Színház

Sorsdöntő pillanathoz érkezett a Budapesti Kamaraszínház

2011.12.21. 13:32
Ajánlom
Szűcs Miklós igazgató ezekkel a szavakkal kezdte a társulati ülést, majd hozzátette: bár nem akar búcsúbeszédet tartani, de a színház léte vagy nemléte a kérdés.

Az igazgató, miután visszaemlékezett a nemzetközi rangú művészszínházi célokkal 1990-ben megalapított Budapesti Kamaraszínház indulására, a fesztiválsikerekre, a színház tagjai által elnyert díjakra, a hosszú szériát futó, emblematikus előadásokra, az ősbemutatók és a színre vitt kortárs magyar drámák nagy számára, kitért arra is, hogy a Tivolira 1998-ban 100 millió forintot költve tették a Nagymező utcai épületet színházra alkalmassá, a két stúdió esetében pedig három szponzortól 150 millió forint támogatással hoztak létre játszóhelyet, kitért az utóbbi két és fél év kálváriájára. Ez idő alatt a színház támogatásának mintegy negyven százalékát vonták el, a lefaragott produkciós költségek mellett - díszletre és jelmezre jelenleg egymillió forintot szánnak előadásonként - kizárólag a társulat áldozatvállalásának köszönető - többek között annak, hogy lemondtak fizetésük egy részéről, vagy alkalmazottból számlát adó válllakozókká váltak -, hogy a Budapesti Kamaraszínház még működik, köztartozásai, kifizetetlen számlái nincsenek.

A Budapesti Kamaraszínház fenntartója az intézmény megalakulása óta a mindenkori kultuszminisztérium - jelenleg a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) alá tartoznak -, ez a viszony azonban a 2001. január 1-től életben levő közszolgáltatási szerződésnek megfelelően addig áll fenn, míg a főváros át nem veszi a fenntartói jogokat és kötelezettségeket; a szerződés csak súlyos szerződésszegés esetén bontható fel, az esetlegesen felmerülő vitákat a jogviszony jelentőségére való tekintettel egyeztetéssel kell megoldani.

A minisztérium Skultéty László (a Nefmi gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára - a szerk.) által szignált, december 15-i levelében jelzi, hogy nem tud a továbbiakban működési támogatást folyósítani a Budapesti Kamaraszínháznak, a szerződést 2011. december 31-gyel felmondja, a következményekről azonban nem szól. Szűcs Miklós tájékoztatása szerint konzultált jogászokkal, akik megerősítették: a szerződés felbontása - mely szerint a költségvetési támogatást biztosít a színházat üzemeltető kht.-nak, továbbá az év elejei indulással járó pénzügyi nehézségekhez áthidaló támogatást nyújt minden év január hónap 5. napjáig - a minisztérium részéről jogszerűtlen. Az igazgató jelezte, hogy éves üzleti tervüket a vagyonkezelő 38 millió forintos mínusszal elfogadta, annak képviselője nemrégiben kelt levelében megköszönte a 2011-es munkát és reményét fejezte ki, hogy 2012-ben is eredményesen működnek együtt.

A színház dolgozóinak decemberi bérére már nincs fedezet, a januári előadásokra szóló jegyeket már elkezdték árulni - amennyiben átutálják, a fenntartói támogatás arányos része januárra 27-29 millió forint, az ehhez adódó jegyárbevétel "talán életben tart" az igazgató szerint -  így a fő kérdés a társulat részéről az, hogy januárban játszanak vagy nem játszanak. Szűcs Miklós csapdának nevezte a helyzetet: ha a színészek játszanak, az is lehet, hogy azt ingyen teszik, amennyiben viszont a színészek januárban nem játszanak, szerződésszegést követnek el; ugyanakkor viszont a színház bezárása esetén mind a határozott, mind a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezőknek, mind a vendégművészeknek - szerződésüktől függően - végkielégítést vagy kártalanítást kellene fizetni, a rezsiköltségeket fedezni kell, erről viszont a "sajtpapíron, funkció nélküli embertől" érkezett "kvázi-magánlevél" (Szűcs Miklós megfogalmazása) nem szól.

Kérdésre válaszolva Szűcs Miklós elmondta, hogy nincsenek információi arról, hogy - Őze Áron igazgatása alatt - a Játékszínnel vagy a Magyar Színházzal vonnák össze az intézményt. A Magyar Színház kapcsán felvetette azt is, hogyan lehetséges, hogy a körülbelül hétszáz néző befogadására képes, aránayiban kevesebb előadást játszó intézmény százmilliós hiányával, csődbiztosi irányítással tud működni.

Szűcs Miklós levélben fordult segítségért a miniszterhez, az államtitkárhoz, valamint a miniszterelnökhöz, kérdéseire azonban nem kapott választ. "Engem lehet nem szeretni, a társulatba szonban nem lehet belerúgni, ezt kikérem magamnak" - fogalmazott Kiss Csaba dramaturg, drámaíró, rendező, a Budapesti Kamaraszínházban többször dolgozó Facebook-bejegyzésére, mely szerint: "Hiába döngetheti két hatalmas téglával a mellét Szűcs Miklós, egy posvány, ami abban a színházban évek óta zajlik, visszaélés tehetséggel, művészettel, becsülettel - Miklós hazudik és ordít, fenyegetőzik és hajbókol minden politikai irányzatnak, már rég csak az egzisztenciális kiszolgáltatottság tartja egyben a társaságot. Tudom, hiszen nyolc éven át öt rendezéssel és három saját darabbal vettem részt a süllyedő hajó zenekarának egyik szomorú tagjaként. Örülök, hogy többet nem kell ott dolgoznom." Leszögezte az igazgató azt is, hogy nem zárja be a színházat, további leveleket ír, tovább érdeklődik, és reménykedik. A Budapesti Kamaraszínház dolgozóit a további fejleményekről a próbatáblán tájékoztatják.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A balatonfüredi Anna-bál mítosza és a valóság

Szombaton 193. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált, aminek névadó kisasszonyát lehet, hogy nem is Annának hívták.
Jazz/World

Egy életmű megünneplésének kihívásai

Az idén 85 éves Quincy Jones prominens társasággal ünnepelte a születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában, az ő esetében azonban egy életműkoncert kivitelezése eleve problémás, a megvalósítás viszont a kényszerből leszállított elvárásokat is képes volt helyenként alulról súrolni.
Zenés színház

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház

Fischl Mónika: „Vidám, színes kavalkád, sok humorral fűszerezve”

„A hazai operettjátszás koronázatlan királynője” – így mutatja be a Kult50 című kiadvány Fischl Mónikát – az emlékezetes Szilviát, Marica grófnőt, Glavári Hannát. Igazi primadonna alkat: hűvös, elérhetetlen és gyönyörűen énekel – a Palotakoncerteken is.
Vizuál

Így látják a madarak az osztrák fővárost - VIDEÓ

Négy sas segítségével készítettek 360 fokos videót Bécsről. A madarak a Duna-toronyból és egy hőlégballonból indulva filmezték a várost.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

A Kígyóasszony - ősbemutató a Szentendrei Teátrumon

Különleges zenei és látványvilágú ősbemutatóra készülnek Szentendrén. Augusztus 3-án láthatják a nézők a tragikomikus zenés mesét, mely Carlo Gozzi elbűvölő története alapján született. Minden korosztály számára ajánlják a darabot az alkotók.
Színház lapszemle

Lázár Kati: Nekem a színház minden mást felülír

Lázár Kati színművésszel a köztévé egyik műsorában beszélgettek abból az alkalomból, hogy életműdíjat kapott. A Színházi Kritikusok Céhe részéről Nánay István méltatását idézzük.
Színház premier

2039-ben sem lesz könnyebb az élet

Négy generáció különös sorsát bemutató, kortárs családdráma kerül színpadra a Hatszín Teátrumban, tele bűnökkel, pokollá vált házasságokkal és egy elhallgatott örökséggel. A Majd, ha az eső eláll című előadás premierjét augusztus 10-én tartják.
Színház interjú

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Színház lázár kati

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.