Színház

Shakespeare világa – kicsit másképp

2017.07.11. 11:08
Ajánlom
A legendás szerző művei alapján írt első fanfictionök (azaz az általa létre hozott világban játszódó, az általa megalkotott karakterek felhasználásával mások által készített alkotások) már Shakespeare halála után 60 évvel megszülettek, és napjainkban is készülnek újabbak és újabbak. Lássuk a legérdekesebbeket!

A Lear király, happy enddel (1681)

A Shakespeare eredeti verziója után nagyjából 75 évvel született drámát, a The History of King Leart egy ír költő, Nahum Tate írta, és kutatások szerint egészen 1838-ig – részben vagy egészben – ezt játszották a Lear király helyett az angol színpadokon, a tragédiát ugyanis túl lehangolónak találták. Miközben Shakespeare összegyűjtött műveinek kiadásaiban nyomtatásban folyamatosan olvasható volt az eredeti mű, addig a színházakból Tate szövege sokáig teljesen kiszorította az igazi Leart, mivel a színházba járó közönség imádta – így az sem számított, hogy több korabeli kritikus olcsó szentimentalizmusnak minősítette a Tate-féle változatot.

A happy enddel végződő, tragikomédiaként előadott verzióban a végén Lear visszaszerzi a királyságát, Cordelia és Edgar pedig összeházasodik, így zárszóként utóbbi győzedelmesen jelentheti ki, hogy „győzött az igazság és az erkölcs”. 1838-ban egy William Charles Macready nevű színész tisztította meg Tate soraitól a Leart, de akkor még Shakespeare változatának egy rövidített verzióját használták. Teljes egészében 1845-ben térhetett csak vissza az angol Bárd csorbítatlan szövege az angol színpadokra, egy Samuel Phelps nevű színházcsinálónak köszönhetően.

Pyramus és Thisbe (1745)

A Szentivánéji álom egyik legviccesebb közjátéka az athéni mesteremberek műkedvelő színjátszó köre által begyakorolt és előadott kis darab, a két szerelmes tragikus, de Shakespeare-nél szatirikusan előadott története. Az 1600-as években elsőként operák formájában készültek különböző Shakespeare-fanfictionök, például A viharból vagy a Szentivánéji álomból (utóbbiból több is). Ezekben a művekben az angol Bárd aligha ismert volna magára, 1745-ben azonban egy német születésű zeneszerző, John Frederick Lampe előállt a Pyramus és Thisbe című vígoperával, amit először a londoni Covent Gardenben adtak elő, és amely hűségesen követi Shakespeare eredeti„színdarabját-a-színdarabban”.

Lampe művében is külön szerepet kapott Pyramuson és Thisbén kívül a Fal, a Hold és az Oroszlán is (az itt hallható részletben hallhatjuk is üvölteni), ahogy itt is volt színpadi közönsége is az előadásnak: Theseus és kísérete helyett egy impresszárió és két férfi, akik folyamatosan szellemes szöveges megjegyzésekkel kísérték az énekesek játékát. A meglehetős sikerrel futott operával egyébként a szerző Shakespeare fel-, vagy inkább kihasználásával az olasz típusú operából és operaénekesekből akart gúnyt űzni. Fentebb a darab egy modern, német nyelvű feldolgozása látható és hallható.

Rosencranzt és Guildenstern halott (1966)

Tom Stoppard cseh születésű angol drámaíró leghíresebb darabjának nemcsak a címét, hanem két főhősét is Shakespeare Hamletjéből kölcsönözte. Rosencrantz és Guildenstern az ifjú Hamlet gyerekkori barátai és iskolatársai voltak, akiket a cselszövő Claudius, Hamlet gyilkos nagybátyja, az új király bíz meg azzal, hogy férkőzzenek a királyfi bizalmába, és jelentsenek róla neki. Később a király a két simulékony fiatalemberrel kísérteti Angliába Hamletet, rájuk bízva azt a levelet, amely a királyfi halálos ítéletét tartalmazza. Csakhogy a gyanakvó Hamlet kibontja a papirost, és átírja az abban található utasításokat úgy, hogy a levél átadóit végezzék ki – a két férfiról az ötödik felvonásban jelentik, hogy meghaltak, azaz akkor hangzik el az ikonikussá vált „Rosencranzt és Guildenstern halott” mondat.

Stoppard a két nem is annyira rosszindulatú, mint inkább alamuszi figurából elidegenedett hősöket farag, akik a leginkább a Godot-ra várva című klasszikust megidéző abszurd drámában végig kívülállóként tekintenek saját magukra, és csak szerencsétlen módon sodortatják magukat az eseményekkel – ahogy az voltaképpen a Hamletben is történik, csak ezúttal mindezt az ő szemszögükből láthatjuk. A két színtelen-szagtalan alaknak annyira bizonytalan az identitása is, annyira megkülönböztethetetlenek egymástól, hogy a Rosencranzt és Guildenstern halott során többször jellemet és szerepet is cserélnek (még maguk sem tudják, melyikük kicsoda, ami nem csoda, hiszen mindig együtt emlegetik őket). A teszetosza, fogalmatlan hősök alapvetően komikus sodródása apropóján azonban a szerző nagyon is mély és filozofikus gondolatokat fogalmaz meg, így teljes joggal állíthatjuk, hogy általa további, új értelmet nyert Shakespeare eredeti darabja.

Szerelmes Shakespeare (1998)

Tom Stoppard a Rosencrantz és Guildenstern halottal nem utoljára nyúlt Shakespeare univerzumához. Forgatókönyvíró-társával, Marc Normannel közösen alkottak egy romantikus komédiát, amelyben azt mesélték el – abszolút a fantáziájukra hagyatkozva, és azt kihasználva, hogy vajmi keveset tudunk Shakespeare 1585 és 1592 közötti életszakaszáról –, hogyan is születhetett a legendás szerző talán leghíresebb műve, a Rómeó és Júlia.

A Szerelmes Shakespeare csak némi jóindulattal tekinthető fanfictionnek, mivel nem Shakespeare univerzumában játszódik, hanem a valódi Shakespeare életét idézi meg, ám eközben felhasználja a „fanfictionizált” darab, azaz a Rómeó és Júlia több sorát, sőt a komplett erkélyjelenetet is – ráadásul a főhősnő, Viola alakjával még a szerző egy további művét, a Vízkereszt, vagy amit akartok című darabot is előrevetíti. Ebben az értelemben tehát Stoppardék alkotása akár a Vízkereszt előzménytörténetének is tekinthető, némileg átfedésbe hozva egymással a dráma és a forgatókönyvírók által kitalált fiktív események valóságát.

Szerelmes Shakespeare, Madách Színház 2017.

Szerelmes Shakespeare, Madách Színház 2017. (Fotó/Forrás: Madách Színház / Mohos Angéla)

Gertrud és Claudius (2000)

Az elsősorban Az eastwicki boszorkányok és a Nyúl-regények révén ismert amerikai író egyik kései regényében a Hamlet előzményét meséli el, „a parázna, vérnősző baromra”, azaz Claudiusra és Gertrud királynéra koncentrálva. Updike verziójában az idősebb Hamlet ellenszenves figura, egy brutális viking harcos és egy hideg politikus keveréke, aki elhanyagolja feleségét. Gertrud és a férfi csak dinasztikus okokból kötöttek házasságot, ezért nem csoda, hogy a melegszívű, érzelmes nő inkább férje öccse, a művelt, kalandvágyó és Updike-nál igen szimpatikus Claudiusnál talál vigaszt.

A csúf házasságtörés így regényes és érzéki szerelmi történetté nemesül, a könyv pedig ott ér véget, ahol Shakespeare drámája elkezdődik: az ifjú Hamlet – aki egyébként Updike-nál csak egyszer-kétszer bukkan fel, még gyerekként – visszatér Wittenbergből, Claudius pedig azt reméli, hogy a sértődött királyfit sikerül megszelídítenie, és összeházasítania a szép, de kissé üresfejű Ophéliával, így ők ketten majd megbízhatóan szállítják az utódokat, és a fényes dinasztia jövője el lesz boronálva.

A Madách Színház július 16-ig tartó Szerelmünk, Shakespeare fesztiválján a felsorolt művek közül megtekinthető a Szerelmes Shakespeare színpadi verziója Nagy Sándorral, Solti Ádámmal és Tompos Kátyával, illetve Petrik Andreával a főszerepben. További részleteket erről itt találunk, a fesztivál még hátra lévő programjairól pedig itt tájékozódhatunk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Belenézhetünk Fischer Iván utazószekrényébe

Magyarósi Csaba vlogger a Fesztiválzenekar Müpa-maratonja előtt forgatott az együttessel, még Fischer Iván utazószekrényébe is benézhetett.
Könyv

Elhunyt Tandori Dezső

80 éves korában elhunyt Tandori Dezső író, költő, műfordító, az utóbbi évtizedek irodalmának koronázatlan és különc királya.
Zenés színház

A nép dívája: Renée Fleming 60 éves

Születésnapot ünnepel Renée Fleming, akinek hangját az opera mellett filmekben is gyakran hallani, és nálunk is koncertezett már.
Zenés színház

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.
Jazz/World

Kvíz: Mennyit tudsz a jazzről?

Összeállítottunk egy kérdéssort, hogy letesztelhesd, mennyire vagy otthon az amerikai, európai és magyar jazz múltjában és jelenében! A kérdések többségére megtalálod a választ a Fidelio cikkeiben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Vígjáték vagy dráma: A pillangók még mindig szabadok a József Attila Színház Stúdiójában

Nagy érdeklődés övezi a hazánkban kevéssé ismert Broadway sikerszerző, Leonard Gershe darabját a József Attila Színházban.
Színház ajánló

Az öldöklés istene - Házaspárbaj az Átriumban

Yasmina Reza világhírű komédiája leleplező őszinteséggel beszél a kispolgári álszentségről, és arról, hogy mindannyiunkban mennyi sérelem, előítélet és düh kavarog.
Színház videó

Mi ezen a sírnivaló? – Platonov a Kamrában (VIDEÓ)

Javában tartanak a Katona József Színház új Csehov-bemutatójának a próbái Székely Kriszta rendezésében. Bepillanthattunk a munkába.
Színház hír

Hegyi Barbara a Páger Antal-színészdíj nyertese

Hegyi Barbara kapta idén a makói önkormányzat elismerését, a Páger Antal-színészdíjat.
Színház portré

A kikezdhetetlen hősök leghitelesebb megformálója – Bessenyei 100

A világirodalom és a magyar drámairodalom szinte valamennyi hősét eljátszotta, zseniális színésznek tartották, mégis nehezen viselték el. Száz éve, 1919. február 10-én született a magyar színművészet óriása, Bessenyei Ferenc.