Sikerrel debütált az első Kemény Henrik Bábfesztivál Erzsébetvárosban

2025-ben, Kemény Henrik születésének 100. évfordulóján jelentette be a VII. kerület, hogy 2026-tól minden évben megrendezik a bábjáték népszerűsítése és népi hagyományok ápolása céljából a Kemény Henrik Bábfesztivált. Hét előadás, két kiálltás és egy kalandjáték várta a közönséget a Király utca 11-ben, és mi sem bizonyítja jobban, hogy a báb ma is élő műfaj, mint az, hogy minden program teltházzal futott.

A fesztivál az első évben a népi hagyományokat kívánta megmutatni, minden országban találunk egy kultikus bábfigurát, az angoloknál Punch, a németeknél Hanslvurst, az osztrákoknál Kasperl, a cseheknél Kasparek, de Vitéz Lászlónk csak nekünk van. A vásári bábjáték hagyománya magyar specifikum. A négynapos esemény keretében vidéki és fővárosi előadások szerepeltek, a fesztivál minden korosztály számára kínált élményt, hiszen nemcsak a gyerekekre és családokra gondolt a KULT7, hanem a felnőttekre is – két korhatáros, kifejezetten a felnőtt látogatókat megcélzó előadás is színesítette a palettát.

Láposi Terka a Kemény Henrik Bábfesztiválon (Fotó/Forrás: KULT7)

A fesztivál nyitónapján, Kemény Henrik születésének évfordulóján Erzsébetváros Önkormányzata koszorút helyezett el a bábművész Vörösmarty utca 20. alatti emléktáblájánál, majd a KULT7-ben megnyílt az exkluzív kiállítás Kemény Henrik hagyatékából, amelyet a Korngut-Kemény Alapítvány bocsátott rendelkezésre. A tárlatot Láposi Terka, a hagyaték gondozója, a Vojtina Bábszínház igazgatója nyitotta meg. A látogatók eredeti, százéves bábokat, szerszámokat, műhelybútorokat, paravánokat,

Az első nap fénypontja a felnőtteknek szóló, Kemény Henrik életútját bemutató, Deres Péter – Kemény Henrik – Nizsai Dániel A bábjátékos című előadás volt, amelyet Nizsai Dániel adott elő. A második napon a fesztivál a fiatalabb közönséget vonzotta be: erzsébetvárosi óvodások és iskolások részére szerveztek előadást a KULT7-ben. Takács Dániel bábművész Debrecenből érkezett, sziporkázó előadását mintegy 200 erzsébetvárosi gyermek láthatta. Ennek célja az volt, hogy a VII. kerületben élő gyermekek mind megismerhessék a vásári bábjáték hagyományát. Este Schneider Jankó és Czéh Dániel közös munkája, a Patkó Bandi legendája töltötte be a KULT7 színpadát.

A KULT7 földszinti kiállítóterében látható tárlat (Fotó/Forrás: KULT7)

Harmadnap Pályi János legendás Vitéz László előadása volt látható, majd délután két színházpedagógus, Hirmann Blanka és Végvári Viktória tartott bábos kalandjátékot a gyerekeknek – a legkisebb korosztály Vitéz Lászlót alkothatta meg jól ismert palacsintasütőjével. Este magyar népi pajzánságokra érkezett a kamasz és felnőtt közönség: Fabók Mancsi Bábszínházától az Azért a kis boldogságért… című előadás brillírozott Fabók Mariann és Keresztes Nagy Árpád játékával.

Az eseménysorozathoz kapcsolódóan idén is meghirdették a Kemény Henrik Bábpályázatot a kerületi lakosok körében, és ebben az évben érkezett a legtöbb alkotás erzsébetvárosi óvodásoktól, iskolásoktól és a felnőtt korosztálytól.

A zsűri elnöke Láposi Terka, a Korngut-Kemény Alapítvány munkatársa, a Vojtina Bábszínház igazgatója volt, a zsűri további tagjai: Blasek Gyöngyi, Aase-díjas magyar bábművész, színésznő, a Budapest Bábszínház bábművésze, és Palya Gábor bábkészítő, a Budapest Bábszínház bábarchívumának vezetője voltak.

Palya Gábor és Blasek Gyöngyi (Fotó/Forrás: KULT7)

A záróesemény megkoronázta a színvonalas és egyedi művészeti fesztivált: a Kemény Henrik Bábpályázat eredményhirdetése után Kiss Zsombor Zalán, a tízéves gyermekbábművész csillogtatta meg tehetség, s bebizonyította, hogy a báb nemcsak él, hanem tovább él! A Kemény Henrik Bábfesztivál a hagyományteremtés ígéretével indult, és már az első évben sikerült színes, sokszínű programmal vonzóvá tenni Erzsébetváros kulturális életét a bábművészet iránt érdeklődőknek. Ez a hagyomány töretlen, és jövőre is folytatódik a nagy sikerre való tekintettel.

Fejléckép: A KULT7 földszinti kiállítóterében látható tárlat (forrás: KULT7)