Színház

Soha nem volt könnyű itt élni és művésznek lenni – beszélgetés Radnay Csillával és Pál Andrással

2022.07.22. 09:50
Ajánlom
1922 nyarán filmszínházként kezdte meg pályafutását a Városmajori Színpad. Az ’50-es évektől működött színházként, 1966-től öltötte magára Szabadtéri Színpad jellegét. Nyáry Krisztián a százéves centenáriumi évfordulóra írt „titkos irodalmi mulatságot és kesergést”.

A Száz év Major, avagy az eszméimet nem cserélem című darab középpontjában a Városmajorhoz kötődő irodalmi nagyjaink állnak, ügyes-bajos dolgaikkal, háttérben a huszadik század történelmi viharaival. A Horváth János Antal rendezte ősbemutatón Pál András többek között Ady Endrét és Molnár Ferencet, Radnay Csilla pedig Fedák Sárit és Kun Bélánét villantja fel. Kettejüket kérdeztük.

Milyen személyes élmények, színpadi emlékek fűznek titeket a Városmajorhoz?

Radnay Csilla: Budai lány vagyok, a Városmajori Gimnáziumba jártam másfél évig. Először tavaly játszottam a Szabadtéri Színpadon, az Orlai Produkció Budapest, Te! című előadásában. A Városmajor sötét múltjával viszont csak nemrégen kezdtem el ismerkedni, Zoltán Gábor könyvein keresztül. Az előadás címéhez híven több mint száz évet ölel fel a Városmajor múltjából.

Pál András: Leginkább gyermekként kötődtem a Városmajorhoz, anyukám ugyanis sokat tologatott arrafelé a babakocsiban. Színházilag csak annyi közöm volt hozzá eddig, hogy a Francia rúdugrás című Orlai Produkciós előadást játszottam ott.

_DSC51101-093726.jpg

Pál András a Száz év Major próbáján (Fotó/Forrás: Kovács Milán / Városmajori Szabadtéri Színpad)

A Száz év Major korszakairól szólva, mi a kezdő és mi a végpont?

RCs: 1912-től indulunk el, tehát kicsit túlnyúlunk a százéves időkorláton, valószínűleg azért, mert kár lett volna kihagyni bizonyos figurákat, különösen Adyt. A hely korábbi állapotaira is történik utalás a szövegben.

A Városmajor közpark minőségében mindig is a népszórakoztatás része volt, a szabadtéri színpad előtt állt itt bitófa, vurstli, parkmozi is.

A keretjáték révén a mából indulunk ki és a mába is érkezünk, a 2022-es év minden jellemzőjével. A színházak helyzete rendkívül bizonytalan, a kultúra szerepe és jelentősége kérdőjeles, a társadalom szórakoztatása vagy kiszolgálása többnyire ellentétes a társadalmi érdekekkel. A kulturális dolgozók, művészek napi küzdelmei, problémái is megjelennek érintőlegesen, megdöbbentő párhuzamokat mutatva a megidézett alakok problémáival és küzdelmeivel.

_DSC13061-093320.jpg

Radnay Csilla és Mohai Tamás a Száz év Major próbáján (Fotó/Forrás: Kovács Milán / Városmajori Szabadtéri Színpad)

Az Így szerettek ők kibővített változataként látunk bele irodalmi nagyjaink titkos életébe, intim viszonyaiba?

RCs: Az alaphelyzeteket a valós relációk és történetesek adják, ezekre építenek a jelenetek, olykor szó szerinti idézetekkel levelezésekből és versekből. De improvizációk révén mi, színészek is aktívan alakítjuk a szöveget. A legjobb értelemben vett közös munka zajlik.

PA: A nézők által is felismerhető anekdotákat mutatunk meg kiegészítve egy-két nagyon érdekes részlettel, mindezt a megjelenő alakok egzisztenciális és magánéleti problémáinak kíséretében. Egyszerre bájos emlékezet a Száz év Major, de az alján ott bolyong a keserűség, ez a

különleges kettősség határozta meg a helyet és a hozzá kötődő személyeket.

Milyen főbb karaktereket „villantotok fel”?

PA: Én játszom Ady Endrét, Molnár Ferencet, Berény Róbertet és Lengyel Balázst is. Egy színész zavarban van ekkora formátumú személyiségek kapcsán. Képtelenség volna őket megszemélyesíteni, de nem is törekszünk erre. Egy-egy erősebb jellel, attribútummal igyekszünk megjeleníteni az ismert szerzőket, és valójában az elrajzolt szituációk, maguk a történetek, anekdoták állnak össze színpadi egésszé. A Városmajor olyan, mint egy központi terep, ahová összefújja a „szemetet” a szél. Így találkoznak a híresebb karakterek és történeteik. Egy furcsa, mesterkélt szituációba sűrítve igyekszünk minél emblematikusabb történeteket felmutatni.

_DSC52271-093850.jpg

Horváth János Antal, Ladányi Júlia és Pál András a Száz év Major próbáján (Fotó/Forrás: Kovács Milán / Városmajori Szabadtéri Színpad)

RCs: Fedák Sári mellett Kun Béláné, valamint Tersánszky Józsi Jenő második felesége, Molnár Sári karaktere az enyém. Tersánszky fontos szereplője volt a Városmajor életének, a második feleségét zsidó lévén gettósították. Ennek kapcsán szó esik arról, hogy Tersánszky csalódott az emberekben, a magyar társadalomban, ugyanis mindenki, még a legközelebbi családtagok is elzárkóztak a segítségnyújtástól. Egy helyütt írja, hogy úgy döntött, aki el akarja tőle hurcolni a feleségét, azt megöli, ezzel is példát mutatva sorstársainak. Szerencsére nem került rá sor.

Mi számotokra a legmulatságosabb és a legszomorúbb az anekdoták közül?

PA: A Molnár-Fedák házasság egyszerre mulatságos és végtelenül szomorú.

RCs: Úgy szakítottak, hogy előtte gyorsan összeházasodtak, mert Fedák nem akart elhagyott szeretőként címlapra kerülni. Szintén nagyon szép, ahogy a Kosztolányi- Karinthy baráti páros jelenetről-jelenetre visszatérve megjelenik. Polcz Alaine és Mészöly Miklós beköltöznek egy városmajori lakásba, ezen keresztül a lakhatás kérdésköre is kirajzolódik az ’50-es, 60-as évekből, a társbérletek korából.

_DSC12901-093325.jpg

Ladányi Júlia és Radnay Csilla a Száz év Major próbáján (Fotó/Forrás: Kovács Milán / Városmajori Szabadtéri Színpad)

PA: Ezek az élethelyzetek is arról szólnak, hogy neves íróink, költőink nehéz körülmények között hogyan tudták megőrizni a humorukat, hogy mennyire tudták vagy akarták megtartani az egymáshoz és a művészethez fűződő viszonyukat.

RCs: Hogy az alkotás min segítette őket át, minek ellenében vagy mi mellett alkottak, adott esetben miért nem alkothattak.

Molnár Ferenc kitüntetetten nagy falat mind viharos magánélete, heves természete és szédületes karrierje szempontjából.

RCs: Molnár Ferenc minden magyar színházi ember számára megkerülhetetlen.

PA: Abból a szempontból is érdekes az ő esete, hogy mennyire fontos volt a kirakatban élni az első nagy, nemzetközi sztárírónak, aki Molnár.

RCs: És hát akkora sztárok voltak, amit ma nem tudunk Magyarországon elképzelni. Molnár Ferenc darabjait játszották szerte a világban, Amerikában dollármilliókat keresett a műveivel, ami az 1920-as években, de arányosítva még ma is értelmezhetetlenül nagy összeg.

_DSC52981-094410.jpg

Pál András a Száz év Major próbáján (Fotó/Forrás: Kovács Milán / Városmajori Szabadtéri Színpad)

Mi a fő tanulsága számotokra a 20. századi magyar irodalmi nagyságok életének, küzdelmeinek?

RCs: Nekem a fontos tanulság nagyjából ugyanaz, amiért életrajzokat, levelezéseket szeretek olvasni, hogy soha nem volt sokkal könnyű itt élni, művésznek lenni.

Magunkban hordozzuk a konfliktusosságot.

PA: A társadalom lelkiállapota valahogy állandó Magyarországon.

RCs: Ezekből a történetekből nem az derül ki, hagy valaha is kiegyensúlyozottan, békésen élhettek az írók, a művészek, hanem az, hogy mindig küzdeniük kellett, soha nem lehetett elkényelmesedni abban, hogy valaki alkot. Mindenki folyamatosan ideológiai, politikai oldalt kényszerült választani, annak mentén – vagy ellenében – kellett alkotnia, vagy a fióknak írt.

PA: Nemrég elvetődtem a Szigligeti Alkotóházba. Jó, hogy volt, és még ma is működik ez a különleges menedékhely, sziget az írók számára. Az előadás szereplői közül is sokan alkottak ott, Mészöly Miklóstól Polcz Alaine-ig, Nemes Nagy Ágnestől Lengyel Balázsig. Van valami különleges varázsa, hangulata.

VM_120-094541.jpg

Radnay Csilla a Száz év Major olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Kovács Milán / Városmajori Szabadtéri Színpad)

RCs: Sárközi Márta, Molnár Ferenc lánya is megfordult ott, aki szintén egy fontos figurám. Nagy lázadó volt, nem hagyta, hogy betagolja a rendszer, meg is fizette az árát. Férje, Sárközi György halála után – aki éhenhalt a munkaszolgálatban – ő vette át a Válasz folyóirat szerkesztését, majd miután az ’50-es években hiába próbálták beszervezni, elvették tőle a lapot. Addigra az apjától örökölt villát rég eladta, hogy ki tudja fizetni a nyomdaszámlákat. Amikor ki akart jutni a fiához Londonba, és útlevélért folyamodott, még egyszer megpróbálták rávenni, hogy jelentsen. „Most jöttem ki az onkológiáról, rákom van, maguk meg elmehetnek a p…ba” – üzente a zaklatóinak. Hasonló súlyú történetekkel van tele nemcsak az előadás, hanem a közös emlékezetünk is.

Azért a híres pesti humor, a „túlélőhumor” is jelen van a Száz év Majorban.

Hogyan élitek meg a szabad művészet, az alkotómunka társadalmi meg nem becsültségét, a legutóbbi drasztikus adóemelést?

RCs: Túl vagyok egy holtponton ezzel kapcsolatban. A járvány visszavezérelt a színházhoz, visszaadta a jelentőségét, előtte a kiégés szélén táncoltam. Marginálissá vált a munkánk jelentősége, igazából nekünk, meg egy maroknyi színházba járónak maradt fontos. A gondolkodó ember ma az egyik legnagyobb ellenség, különösen, ha másokat is gondolkodásra buzdít. Mindent meg is tesz hát a hatalom, hogy ezeket ellehetetlenítse, az oktatási rendszert és a kultúrát beszántsa, ez nem véletlen, ez tudatos építkezés, pontosabban rombolás, különben ki kajálná be a propagandát? De a mi feladatunk továbbra is, és éppen ezért az, hogy kérdéseket tegyünk fel, fenntartsuk ezeknek az íróknak az emlékezetét. Bármekkora is az ellenszél, ez a feladatunk. Ezt kell csinálni.

PA: Egyetértek vele. Csinálni kell tovább!

Száz év Major, avagy az eszméimet nem cserélem

2022. július 29., augusztus 1. 20:00, Városmajori Szabadtéri Színpad

További információ és jegyvásárlás ide kattintva! >>>

Támogatott tartalom.

Városmajori Szabadtéri Színpad

A közel 800 férőhelyes színpad Buda egyik közkedvelt parkjában, a Városmajor parkban épült fel és több évtizede vált nem csupán a főváros, de az ország egyik meghatározó nyári színházává. A Városmajori Szabadtéri Színpadon klasszikus és kortársbalett, musical, szimfonikus és könnyűzenei koncertek, gyermekszínház és prózai színházi előadások, valamint népszerű hazai és nemzetközi filmek kerülnek bemutatásra.

A városmajori nyár hagyományos, a közönség és a szakma által is kedvelt színházi eseménye, a Városmajori Színházi Szemle 2013 óta minden évben a rendkívüli vidéki és határon túli előadásokat hozza el a fővárosi közönség számára. A színpad meghosszabbított évaddal, júniustól szeptember végéig kínál gazdag és minőségi programot sokféle műfajban a család minden korosztálya számára.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Zenében megélt ünnep Pannonhalmán – jubilál az Arcus Temporum fesztivál

Eötvös Péter és Mozart művészetével ünnepel az idén 20 éves Arcus Temporum Művészeti Fesztivál Pannonhalmán augusztus 23–25. között. Ráadásul a jubileum egybeesik a bencés szerzetesközösség temploma, a Szent Márton-bazilika felszentelésének 800. évével.
Plusz

Az utolsó szerelem mítosza

Az első szerelem minden líra egyik fő toposza, sőt népdaloktól regényekig, a first love az igazi, mert mindenkit érdeklő, lángba boritó téma. Azon gondolkozom, hogy miért nincs az elsőnek párja, azaz miért nincs igazi irodalma, lírai lenyomata az utolsó szerelemnek, ennek a fellobbanó érzelmi viharnak? Almási Miklós írása.
Zenés színház

Szikrák és vízcseppek – Aida a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Tíz év után ismét az Aida került színre az Ausztriában található Szentmargitbányai Kőfejtő hatalmas szabadtéri színpadán. Nem ez volt azonban az egyetlen visszatérés: ismét Thaddeus Strassberger rendező munkáját láthatta a közönség.
Klasszikus

„Tudatosítani kell a világban, hogy Auer Lipót magyar, ráadásul veszprémi volt” – interjú Kováts Péterrel, az Auer Fesztivál művészeti vezetőjével

Kerek évfordulóhoz érkezett a veszprémi születésű, világhírű hegedűművésznek, Auer Lipótnak szentelt fesztivál. Az ünnepi programról az eseménysorozat alapítójával, Kováts Péter hegedűművésszel beszélgettünk.
Plusz

Mintha elkezdtük volna szeretni a saját városainkat – beszélgetés Zubreczki Dávid építészeti mesemondóval

A Kultkikötő szervezésében idén nyáron nyolc helyszínen hallgathatók meg Zubreczki Dávid vetítéssel egybekötött történetmesélős előadásai Templomséták a Balaton körül címmel.

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

A versenyprogram mellett vizsgaelőadásokat is láthatunk az idei Szemle Pluszon

Augusztus 24. és szeptember 9. között zajlik a Városmajori Szabadtéri Színpad Szemle Plusz programsorozata, amelyen a Fidelio is díjazza az egyik előadást.
Színház ajánló

Az anya – Nagy-Kálózy Eszter főszereplésével készül bemutató a Karinthy Színházban

A budapesti Karinthy Színház várakozással teli izgalommal jelenti be Florian Zeller Az anya című fekete komédiájának budapesti ősbemutatóját. Az előadás a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatával együttműködésben valósul meg, amit az üzbég származású, nemzetközileg elismert rendező, Talgat Batalov állít színpadra.
Színház ajánló

Idén is Szegeden láthatók a legizgalmasabb színházi előadások – jön a THEALTER

Július 27. és augusztus 2. között rendezik meg a 34. THEALTER színházi fesztivált Szegeden. A jól ismert fellépők mellett új formációkkal, fiatalokból szerveződő csapatokkal is találkozhatnak a szegediek és az ide látogató nézők.
Színház gyász

Elhunyt Szatmári Liza

Az Aase- és Gobbi Hilda-díjas színésznő július 20-án, életének 97. évében hunyt el. Szatmári Liza hetvenhárom éve volt a Vígszínház tagja, halálhírét a társulat közölte.
Színház hír

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz.