Minden különösebb színháztörténeti mélybúvárkodástól eltekintve még mindig elmondható, hogy a színház, mint olyan, az egyszeri ember számára az aktív színpad és a passzív nézőtér kombinációjából áll - a végén tapssal, szép ruhában, ruhatárral és pereccel. Ez az elképzelés, ugye, már nagyon is közhelyesen nem stimmel. A magyar felhozatalban (hála az égnek) kifejezetten sok példát ismerünk olyan előadásokra, amelyek nem egyszerűen előadások. Performanszok, bevonó színházak, improvizatív kísérletek, összművészeti jól megmondások. Hiszen színház az is, amit az Artus és a Filterperformance társulat előadásában láthatunk minden este 7-kor a Szigeten a Színház- és Tánc Színpad előtt. Így például elvitathatatlanul színház, ha dallamos mondóka skandálás mellett („nyuszi Gyuszi fekszik árokban, hosszú bojtos füle van, kicsi piros szeme van, ide néz, oda néz, szétpislant") egy bekötött szemű, gagyi foci mezes srác előzőleg akkurátusan felakasztott és félig pőrén lecsupaszított csoki nyuszikat próbál eltalálni és szétloccsantani - a kezében élete értelmeként szorongatott baseball ütővel, persze.
Nagyon is színház a holland-magyar SPACE kollektíva (ál)dokumentarista előadása is, amit ismét végignézhettünk, vagyis végig sétálhattunk a Szigeten. 2007 áprilisában jöttek először Budapestre, azóta négy másik ötlettel járják a különböző fesztiválokat - és főleg a Trafót. Ardai Petra és holland férje, Luc van Loo a társulás alaprugói és mozgatói, akik valahol mindig a valóság és a fikció határán táncolnak: ők maguk és gondolataik mélyen beleszövődnek az előadásokba. Saját elmondásuk szerint az élet értelmét igyekeznek meglelni, ahol igazából a keresés az igazi móka - és nekik ezt el is hisszük. A Holland cunamihoz, A hely, ahova tartozunkhoz vagy a Worldwideheroshow-hoz hasonlóan a Felhő is épít nézőjére és a valóságra. Hogy mindez érthetőbb legyen: a Szigeten a SPACE előadások kiinduló helyszíne csupán a Színház- és Tánc Színpad mögötti fehér sátor - később innen az egész nézőcsapat elindul körbe a fesztiválon, majd visszatér a kiinduló pontra. Ilyen egyszerű.
Vagyis mégsem. Ahogyan beléptünk a fehér sátorba, fejhallgatókat kaptunk, melyeken keresztül Luc Van Loo zenélt, Stephanie Pan énekelt, Ardai Petra pedig szüntelenül kérdezett: a néző meg van szólítva és - ne adj isten - a gondolatairól is faggatják. Miután mindenkinek működőképes lett a fejhallgatója, kibontakozott egy utópisztikus történet, ami egészen egyszerűen azt a kérdést veti fel, hogy jó-e nekünk ebben a világban élni. Így kell-e csinálni ezt az egész bolygó igazgatási hacacárét, vagy másként. Nem lenne-e jobb egy olyan helyen, ahol mindenki egyetértésben és harmóniában borul össze, miközben rózsaszín pónik vágtáznak a szivárvány szelte égen. A szereplők (posztmodern művészek) elmagyarázzák, hogy éppen 2061-ben járunk, egy korban, ahol ez a csillámos world peace megvalósulni látszik és minden embernek mindene megvan. Az időn belül a tér egy múzeum, ami 2011 korát igyekszik bemutatni. Nézzük csak meg, léteztek olyan dolgok, mint például a televízió, ami előtt órákig ültek az emberek olyan másik embereket nézve, akiket nem ismertek. Ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal indultunk el egy tárlatvezetésre, hogy annak rendje és módja szerint piros szalaggal elkülönítve járkáljunk a Szigeten (ebben a csodálatosan felépített XXI. század elejét bemutató interaktív múzeumban). Néztek minket a többi szigetlakók, mintha kiállítási tárgyak lennénk, mi pedig néztük őket, mintha kiállítási tárgyak lennének. Mindeközben hallgattuk a fejhallgatón, hogy milyen szép (unalmas) is a világ 2061-ben és hogy hogyan jutottunk el odáig. Emelett megfigyelhettük, ahogyan a mikrofonnal felszerelt Ardai Petra random arra járókat kérdez a világ dolgairól. Hát valahogy így.
Kritikus és elgondolkodtató, máshoz nem hasonlítható egyszeri színházi élmény a SPACE - bármivel jöjjenek is elő újra, abban nem lesz semmi megszokott.
2011. augusztus 13. 17:00
Hajógyári-sziget, Színház-és Tánc Színpad
Sziget Fesztivál 2011
Az előadás szereplői: Ardai Petra, Luc van Loo, Stephanie Pan
Koncepció: Ardai Petra, Luc van Loo, Veress Anna
Rendező: Ardai Petra
Bővebben: http://www.spaceworld.nl/english
hírlevél
