Színház

Spiró György „sötét kalandregénye” és Garaczi László karanténdrámája nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat

2021.09.21. 15:45
Ajánlom
A Radnóti Zsuzsa alapította kuratórium 2019 óta díjjal jutalmazza a legkiemelkedőbb drámaírókat, hagyományosan február 24-én. Az apropót Örkény István Tóték című drámájának bemutatója adja, amely 1964. február 24-én volt. Idén Spiró György és Garaczi László vehette át az elismerést a Rózsavölgyi Szalonban, ezúttal a magyar dráma napján, szeptember 21-én.

A Kossuth- és József Attila-díjas Spiró Györgyöt nem először díjazzák a magyar dráma napján, 1997-ben és 2004-ben A Színházi Dramaturgok Céhének Szép Ernő-jutalmában részesült, 2015-ben pedig a Hello, dr. Mengele!-vel Az évad legjobb magyar drámája címet is elnyerte.

Az Örkény István szellemi munkássága előtt tisztelgő Kortárs Magyar Dráma-díjat a Sajnálatos eseményekért vehette át.

A mű egyben kordokumentum is, amely a 20. század második felének magyar történelmébe enged betekintést. Spiró történészek és levéltárosok munkái nyomán írta meg azt a két tragédiát és közjátékot, amely a Scolar Kiadó kötetébe bekerült. A szerző az írás során igyekezett a jegyzőkönyvek, emlékiratok és naplók szövegét minél teljesebben megőrizni. A kutatás során ő maga is rácsodálkozott a különböző eseményekre és rádöbbent, hogy voltaképpen az Akárki című moralitásjáték modern változatán dolgozik.

SpiroGyorgy_ValuskaGabor-092646.jpg

Spiró György (Fotó/Forrás: Margó Fesztivál / Valuska Gábor)

A Rózsavölgyi Szalonban megtartott díjátadón laudációjában Závada Pál is ezt emelte ki: a Kádár-rendszer gyermekeinek eszmélését, a titokban elpusmogott pletykákat, amik memoárokról és jegyzőkönyvekről szóltak.

„Na, ez micsoda dráma! – ámuldoztunk, mialatt lassan, évtizedeken át jutva az igazság újabb morzsáihoz, többé-kevésbé megvilágosodtunk.

Ha ezt az egészet történelmünk színpadáról a valódi, a színházi színpadra írná meg valaki! – erre áhítoztunk” – mondta Závada, párhuzamot vonva Spiró György és kortársai – Kornis Mihály, Térey János és Örkény István – drámaírói munkásságával, majd tovább szőve a gondolatmenetet, a régiekhez kapcsolta a díjazottat.

„De persze az a kérdés is fölmerült most bennem, vajon hogy írta volna meg ezt Örkény akkor, ha megéri a rendszerváltást, illetve ha kezébe jutnak mindazok a dokumentumok, amelyekhez Spiró már hozzájutott. Akinek a kezén most ebből tényleg egy több részes Shakespeare-királydráma született, olyan, mint a II. Richárd, folytatásaként a kétrészes IV. Henrikkel, az V. Henrikkel, majd a háromrészes VI. Henrikkel. No meg a III. Richárd! Amely nem véletlenül volt olyan népszerű a magyar színpadokon a mondott Kádár-érában is.”

Abban a rendszerben, amelyben Spiró György már gimnáziumi évei alatt elhatározta, hogy drámaíró lesz, aztán mégis az újságírás, a tanítás és a tudományos munkák felé fordult. Persze, a színházhoz is szorosan kötődött, 1986-tól hat évig volt a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja, 1992 és 1995 között pedig a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója. Az ELTE-vel egy időben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is elkezdett oktatni, 1990-től 1997-ig tanár, 1997-től habilitált docens, 1997 és 2000 között pedig Széchenyi professzori ösztöndíjas volt. 2016 februárjától 2018-ig a Szegedi Nemzeti Színházban dolgozott mint művészeti főtanácsadó.

Závada Pál az Egy piaci nap olvasópróbáján

Závada Pál az Egy piaci nap olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Miklós Színház)

„Ha alaposabban betekintenénk Spiró műhelytitkaiba, és kutatni kezdenénk azokban a dokumentumokban, amelyekkel ő dolgozott, megpróbálhatnánk lépésről lépésre rekonstruálni, mely jelenetek alapulnak egy-egy értekezletnek (pl. központi vezetőségi ülésnek), kihallgatásnak vagy bírósági tárgyalásnak a megszólalók nevével rögzített jegyzőkönyvén, rádióban elhangzott, újságban megjelent híreken, nyilatkozatokon, melyek a megírt vallomások elmondott verziói, melyek azok, amelyek valamely levélben vagy visszaemlékezésben leírt hiteles esemény dramatizálásai, és melyek lehetnek az írói fantázia – amúgy ránézésre a valódiaktól szinte megkülönböztethetetlen – produktumai” – mondta Závada, és ki is ragadott néhány jelenetet a Sajnálatos eseményekből:

„Kíváncsi volnék egyébként, hogy például az olyan emlékezetes érzelemkitörés, mint amikor ‘56 november 7-én Kádárné a Parlament lépcsőjén a szovjet katonákkal megérkező férjével ordítozni kezd, hogy »Már megint mit műveltél, te szemét?! Ezt a szart is te vállaltad?« – vajon tisztán szerzői lelemény, vagy erre visszaemlékszik valaki.

De hát csak Münnich volt még jelen – ezért úgy néz ki, egyikükről sem feltételezhető, hogy később beszélt volna róla.”

Ha az igazság rejtve is marad, a dráma, amelyet a szerző maga csak sötét kalandregénynek nevez, már megtalálta a maga színpadát: Zsámbéki Gábor ugyanis hamarosan színpadra viszi 2021 legjobb drámáját a Katona József Színházban.

garaczi-111631.jpg

O. Horváth Sári és Garaczi László (Fotó/Forrás: Színházi Dramaturgok Céhe)

Garaczi László Veszteg című drámája a covid sújtotta Budapesten játszódó, versben írt lázálomszerű monológ, amely általános emberi érzéseket fogalmaz meg. Középpontjában a járvány okozta társadalmi szorongás áll, a végén mégis erős közösségi érzést fogalmaz meg: a város elembertelenedését és a szereplők magányát.

„Állok az ablakban.
Már nem esik, de sötét az ég.
Elindulnak a kórház alagsorából
a furgonok a ravatalozókba.
Zúg a fejem, a szemhéjam rángatózik.
Az ismert tünetek hat óra Mortal Kombat
és kis pihenő után újabb hat óra Szittya Fighter után.
Szirénázó rendőrautó a Podmaniczkyn,
villogó vészjelző, a Dózsa György úton jobbra fordul.
Betöltök néhány webkamerát:
az Andrássyn is rohamkocsik húznak a liget felé.
Eltűnik a konvoj a fák közt.
Megkeresem a mobilomat.
A hívott szám jelenleg nem kapcsolható.
Üres az utca. Semmi mozgás.”

Laudációjában Márton László, Garaczi pályatársa az író egyedi hangját és a drámai formát emelte ki, amely miatt érdemes lenne mielőbb színházban műsorra tűzni. 

Aiszkhüloszhoz hasonlította a szerzőt: ami az ókori drámaírónál forradalmi újítás volt, az Garaczinál forradalmi visszalépés.

A dráma az ókori görög drámákat idézi meg humorosan, egy kis cinizmussal vegyítve. 

A magyar dráma napja

1883. szeptember 21-én tartották Madách Imre Az ember tragédiája című drámájának bemutatóját a Nemzeti Színházban, az előadást Paulay Ede rendezte. A Magyar Írók Szövetsége 1984-ben kezdeményezte, hogy a premier évfordulóján emlékezzenek meg a magyar dráma napjáról. Így szerették volna felhívni a figyelmet a magyar színházművészet értékeire, illetve ösztönözni az írókat újabb alkotások létrehozására. 

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Jürgen Flimm

A neves színházi és operarendezőt, a Salzburgi Ünnepi Játékok és a Berlini Állami Opera egykori vezetőjét február 4-én, életének nyolcvankettedik évében érte a halál.
Jazz/World

Beyoncé megdöntötte Solti György Grammy-rekordját

Az amerikai énekesnő immár harminckét díjjal büszkélkedhet, ezzel neki van a legtöbb Grammyje. A legjobb album díját Harry Styles kapta meg a Los Angeles-i ceremónián.
Vizuál

Dürertől Picassón át Damien Hirstig – A grafika történetének hatszáz évét öleli fel a bécsi Albertina három új kiállítása

Három kiállítását is a grafikának szenteli a bécsi Albertina: a Dürer.Munch.Miró című tárlat már látogatható, februárban nyílik az Andy Warhol bis Damien Hirst című kiállítás, márciusban pedig Picasso műveit mutatják be.
Klasszikus

44 formációból választották ki a legjobbakat a Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyen

A megmérettetés január 30. és február 5. között zajlott a Zeneakadémia Weiner Kuratóriuma támogatásával és a Kamarazene Tanszék szervezésében, a legjobbakat három kategóriában díjazták.
Vizuál

Cristian Mungiu legjobb filmjeit vetítik az Urániában

Február 16-án kerül a mozikba Cristian Mungiu legújabb filmje, az R.M.N. A Cirko Film és a Román Kulturális Intézet retrospektív vetítéssorozattal tiszteleg a román új hullám egyik legkiválóbb rendezője előtt február 9. és 12. között

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Bécsig kell annak menni, aki színpadon akarja látni a Meseország mindenkié című mesekönyvet

Pille Tamás színművész miután többször próbálkozott sikertelenül magyarországi színházakban színre vinni a hazánkban komoly politikai purparlét kiváltó mesekötetet, végül egy magyar nyelven játszó bécsi teátrumban talált partnert a színrevitelhez.
Színház magazin

„Soha nem kellett méltatlan dolgot elvállalnom” – Moór Marianna 80 éves

Bakfisként 8750 kislány közül választották ki egy filmfőszerepre, amit több mint harminc filmes alakítás és száznál is több színházi bemutató követett. Moór Marianna életműve gazdag és teljes. A színésznő február 5-én tölti be a 80. életévét.
Színház magazin

„Mindig is nagyobb volt bennem a színház utáni alázat, mint az önmutogatásra való késztetés" – Sunyovszky Szilvia 75 éves

A Kossuth-díjas színésznő február 2-án ünnepli a 75. születésnapját. Noha a színészi pályát több, mint 30 éve diplomáciai és politikusi munkára váltotta, így is nyomot hagyott a hazai színházi és filmes életben.
Színház hír

A STEREO AKT kulturális műhelyt és közösségi teret nyit

A független alkotócsoport a VIII. kerületben talált otthonra. A jövőben alkotóműhelyként és befogadóhelyként is üzemelő STEREO Művház átalakítása még javában tart: az első ütem befejezéséhez közösségi támogatási kampányt indítottak. 
Színház ajánló

Menni kéne… – amire februárban beindulunk

Van, ahová a színészek, máshová a rendező, megint máshová az izgalmasnak ígérkező színházi nyelv csalogat be – legyen az dráma, thriller vagy olyan előadás, aminek a műfaja most még nem is tudható biztosan.