Színház

Szabó György: "Túl nagy a passzivitás"

2012.12.14. 14:30
Ajánlom
A belga Transquinquennal és a Groupe Toc produkciója, a Capital Confiance a gazdasági világválság témáját járja körül. A Gyújtópont-sorozat utolsó előadásáról és a nemzetközi művészeti tendenciákról az esemény egyik kitalálóját, a Trafó volt igazgatóját, Szabó Györgyöt kérdeztük. INTERJÚ

- Honnan jött az ötlet, hogy belevágjatok a Gyújtópont színházi sorozatba?

- Amíg a Trafót igazgattam, láttam jópár olyan produkciót, melyek nagyon közel voltak az aktuálpolitikához. Ezek a szinte politikai színházak azzal foglalkoznak, amilyen helyzetben Európa jelenleg van, azokkal a problémákkal próbálnak elég direkt módon foglalkozni, nem finomkodóan, elemelten, ahogy ez általában a színházakban történni szokott. Van ezeknek egy közös vonulata: szakítani akarnak azzal a passzív attitűddel, ami egyébként a magyar mindennapok emberét nagyon is jellemzi, és azt üzenik, neked kell formálnod a világot, vedd kezedbe a sorsodat!

- Egy kivételével külföldi előadásokról van szó, miért érezheti magát általuk megszólítva a hazai közönség?

- Ezek univerzális előadások, tehát mindegy, hol játsszák, mindenhol van aktualitásuk. Többnyire elvárás - néhol tevőlegesen is - a nézői reagálás, a fokozott figyelem, mert fontos a problémákkal való szembesítés és szembeznézés.

- Vevő a közönség a provokálásra?

- Ez függ az adott demokratikus-, gazdasági-, politikai viszonyoktól, másfelől az állampolgári hagyományoktól. Franciaországban az olasz Az arc fogalma Isten fiában című produkciót igen heves tiltakozás várta, Párizsban a Théâtre de la Ville előadásán ortodox keresztények csoportja tiltakozott transzparensekkel. A sorozatban szereplő produkciók közül csak ennél az egynél volt némi provokáció, a többinél nem. De ez is elindít folyamatokat, megpróbálja bekapcsolni a nézőt, az pedig mindig nagyon érdekes, milyenek a visszajelzések.

- Számítottatok hasonló reakcióra, mint amilyen Franciaországban volt?

- Mikor mondtam, hogy jön ez a társulat, hozzátettem, hogy lehetséges itt is a párizsihoz hasonló megmozdulásra számítani, de aztán nem történt semmi. Ennek még nincs meg itthon az igazi hagyománya. Túl nagy a passzivitás, és jelen pillanatban úgy látom, ez így is marad. Az emberek azt mondják, hagyjuk őket békén, van épp elég gondjuk. Ezek a színházak épp arra mutatnak rá, hogy ennél a pontnál megállunk, és kész. Az izgat engem mostanában, hogy mivel lehet kimozdítani az embereket abból a kényelmes közönyből, ami lényegében a Kádár-rendszernek a hagyatéka. Amikor a független színházak bajba kerültek, a színházi szakma nem szólalt meg. Ez is benne volt ebben a dologban. Az a fajta vonulat, amit a Trafóban viszünk a PanoDrámával vagy amit Schillingék próbálnak csinálni közvetlenül szólítja meg az embereket, és véleménynyilvánításra szorítja őket.

- Hogyan terveztek foglalkozni a megpiszkált témákkal az előadások után?

- Decemberig van szerződésem, mint tanácsadó, és azt még nem tudom, hogyan lép tovább a Trafó. Most a legfontosabb dolog beépíteni az igényt a közönség szemléletébe, ez egy hosszú folyamat. Előtte viszont még értékelnünk kell, amit most itt tapasztaltunk.

- December 14-én lesz látható a sorozat utolsó produkciója, a Capital Confiance. Véletlen, hogy ez lett az előadások sorrendje? Véletlenül alakult ki a sorrend?

- Igazából tényleg a véletlen rendezte, de jól alakult így. Az első előadás, Romeo Castellucci vendégjátéka, noha helyenként nagyon direkt volt és erősen mozgósítani akart, abszolút érintetlenül hagyta a nézőket, ahogy a mostani, utolsó előadásnál is néző tudsz maradni, tehát megmarad az integritásod. Furcsa, bizarr világot fogunk látni a belgák produkciójában. Úgy szoktam mondani, olyasmi, mint itthon a TÁP Színház. Verbális és non-verbális etűdökön keresztül, különös módon járják körül a gazdasági világválság kérdését, színesen, rengeteg humorral és sok fricskával.

- Hogy fér meg együtt az adatszerűség, a tények világa és az avantgarde esztétika a színpadon?

- Amikor én láttam, elég nagy vitát generált a nemzetközi szakmán belül, de azon kevesek közé tartozom, akiknek ez tetszett. Annak ellenére, hogy sokan elutasítóak voltak vele szemben, a darab régóta fut, ami azt jelenti, hogy sok visszaigazolást kapott a közönségtől. Úgy gondolom, ez aktuális, és nagyon jól össze tudja foglalni azt, miben élünk. Sok olyan kép van benne, ami össze tudja sűríteni azokat a jelentéstartalmakat, amiket nap mint nap a rádióban, tévében hallunk. Az emberek eljátszhatnak a gondolatokkal, szembenézhetnek vele szomorkodva, de sokszor felnevetve, hogy ilyen a világunk.

- Nemzetközi kitekintésben mi jellemzi a megszólalások módját? Megfigyelhetők tendenciák?

- Amerikában például nagyon erős a politikai színház, őrülten aktualizálnak. Látható, hogy az egész világban, így Nyugat-Európában is úgy érzik, hogy a demokrácia rendszere megkérdőjelezendő. Több helyen gondot okoz a munkanélküliség, komoly generációs válság figyelhető meg, sokan elhagyják Európát és máshol próbálnak szerencsét. Ezzel párhuzamosan egyre nyersebbek, szókimondóbbak, direktebbek és kevésbé kendőzöttek a megszólalások. Többször hallottam az előadások után kritikaként, hogy túl közvetlen, túl konkrét - de ha ezek a színházak azt tűzik ki célul, hogy meg szólítsák a társadalmat, agitálni akarnak a változás mellett, és arra sarkallnak, hogy te változzál, akkor ezeknek igenis sarkosnak, egyértelműnek kell lenniük, hiszen csak így tudják az embereket a magukat megnyugtató álláspontjukból kimozdítani. A színháznak két feladata lehet, egyrészt elandalítani, elfelejtetni a minket körülvevő sok borzalmat, másrészt olyan emberekhez szólni - és ez kisebbségi színház lesz -, akik a világot ki szeretnék fordítani a sarkaiból, éppen azért, hogy ismét visszazökkenjen egy olyan állapotba, amiben a művészet valamivel jobban járhatja a saját útját.

- Mintha most ebből a fajta előadásból lenne kevesebb itthon.

- Én zavarodottságot látok a művészvilágban. A dán filmeknél lehet ezt jól megfigyelni, amelyek számomra egyértelműen azt mondják, hogy az eddigi jólétnek vége, és a felszín alatt már az egész rendszer repedezik. Talán ilyen lehetett a múltszázad elején is: azt érezték, hogy a korábbi világrend átalakul. Reméljük, hogy most nem úgy fog ez lezajlani, mint ahogy ott történt. Annyi azonban látszik, hogy a világ értelmisége keresi a kérdésekre a válaszokat, és szeretnének új kérdéseket feltenni, mert biztosan nem folytatódhat minden úgy tovább, mint eddig.

- Átalakulás itt is történt a Trafó épületén belül, Nagy Józsefet nevezték ki az intézmény vezetőjének. Hogyan foglalnád össze az elmúlt pár hónap tapasztalatait?

- Nagy József jelenleg az egyik leghíresebb magyar alkotó külföldön. Megkért engem, hogy segítsek új utat találni, amelyen a Trafó továbbhaladhat. Jelenleg keressük ennek a lehetőségét.

- Miért kell új út? Az eddigi járhatatlanná vált?

- Olyan szempontból látok új utat, hogy azzal, hogy ő itt megjelent, és nem egy menedzser vezeti a Trafót, hanem egy rangos művész, ezzel új lehetőségek nyíltak meg előttünk, amivel tudunk és kell is élnünk. Ez alatt azt értem, hogy olyan művészeket is fel tud hívni, akik számára én csak egy egyszerű menedzser lennék, ő viszont alkotótársuk. Most az a kérdés, át tudjuk-e alakítani a Trafó környezetét, tudunk-e olyan újfajta finanszírozási kereteket találni, amelyek biztosítják, hogy ezek a minőségi kvalitású művészek kapcsolatot teremtsenek a magyar művészeti élettel, alkotó módon. Nagyobb ívű projekteket próbálnánk megvalósítani koprodukciókkal és képzésekkel, ami új elem lenne itt. Másrészt látható, hogy a függetlenek jelenleg nehéz helyzetben vannak, ezért azon is gondolkodunk, hogyan tudnánk együtt dolgozni. Próbálunk egy új kapcsolatot kialakítani velük, és ugyanígy a közönséggel is.

- Folytatódik a Gyújtópont-sorozat?

- Persze. Szakmailag pozitívan értékelhető, amit itt létrehoztunk, a jövőben viszont mindenképpen jobban át kell gondolnunk, hogyan tálaljuk a programokat. Eddig egy megfogyatkozott marketingcsapattal folyt a munka, de már elkezdődött a bővítés, hogy jövő szeptembertől még magabiztosabbak és komplexebbek lehessünk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Elvehetik az Operaháztól a beruházásait

A Liget-programot kezelő Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-hez kerülhet az Operaház felújítása és a műhelyház felépítése. A kérdésről jövő szerdán szavaz a Parlament. FONTOS: Cikkünket az Operaház válaszával frissítettük.
Plusz

Átadták a Prima Primissima Díjakat

Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat és a Közönségdíjat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselőinek a Müpában megtartott pénteki gálaesten. A Kult50 több szereplőjét is elismerték.
Klasszikus

Dinyés Soma lesz az MR Gyermekkórusának új karnagya

Dinyés az augusztusban kinevezett Walter Juditot váltja a nagymúltú gyermekkórus élén.
Zenés színház

70 éves Molnár András, a legendás magyar Wagner-tenor

December 8-án ünnepli 70. születésnapját Molnár András Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, tenorista, érdemes művész.
Jazz/World

"Néha remek dolog levetni a hírnevet" – Interjú Gregory Porterrel

A Grammy-díjas jazzénekest még november 19-ei, budapesti koncertje előtt értük el telefonon. Családjáról, a folytonos úton lét nehézségeiről, alkotói metódusáról és édesapjával való bonyolult viszonyáról is őszintén mesélt. Na meg jellegzetes jazzkalapjáról.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Ónodi Eszter és Rudolf Péter a közönség kedvencei

Az interneten, valamint a Bethlen Téri Színházban leadott közönségszavazatok eredménye alapján átadták az idei Arany Medál-díjakat.
Színház interjú

„A dráma a lételemem” – Interjú Dobó Katával

Olasz neorealista film színpadon, amerikai színdarab filmen. Dobó Kata főszerepet játszik Ettore Scola filmklasszikusának, az Egy különleges napnak színpadi változatában a Hatszín Teátrumban, nyáron pedig megrendezte első filmjét, a Kölcsönlakást, amelyre már nem kell sokat várni.
Színház magazin

Grafika, azaz az első találkozás

Egy színház darabválasztása komplex feladat. A mű üzenetén túl fontos az is: vajon eladható-e?
Színház tao

Csökkennek a színészi gázsik a Szkénében a tao miatt

Továbbá a jegyárak is emelkednek. A most meghozott intézkedésekre a tao-támogatás megszűnése nyomán kieső források pótlása miatt volt szükség.
Színház bemutató

A párizsi manzárdlakás amazonjai visszatérnek - új vígjáték a Rózsavölgyiben

A modern nők, modern problémáit feldolgozó Amazonok folytatását, az Amazonok – Három év múlva című vígjátékot mutatja be a Rózsavölgyi Szalon december 13-án. Az új történetben visszatérnek a párizsi „amazonok”, Auksz Éva, Györgyi Anna és Náray Erika.