Színház

Spiró György „sötét kalandregénye” és Garaczi László karanténdrámája nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat

2021.09.21. 15:45
Ajánlom
A Radnóti Zsuzsa alapította kuratórium 2019 óta díjjal jutalmazza a legkiemelkedőbb drámaírókat, hagyományosan február 24-én. Az apropót Örkény István Tóték című drámájának bemutatója adja, amely 1964. február 24-én volt. Idén Spiró György és Garaczi László vehette át az elismerést a Rózsavölgyi Szalonban, ezúttal a magyar dráma napján, szeptember 21-én.

A Kossuth- és József Attila-díjas Spiró Györgyöt nem először díjazzák a magyar dráma napján, 1997-ben és 2004-ben A Színházi Dramaturgok Céhének Szép Ernő-jutalmában részesült, 2015-ben pedig a Hello, dr. Mengele!-vel Az évad legjobb magyar drámája címet is elnyerte.

Az Örkény István szellemi munkássága előtt tisztelgő Kortárs Magyar Dráma-díjat a Sajnálatos eseményekért vehette át.

A mű egyben kordokumentum is, amely a 20. század második felének magyar történelmébe enged betekintést. Spiró történészek és levéltárosok munkái nyomán írta meg azt a két tragédiát és közjátékot, amely a Scolar Kiadó kötetébe bekerült. A szerző az írás során igyekezett a jegyzőkönyvek, emlékiratok és naplók szövegét minél teljesebben megőrizni. A kutatás során ő maga is rácsodálkozott a különböző eseményekre és rádöbbent, hogy voltaképpen az Akárki című moralitásjáték modern változatán dolgozik.

SpiroGyorgy_ValuskaGabor-092646.jpg

Spiró György (Fotó/Forrás: Margó Fesztivál / Valuska Gábor)

A Rózsavölgyi Szalonban megtartott díjátadón laudációjában Závada Pál is ezt emelte ki: a Kádár-rendszer gyermekeinek eszmélését, a titokban elpusmogott pletykákat, amik memoárokról és jegyzőkönyvekről szóltak.

„Na, ez micsoda dráma! – ámuldoztunk, mialatt lassan, évtizedeken át jutva az igazság újabb morzsáihoz, többé-kevésbé megvilágosodtunk.

Ha ezt az egészet történelmünk színpadáról a valódi, a színházi színpadra írná meg valaki! – erre áhítoztunk” – mondta Závada, párhuzamot vonva Spiró György és kortársai – Kornis Mihály, Térey János és Örkény István – drámaírói munkásságával, majd tovább szőve a gondolatmenetet, a régiekhez kapcsolta a díjazottat.

„De persze az a kérdés is fölmerült most bennem, vajon hogy írta volna meg ezt Örkény akkor, ha megéri a rendszerváltást, illetve ha kezébe jutnak mindazok a dokumentumok, amelyekhez Spiró már hozzájutott. Akinek a kezén most ebből tényleg egy több részes Shakespeare-királydráma született, olyan, mint a II. Richárd, folytatásaként a kétrészes IV. Henrikkel, az V. Henrikkel, majd a háromrészes VI. Henrikkel. No meg a III. Richárd! Amely nem véletlenül volt olyan népszerű a magyar színpadokon a mondott Kádár-érában is.”

Abban a rendszerben, amelyben Spiró György már gimnáziumi évei alatt elhatározta, hogy drámaíró lesz, aztán mégis az újságírás, a tanítás és a tudományos munkák felé fordult. Persze, a színházhoz is szorosan kötődött, 1986-tól hat évig volt a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja, 1992 és 1995 között pedig a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója. Az ELTE-vel egy időben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is elkezdett oktatni, 1990-től 1997-ig tanár, 1997-től habilitált docens, 1997 és 2000 között pedig Széchenyi professzori ösztöndíjas volt. 2016 februárjától 2018-ig a Szegedi Nemzeti Színházban dolgozott mint művészeti főtanácsadó.

Závada Pál az Egy piaci nap olvasópróbáján

Závada Pál az Egy piaci nap olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Miklós Színház)

„Ha alaposabban betekintenénk Spiró műhelytitkaiba, és kutatni kezdenénk azokban a dokumentumokban, amelyekkel ő dolgozott, megpróbálhatnánk lépésről lépésre rekonstruálni, mely jelenetek alapulnak egy-egy értekezletnek (pl. központi vezetőségi ülésnek), kihallgatásnak vagy bírósági tárgyalásnak a megszólalók nevével rögzített jegyzőkönyvén, rádióban elhangzott, újságban megjelent híreken, nyilatkozatokon, melyek a megírt vallomások elmondott verziói, melyek azok, amelyek valamely levélben vagy visszaemlékezésben leírt hiteles esemény dramatizálásai, és melyek lehetnek az írói fantázia – amúgy ránézésre a valódiaktól szinte megkülönböztethetetlen – produktumai” – mondta Závada, és ki is ragadott néhány jelenetet a Sajnálatos eseményekből:

„Kíváncsi volnék egyébként, hogy például az olyan emlékezetes érzelemkitörés, mint amikor ‘56 november 7-én Kádárné a Parlament lépcsőjén a szovjet katonákkal megérkező férjével ordítozni kezd, hogy »Már megint mit műveltél, te szemét?! Ezt a szart is te vállaltad?« – vajon tisztán szerzői lelemény, vagy erre visszaemlékszik valaki.

De hát csak Münnich volt még jelen – ezért úgy néz ki, egyikükről sem feltételezhető, hogy később beszélt volna róla.”

Ha az igazság rejtve is marad, a dráma, amelyet a szerző maga csak sötét kalandregénynek nevez, már megtalálta a maga színpadát: Zsámbéki Gábor ugyanis hamarosan színpadra viszi 2021 legjobb drámáját a Katona József Színházban.

garaczi-111631.jpg

O. Horváth Sári és Garaczi László (Fotó/Forrás: Színházi Dramaturgok Céhe)

Garaczi László Veszteg című drámája a covid sújtotta Budapesten játszódó, versben írt lázálomszerű monológ, amely általános emberi érzéseket fogalmaz meg. Középpontjában a járvány okozta társadalmi szorongás áll, a végén mégis erős közösségi érzést fogalmaz meg: a város elembertelenedését és a szereplők magányát.

„Állok az ablakban.
Már nem esik, de sötét az ég.
Elindulnak a kórház alagsorából
a furgonok a ravatalozókba.
Zúg a fejem, a szemhéjam rángatózik.
Az ismert tünetek hat óra Mortal Kombat
és kis pihenő után újabb hat óra Szittya Fighter után.
Szirénázó rendőrautó a Podmaniczkyn,
villogó vészjelző, a Dózsa György úton jobbra fordul.
Betöltök néhány webkamerát:
az Andrássyn is rohamkocsik húznak a liget felé.
Eltűnik a konvoj a fák közt.
Megkeresem a mobilomat.
A hívott szám jelenleg nem kapcsolható.
Üres az utca. Semmi mozgás.”

Laudációjában Márton László, Garaczi pályatársa az író egyedi hangját és a drámai formát emelte ki, amely miatt érdemes lenne mielőbb színházban műsorra tűzni. 

Aiszkhüloszhoz hasonlította a szerzőt: ami az ókori drámaírónál forradalmi újítás volt, az Garaczinál forradalmi visszalépés.

A dráma az ókori görög drámákat idézi meg humorosan, egy kis cinizmussal vegyítve. 

A magyar dráma napja

1883. szeptember 21-én tartották Madách Imre Az ember tragédiája című drámájának bemutatóját a Nemzeti Színházban, az előadást Paulay Ede rendezte. A Magyar Írók Szövetsége 1984-ben kezdeményezte, hogy a premier évfordulóján emlékezzenek meg a magyar dráma napjáról. Így szerették volna felhívni a figyelmet a magyar színházművészet értékeire, illetve ösztönözni az írókat újabb alkotások létrehozására. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Az ellentmondásokban rejlő erő – Tulassay Ádám az Operaház új Requiem-produkciójáról

Verdi Requiemje egyházzenei alkotás vagy színpad nélküli opera? Mi áll a középpontjában, a halálfélelem vagy a bizakodás? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ az OPERA új produkciója, melynek kapcsán a rendezővel, Tulassay Ádámmal beszélgettünk.
Jazz/World

Két koncertet ad Al Di Meola az Erkel Színházban

A Jazzfest Budapest által szervezett, november 9-i eseményen harminchat év után hallható újra Budapesten az Al Di Meola Electric Band, másnap pedig Mike Stern csatlakozik a gitárvirtuózhoz.
Klasszikus

Ősbemutatóval ünnepli születésnapját a Budapesti Filharmónia Társaság Zenekara

Ünnepi hangversennyel jubilál a 171 éves Budapesti Filharmóniai Társaság november 18-án a Zeneakadémián, Marco Comin olasz karmester vezényletével. A klasszikus kedvencek mellett egy kortárs magyar ősbemutató is helyet kap ezen az esten.
Vizuál

Európai Filmdíjak – Pedro Almodóvar, Ralph Fiennes és Tilda Swinton is a jelöltek közt

A legjobb európai film díjáért idén tizenöt produkció verseng majd. Az Európai Filmakadémia elismeréseit decemberben adják át Luzernben. Magyar alkotás ezúttal nincs a jelöltek közt. 
Vizuál

Európa újra mozizni megy

November 17-én rendezik meg a 9. Európai Art Mozi Napot, amely során fesztiváldíjas produkciókkal és premier előtti vetítésekkel várják az art mozik az európai filmek szerelmeseit.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Egy fiatal pár a történelem viharai közt – felolvasószínházzal emlékeznek a 20. századi politikai foglyokra a Radnóti Színházban

Bálsój szerelem a málenkij robot idején címmel egy különleges felolvasószínházi előadás látható a Radnóti Színház színpadán november 25-én, hétfőn 19 órától. Hárs Anna színdarabját Sodró Eliza és Pál András adják elő.
Színház ajánló

Debrecenben is bemutatják Lackfi új egyfelvonásosát, a Medvelest

Lackfi János Medveles című apa-fia drámája egy újszerű, mégis hagyományos műfaji próbálkozás, hiszen Porkoláb Gyöngyi évek óta kedvelt Apamondta.hu című, generációs podcast-beszélgetéssorozat által inspirálódva íródott.
Színház interjú

Borsi-Balogh Máté: Ha azt érzem, nem szeret a közönség, egy kicsit bele tudok halni

A Junior Prima Díjas színművésszel a Galilei élete című előadás kapcsán beszélgettünk szakmai életútjáról, a meggyőződések és az érdekek furcsa viszonyáról, a világ megváltoztathatóságáról, de szóba került az is, vajon miért szoronganak annyira a fiatal generációk.
Színház hír

Csak szeretni akarnak – szívhez szóló történet a Rózsavölgyi Szalonban Őze Áron rendezésében

A visszaszerzett pillanatok szeretni való történetét meséli el a Rózsavölgyi Szalon készülő bemutatója, Jon Lonoff Centiről centire című darabja, amelynek bemutatóját december 12-én tartják.
Színház interjú

Györgyi Anna: „Semmi nem szebb és fontosabb annál, ami esendő, emberi”

A Rózsavölgyi Szalon Szívhang című előadásában nyújtott játékáért a Vidor Fesztiválon a legjobb női alakításért járó Colombina-díját nyerte el Györgyi Anna. Az elismerést nemrég vehette át. A Jászai Mari-díjas színművészt a jelenleg futó előadásairól, szinkronos munkásságáról, feladatairól is kérdeztük.