A Szabadtéri Színházak Szövetsége 1997-ben alakult. Már egy évvel korábban Gedeon József, a Gyulai Várszínház akkori igazgatója és Mátyás Irén, a Zsámbéki Nyári Színház akkori vezetője felvetették: a „szabadtérieknek” speciális a működésük, jó lenne egy külön szervezet, amely összefogná őket és a problémáikat, és szükséges az érdekképviselet. Alapelveik között megfogalmazták, mit tekintenek szabadtéri színháznak, például ne csak befogadjon produkciókat, legyen saját bemutatója is. A csatlakozás kritériumai között pedig az is szerepel, hogy az intézmény legalább nyolc éve folyamatosan tevékenykedjen, együttműködjön a település önkormányzatával, vállaljon közszolgálati feladatokat is.
Második alkalommal rendezték meg június 17. és 25. között a Szabadtéri Színházak Találkozóját. A Kultkikötő balatoni helyszínein – Balatonbogláron és Alsóörsön – tizenhárom emblematikus produkciót láthatott a közönség a Szabadtéri Színházak Szövetségéhez tartozó színházak kínálatából. Nagyszínpadi és kamaraprodukciók érkeztek a Balaton partjára Szentendréről, Szegedről, Zalaegerszegről, Kőszegről, Gyuláról, Egerből, Szarvasról, a budapesti Városmajorból.
Pócza Zoltán, a szakmai szervezet elnöke, a Kőszegi Várszínház igazgatója hangsúlyozta, a rendezvény felvezette a szabadtéri színházak nyári szezonját. „Szenvedélyes színházcsinálók szakmai szervezete a miénk tizennégy tagintézménnyel az ország különféle részeiből. Azzal a céllal hoztuk létre a Szabadtéri Színházak Találkozóját, hogy a saját nyári előadásaink eljussanak máshova is, közös rendezvényen kerüljenek fókuszba, így e produkciók hosszabb ideig fennmaradhatnak” – fogalmazott. Felidézte, hogy a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló tizenhárom előadás mellett Balatonbogláron szabadtéri kiállítást is bemutattak az idén nyolcvanöt éves Margitszigeti Szabadtéri Színpad indulásáról.
Magyarországon évről évre egyre többen választanak nyári úticélt annak alapján, hogy megnézik, van-e a közelben szabadtéri színház,
esetleg valamilyen fesztivál, ahova családdal együtt is mehetnek, akár több generáció közösen. A szabadtéri színházak nyári kínálatához a legtöbb esetben már egy-egy saját fesztivál is hozzátartozik” – mondta.
Kiállítás a Margitszigeti Szabadtéri Színház történetéről (Fotó/Forrás: Szabadtéri Színházak Szövetsége)
Nagy Viktor, a Kultkikötő igazgatója elmondta, örömmel vállalták a szervezés feladatát, mert bár ez az időszak még az előszezonnak számít a Balatonon, ennek ellenére a nyaralók már keresik a kulturális rendezvényeket, a helyiek pedig várják az újdonságokat. „A Találkozó ugyan véget ért, de mindegyik szabadtéri színház – így a Kultkikötő is – beleveti magát a saját nyári rendezvényei megvalósításába” – zárta beszédét.
Pócza Zoltán, Latorczai Csaba és Mészáros Miklós (Fotó/Forrás: Szabadtéri Színházak Szövetsége)
A Szabadtéri Színházak Találkozója idén a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális fővárosa program és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával valósult meg. Az eseményt Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség Területfejlesztési Miniszter Hivatalának államtitkára nyitotta meg, aki beszédében úgy fogalmazott: Megérkezett a színházi évad 2023 nyarán a Balaton partjára, és úgy érkezett meg, hogy részévé vált a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Főváros 2023-as ünnepségeknek. „Akkor, amikor megpályázta Veszprém az EKF címet, az volt a kiindulási alap, hogy ne csupán egy város legyen a kultúra fővárosa, hanem egy egész régió osztozzon ebben a lehetőségben, és így csatlakozott az egész Bakony-Balaton régió, 117 önkormányzat, 117 település. Ezt ünnepeljük itt is.
Nagyon fontos, hogy legyünk elkötelezettek a kultúra mellett, mert a kultúra az, amely megerősít bennünket a nehézségekben is
– jelentette ki.
Arról, hogy jövőre hol rendezik meg a Szabadtéri Színházak Találkozóját, melyik tagintézmény helyszínein, a Szabadtéri Színházak Szövetségének őszi közgyűlésén döntenek.
Fejléckép: Szabadtéri Színházak Találkozója 2023 (Fotó/Forrás: Szabadtéri Színházak Szövetsége)
hírlevél
