Színház

Soha nem volt könnyű itt élni és művésznek lenni – beszélgetés Radnay Csillával és Pál Andrással

2022.07.22. 09:50
Ajánlom
1922 nyarán filmszínházként kezdte meg pályafutását a Városmajori Színpad. Az ’50-es évektől működött színházként, 1966-től öltötte magára Szabadtéri Színpad jellegét. Nyáry Krisztián a százéves centenáriumi évfordulóra írt „titkos irodalmi mulatságot és kesergést”.

A Száz év Major, avagy az eszméimet nem cserélem című darab középpontjában a Városmajorhoz kötődő irodalmi nagyjaink állnak, ügyes-bajos dolgaikkal, háttérben a huszadik század történelmi viharaival. A Horváth János Antal rendezte ősbemutatón Pál András többek között Ady Endrét és Molnár Ferencet, Radnay Csilla pedig Fedák Sárit és Kun Bélánét villantja fel. Kettejüket kérdeztük.

Milyen személyes élmények, színpadi emlékek fűznek titeket a Városmajorhoz?

Radnay Csilla: Budai lány vagyok, a Városmajori Gimnáziumba jártam másfél évig. Először tavaly játszottam a Szabadtéri Színpadon, az Orlai Produkció Budapest, Te! című előadásában. A Városmajor sötét múltjával viszont csak nemrégen kezdtem el ismerkedni, Zoltán Gábor könyvein keresztül. Az előadás címéhez híven több mint száz évet ölel fel a Városmajor múltjából.

Pál András: Leginkább gyermekként kötődtem a Városmajorhoz, anyukám ugyanis sokat tologatott arrafelé a babakocsiban. Színházilag csak annyi közöm volt hozzá eddig, hogy a Francia rúdugrás című Orlai Produkciós előadást játszottam ott.

_DSC51101-093726.jpg

Pál András a Száz év Major próbáján (Fotó/Forrás: Kovács Milán / Városmajori Szabadtéri Színpad)

A Száz év Major korszakairól szólva, mi a kezdő és mi a végpont?

RCs: 1912-től indulunk el, tehát kicsit túlnyúlunk a százéves időkorláton, valószínűleg azért, mert kár lett volna kihagyni bizonyos figurákat, különösen Adyt. A hely korábbi állapotaira is történik utalás a szövegben.

A Városmajor közpark minőségében mindig is a népszórakoztatás része volt, a szabadtéri színpad előtt állt itt bitófa, vurstli, parkmozi is.

A keretjáték révén a mából indulunk ki és a mába is érkezünk, a 2022-es év minden jellemzőjével. A színházak helyzete rendkívül bizonytalan, a kultúra szerepe és jelentősége kérdőjeles, a társadalom szórakoztatása vagy kiszolgálása többnyire ellentétes a társadalmi érdekekkel. A kulturális dolgozók, művészek napi küzdelmei, problémái is megjelennek érintőlegesen, megdöbbentő párhuzamokat mutatva a megidézett alakok problémáival és küzdelmeivel.

_DSC13061-093320.jpg

Radnay Csilla és Mohai Tamás a Száz év Major próbáján (Fotó/Forrás: Kovács Milán / Városmajori Szabadtéri Színpad)

Az Így szerettek ők kibővített változataként látunk bele irodalmi nagyjaink titkos életébe, intim viszonyaiba?

RCs: Az alaphelyzeteket a valós relációk és történetesek adják, ezekre építenek a jelenetek, olykor szó szerinti idézetekkel levelezésekből és versekből. De improvizációk révén mi, színészek is aktívan alakítjuk a szöveget. A legjobb értelemben vett közös munka zajlik.

PA: A nézők által is felismerhető anekdotákat mutatunk meg kiegészítve egy-két nagyon érdekes részlettel, mindezt a megjelenő alakok egzisztenciális és magánéleti problémáinak kíséretében. Egyszerre bájos emlékezet a Száz év Major, de az alján ott bolyong a keserűség, ez a

különleges kettősség határozta meg a helyet és a hozzá kötődő személyeket.

Milyen főbb karaktereket „villantotok fel”?

PA: Én játszom Ady Endrét, Molnár Ferencet, Berény Róbertet és Lengyel Balázst is. Egy színész zavarban van ekkora formátumú személyiségek kapcsán. Képtelenség volna őket megszemélyesíteni, de nem is törekszünk erre. Egy-egy erősebb jellel, attribútummal igyekszünk megjeleníteni az ismert szerzőket, és valójában az elrajzolt szituációk, maguk a történetek, anekdoták állnak össze színpadi egésszé. A Városmajor olyan, mint egy központi terep, ahová összefújja a „szemetet” a szél. Így találkoznak a híresebb karakterek és történeteik. Egy furcsa, mesterkélt szituációba sűrítve igyekszünk minél emblematikusabb történeteket felmutatni.

_DSC52271-093850.jpg

Horváth János Antal, Ladányi Júlia és Pál András a Száz év Major próbáján (Fotó/Forrás: Kovács Milán / Városmajori Szabadtéri Színpad)

RCs: Fedák Sári mellett Kun Béláné, valamint Tersánszky Józsi Jenő második felesége, Molnár Sári karaktere az enyém. Tersánszky fontos szereplője volt a Városmajor életének, a második feleségét zsidó lévén gettósították. Ennek kapcsán szó esik arról, hogy Tersánszky csalódott az emberekben, a magyar társadalomban, ugyanis mindenki, még a legközelebbi családtagok is elzárkóztak a segítségnyújtástól. Egy helyütt írja, hogy úgy döntött, aki el akarja tőle hurcolni a feleségét, azt megöli, ezzel is példát mutatva sorstársainak. Szerencsére nem került rá sor.

Mi számotokra a legmulatságosabb és a legszomorúbb az anekdoták közül?

PA: A Molnár-Fedák házasság egyszerre mulatságos és végtelenül szomorú.

RCs: Úgy szakítottak, hogy előtte gyorsan összeházasodtak, mert Fedák nem akart elhagyott szeretőként címlapra kerülni. Szintén nagyon szép, ahogy a Kosztolányi- Karinthy baráti páros jelenetről-jelenetre visszatérve megjelenik. Polcz Alaine és Mészöly Miklós beköltöznek egy városmajori lakásba, ezen keresztül a lakhatás kérdésköre is kirajzolódik az ’50-es, 60-as évekből, a társbérletek korából.

_DSC12901-093325.jpg

Ladányi Júlia és Radnay Csilla a Száz év Major próbáján (Fotó/Forrás: Kovács Milán / Városmajori Szabadtéri Színpad)

PA: Ezek az élethelyzetek is arról szólnak, hogy neves íróink, költőink nehéz körülmények között hogyan tudták megőrizni a humorukat, hogy mennyire tudták vagy akarták megtartani az egymáshoz és a művészethez fűződő viszonyukat.

RCs: Hogy az alkotás min segítette őket át, minek ellenében vagy mi mellett alkottak, adott esetben miért nem alkothattak.

Molnár Ferenc kitüntetetten nagy falat mind viharos magánélete, heves természete és szédületes karrierje szempontjából.

RCs: Molnár Ferenc minden magyar színházi ember számára megkerülhetetlen.

PA: Abból a szempontból is érdekes az ő esete, hogy mennyire fontos volt a kirakatban élni az első nagy, nemzetközi sztárírónak, aki Molnár.

RCs: És hát akkora sztárok voltak, amit ma nem tudunk Magyarországon elképzelni. Molnár Ferenc darabjait játszották szerte a világban, Amerikában dollármilliókat keresett a műveivel, ami az 1920-as években, de arányosítva még ma is értelmezhetetlenül nagy összeg.

_DSC52981-094410.jpg

Pál András a Száz év Major próbáján (Fotó/Forrás: Kovács Milán / Városmajori Szabadtéri Színpad)

Mi a fő tanulsága számotokra a 20. századi magyar irodalmi nagyságok életének, küzdelmeinek?

RCs: Nekem a fontos tanulság nagyjából ugyanaz, amiért életrajzokat, levelezéseket szeretek olvasni, hogy soha nem volt sokkal könnyű itt élni, művésznek lenni.

Magunkban hordozzuk a konfliktusosságot.

PA: A társadalom lelkiállapota valahogy állandó Magyarországon.

RCs: Ezekből a történetekből nem az derül ki, hagy valaha is kiegyensúlyozottan, békésen élhettek az írók, a művészek, hanem az, hogy mindig küzdeniük kellett, soha nem lehetett elkényelmesedni abban, hogy valaki alkot. Mindenki folyamatosan ideológiai, politikai oldalt kényszerült választani, annak mentén – vagy ellenében – kellett alkotnia, vagy a fióknak írt.

PA: Nemrég elvetődtem a Szigligeti Alkotóházba. Jó, hogy volt, és még ma is működik ez a különleges menedékhely, sziget az írók számára. Az előadás szereplői közül is sokan alkottak ott, Mészöly Miklóstól Polcz Alaine-ig, Nemes Nagy Ágnestől Lengyel Balázsig. Van valami különleges varázsa, hangulata.

VM_120-094541.jpg

Radnay Csilla a Száz év Major olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Kovács Milán / Városmajori Szabadtéri Színpad)

RCs: Sárközi Márta, Molnár Ferenc lánya is megfordult ott, aki szintén egy fontos figurám. Nagy lázadó volt, nem hagyta, hogy betagolja a rendszer, meg is fizette az árát. Férje, Sárközi György halála után – aki éhenhalt a munkaszolgálatban – ő vette át a Válasz folyóirat szerkesztését, majd miután az ’50-es években hiába próbálták beszervezni, elvették tőle a lapot. Addigra az apjától örökölt villát rég eladta, hogy ki tudja fizetni a nyomdaszámlákat. Amikor ki akart jutni a fiához Londonba, és útlevélért folyamodott, még egyszer megpróbálták rávenni, hogy jelentsen. „Most jöttem ki az onkológiáról, rákom van, maguk meg elmehetnek a p…ba” – üzente a zaklatóinak. Hasonló súlyú történetekkel van tele nemcsak az előadás, hanem a közös emlékezetünk is.

Azért a híres pesti humor, a „túlélőhumor” is jelen van a Száz év Majorban.

Hogyan élitek meg a szabad művészet, az alkotómunka társadalmi meg nem becsültségét, a legutóbbi drasztikus adóemelést?

RCs: Túl vagyok egy holtponton ezzel kapcsolatban. A járvány visszavezérelt a színházhoz, visszaadta a jelentőségét, előtte a kiégés szélén táncoltam. Marginálissá vált a munkánk jelentősége, igazából nekünk, meg egy maroknyi színházba járónak maradt fontos. A gondolkodó ember ma az egyik legnagyobb ellenség, különösen, ha másokat is gondolkodásra buzdít. Mindent meg is tesz hát a hatalom, hogy ezeket ellehetetlenítse, az oktatási rendszert és a kultúrát beszántsa, ez nem véletlen, ez tudatos építkezés, pontosabban rombolás, különben ki kajálná be a propagandát? De a mi feladatunk továbbra is, és éppen ezért az, hogy kérdéseket tegyünk fel, fenntartsuk ezeknek az íróknak az emlékezetét. Bármekkora is az ellenszél, ez a feladatunk. Ezt kell csinálni.

PA: Egyetértek vele. Csinálni kell tovább!

Száz év Major, avagy az eszméimet nem cserélem

2022. július 29., augusztus 1. 20:00, Városmajori Szabadtéri Színpad

További információ és jegyvásárlás ide kattintva! >>>

Támogatott tartalom.

Városmajori Szabadtéri Színpad

A közel 800 férőhelyes színpad Buda egyik közkedvelt parkjában, a Városmajor parkban épült fel és több évtizede vált nem csupán a főváros, de az ország egyik meghatározó nyári színházává. A Városmajori Szabadtéri Színpadon klasszikus és kortársbalett, musical, szimfonikus és könnyűzenei koncertek, gyermekszínház és prózai színházi előadások, valamint népszerű hazai és nemzetközi filmek kerülnek bemutatásra.

A városmajori nyár hagyományos, a közönség és a szakma által is kedvelt színházi eseménye, a Városmajori Színházi Szemle 2013 óta minden évben a rendkívüli vidéki és határon túli előadásokat hozza el a fővárosi közönség számára. A színpad meghosszabbított évaddal, júniustól szeptember végéig kínál gazdag és minőségi programot sokféle műfajban a család minden korosztálya számára.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Ők az idei Prima Primissima-jelöltek

A korábbi éveket jelentősen meghaladó számú jelölés érkezett az idei Prima Primissima díjra. A tudomány, művészet, sport, oktatás és ismeretterjesztés terén kiemelkedő munkássággal bíró jelölteknek odaítélt elismerést december elején adják át a Müpában.
Zenés színház

Ismét díjazta a legjobb előadásokat az Opernwelt

Idén is összegyűjtötte az évad legjobb művészi produkcióit a rangos német operamagazin, az Opernwelt. A legjobb operajátszó intézmény hetedik alkalommal a Frankfurti Opera lett.
Plusz

Riccardo Muti, Daniel Harding, Philippe Jaroussky, Diana Damrau – 2024-ben is sztárok érkeznek a Müpába

Bővül a Müpa 2023/24-es évadának programja: nemcsak Riccardo Muti és a Chicagói Szimfonikusok, Maria João Pires és Daniel Harding, Philippe Jaroussky, Francesco Corti és a Freiburgi Barokk Zenekar érkezik, de fellép a bluegrasslegenda Béla Fleck is.
Jazz/World

Ezekre az albumokra esküszik a fúziós zene nagyágyúja, Gary Husband

A Fidelio és a JazzFest Budapest közös sorozatának legújabb részében a nemzetközi hírű dobos, zongorista és billentyűs, Gary Husband kedvenceibe hallgathatunk bele.
Könyv

Könyvfóliázás: vesszőhiba miatt nyerhet pert a Líra

Minden jel szerint nem követett el jogsértést a Líra Kereskedelmi Kft., amikor homoszexualitást tartalmazó könyveket árusított az ifjúsági részlegen, az érintett rendelet ugyanis egy fogalmazási hiba miatt nem azt jelenti, amit a jogalkotó vélhetőleg mondani szeretett volna.

Ezt olvasta már?

Színház hír

Markó Róbert a veszprémi Kabóca Bábszínház új igazgatója

Markó Róbert íróként, rendezőként és dramaturgként is többször megfordult már a Kabóca Bábszínházban, amelynek október 15-től látja el igazgatását.
Színház ajánló

Egy autista zseni és az alma szimbolikája – A Kódfejtő a 6SZÍN-ben

Alan Turing tragikus életéről Benoit Solès francia színész írt színdarabot, ami évek óta nagy siker Franciaországban és már Budapesten, a 6SZÍN-ben is.
Színház hír

Rendhagyó Tartuffe-előadással lesz jelen a Comédie Francaise a 10. MITEM-en

Tíz ország huszonegy előadása, köztük a párizsi Comédie Francaise Tartuffe-produkciója lesz látható a 10. Madách Nemzetközi Színházi Találkozón szeptember 30. és október 23. között a Nemzeti Színházban.
Színház magazin

„Amire visszanézek, az az életem” – Csomós Mari 80 éves

Ma ünnepli 80. születésnapját Csomós Mari színművész, Kossuth- és Prima Primissima díjas érdemes művész, a Nemzet Színésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, aki nem szívesen ad interjút. Egyik ilyen ritka alkalomból megjelent beszélgetéséből szemezgettünk.
Színház hír

Egy darab, ami mindent tud a szerelemről – Mohácsi János rendezésében mutatja be Az üvegcipőt a Vígszínház

Molnár Ferenc Az üvegcipő című vígjátéka, amelynek ősbemutatója 1924-ben volt a Vígszínházban, szombaton a Mohácsi testvérek átiratában tér vissza a teátrumba.