ajánló

Ne rejtőzz el!

Irodalmi Kávéházunk adott otthont Fekete Réka Thália önálló estjének. Az előadás ebben az esetben méltón tükrözte Réka színes személyiségét, bájos lényét.