Színház

Sinkovits 10, Agárdy 5

2011.01.18. 08:00
Ajánlom
Sinkovits Imre tíz éve, Agárdy Gábor öt éve nincs közöttünk.

Sinkovits Imre 1928. szeptember 21-én született Budapesten, apja vendéglős volt Kispesten, majd Óbudán. Imrét az Árpád Gimnáziumban kiváló pedagógusok tanították humanista szellemben, aktívan részt vett a cserkészéletben is. A cserkészet színjátszó előadásainak hatására jelentkezett a Színiakadémiára, diplomáját 1951-ben kapta meg.

Egész élete során a Nemzeti Színház tagja volt, öt évet kivéve. 1956. október 23-án a Petőfi-szobornál, majd a Parlament előtt is elszavalta a Nemzeti dalt, s mivel a forradalom leverése után nem volt hajlandó "önkritikát gyakorolni", fizetését a felére csökkentették, a színházon kívüli szereplésektől eltiltották. Két éven át egy műanyagipari szövetkezetnek készített gyerekjátékokat, de ezt is rossz néven vették, mondván, hogy tüntetésképpen csinálja. 1958-ban a József Attila Színházhoz irányították - a "nép ellenségével" büntették a munkáskerületet -, innen hívta vissza Major Tamás a Nemzetibe 1963-ban.

Sinkovits gazdag hanganyaga, férfias megjelenése, kifinomult arcjátéka, mozgáskultúrája révén ideális drámai hős volt, de humora, átlényegülő tehetsége a legkülönfélébb alakok megelevenítésére is alkalmassá tette. Az ember tragédiájában volt Ádám és Lucifer, alakította a Mózes címszerepét, színpadra lépett a Bánk bán címszerepében és Tiborcként is, Sütő András A szúzai menyegző, Advent a Hargitán és a Balkáni gerle című darabjában. Emlékezetes volt Örkény István Tóték című darabjában a családfő szerepében. A József Attila Színházban - száműzetésének éveiben - egy Három testőr-adaptációban egyetlen este tizennyolc szerepet játszott el.

Az emlékezetben minden bizonnyal a tizedes alakjaként maradt meg: Keleti Márton A tizedes meg a többiek című 1965-ös filmvígjátékában ő volt a világháború utolsó szakaszában magát minden helyzetből kivágó, talpraesett Molnár tizedes. Összesen több mint 50 filmben játszott, igen sokszor főszerepet. Legendás volt az Egri csillagokban (1968) Dobó vagy az Isten hozta, Őrnagy úrban (1969) Tót szerepe. A Szerelmi álmokban (1970) Liszt Ferencet alakította. A gyermekek is a szívükbe zárták, hiszen ő volt a Hupikék törpikék című rajzfilmsorozatban Törpapa magyar hangja.

Többszörös Jászai Mari-díjas (1955, 1962), 1966-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 1970-ben Érdemes művészi, négy évvel később Kiváló művészi címet kapott. 2000-ben az akkor először kiosztott Nemzet Színésze kitüntető címet ő vehette át elsőként, a Magyar Művészeti Akadémia is 2000-ben választotta tagjai sorába.

Halála előtt néhány órával, betegségtől gyötörten, légszomjjal küszködve még színpadon volt az akkor már Magyar Színház néven működő Hevesi Sándor téri teátrumban; 2001. január 18-án hunyt el. Özvegye Gombos Katalin, öccse Sinkó László, fia Sinkovits-Vitai András, lánya Sinkovits Marianne - mindegyikük hivatása a színház, a pódium.


Agárdy Gábor 1922. augusztus 2-án született Szegeden. Először nyolcéves korában lépett színpadra: játszott a Szegedi Szabadtéri Játékokon, majd az Országos Színészegyesület színésziskolájába járt, 16 éves korában mint "táncos boy és kardalos" leszerződött a szegedi Városi Színházhoz. 1941-ig játszott szülővárosában, ezután vándorszínész lett. 1942-ben katonai behívóval tábori színházba, majd az orosz frontra, végül hadifogságba került. Kilenc hónap múlva tért haza, majd évekig vándorszínészként járta az országot kisebb-nagyobb vidéki társulatokkal.

A Miskolci Nemzeti Színház 1949-ben fogadta tagjai közé, Agárdy Gábor három évvel később Budapestre került és a Fővárosi Operettszínház tagjaként egyre népszerűbb lett.

Három év után átszerződött az Ifjúsági, később Petőfi Színházba, ahol - saját bevallása szerint - pályafutása legszebb tizenkét esztendejét töltötte el. Majdnem háromszázszor alakította ott Katz tábori lelkészt Hašek Švejkjében és több mint kétszázszor Brecht Bicska Maxiját a Koldusoperában.

1964-ben a Nemzeti Színház társulatának tagja lett, ahol 1989-ben Örökös Tag címet kapott. 2000-től haláláig a Pesti Magyar Színház művésze volt. A Nemzeti Színház falai között több mint félszáz szerepet formált meg. Filmes és televíziós szerepeivel együtt alakításainak száma meghaladta a százat.

Agárdy Gábor 1954-ben játszott először filmben, gyakran osztottak rá parasztemberes szerepeket vagy éppen karakterisztikus figurákat. Ilyenek voltak például az Égimadár, a Csempészek, az Akiket a pacsirta elkísér, az Egy magyar nábob vagy az Egri csillagok és a Retúr című alkotásokban játszott felejthetetlen szerepei.

 A színművészet mellett festett is. 1967-óta több önálló kiállításon is bemutatták ikonfestményeit, amelyek közül néhány munkája megtalálható a Pannonhalmi Apátságban, az oroszországi Danyilov Kolostorban és a Vatikánban is.

Művészetét 1958-ban és 1962-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el. 1968-ban Érdemes művész, 1980-ban Kiváló művész lett. A Kossuth-díjat 1985-ben kapta meg, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki, 2002-ben ehhez még a csillaggal-fokozatot is átvehette. 2000-ben a Nemzet Színésze lett. 2002-ben választották meg Budapest díszpolgárává.

Hosszan tartó, súlyos betegség után 2006. január 19-én hunyt el. Már nem vehette át a 37. Magyar Filmszemle életműdíját.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Marton László

A Vígszínház egykori igazgatóját hosszú, méltósággal viselt betegség után érte a halál. 76 éves volt.
Zenés színház

Maxon a regény eksztázisa: ilyen A nagy Gatsby a Vígben

Gatsby pesti milleniál 2019-ből. Gatsby Fitzgerald klasszikus alakja. Gatsby visszafele úszik, az idővel szemben. A Vígszínház új előadásában Gatsby jól énekel.
Vizuál

Menekülés az arisztokráciába

Végre ismét megpillanthatjuk a Downton Abbey ismerős sziluettjét, kószálhatunk a tökéletes angol gyepen, és már szélesvásznon csodálhatjuk a tökéletes szereplők tökéletes jelmezeit. Kérdés, hogy ez elég-e? Kérdés, hogy akarunk-e egyáltalán többet?
Zenés színház

Gyerekszereplők mesélnek a távozó Billy Elliot musicalről

Az évek során több gyerek is játszott a musicalben, amelyre szeptember 22-én lejár az Operaház szerződése. Búcsúzóul nézd meg, milyen volt a darabban játszani.
Vizuál

A magyar festőnő Bernstein-képei, amik bejárták a világot

Miközben fest, a zenész felvételeit hallgatja, kompozícióinak hátterét pedig a muzsika inspirálja. Zászkalicky Ágnes festményei szeptember 26-ig láthatók a Forrás Galériában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

„Csak az nem hagyja magát beszippantani, aki eleve előítéletekkel érkezik”

Vörös István író 2003-ban kezdett el dolgozni a Baltazár Színház társulatával, mára pedig egyik legfontosabb pillére a csapat működésének. Igazán különleges helyzet az, amikor egy drámaíró olyan mélyen ismer egy társulatot, hogy szövegeiben képes az ott játszó színészek egyéniségéből kiindulni. Az ő közös munkájuk ilyen.
Színház hír

Műanyagszegény előadással is készül az idén 70 éves Bábszínház

Fesztivállal, konferenciasorozattal, bábkiállítással, drámapályázattal ünnepli fennállásának 70. évfordulóját a Budapest Bábszínház, ahol a környezettudatosságra is igyekeznek jobban ráirányítani a figyelmet.
Színház ajánló

Tíz éve viszi el a színházat az iskolákba a Nézőművészeti

A Nézőművészeti Kft. tíz éves múltjáról is szó esik a Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adásában, szeptember 14-én, a 92.1-en. A Scherer Péter színművésszel készült interjú mellett beszélgetés hallható Bak Lajossal és Bazsinka Ágnessel.
Színház hír

Elhunyt Marton László

A Vígszínház egykori igazgatóját hosszú, méltósággal viselt betegség után érte a halál. 76 éves volt.
Színház ajánló

Székely Csaba drámája debütál a Rózsavölgyi Szalonban

A Semmit se bánok című darab magyarországi bemutatóját szeptember 12-én tartják, Sztarenki Pál színrevitelében.