A programsorozat egy rendkívül személyes hangvételű zenés esttel, az Agyigóval indul, melyben Nagyváradi Erzsébet az írónő önéletrajzi ihletésű versein és prózáján keresztül idézi fel Szabó Magda alakját. Czeizel Gábor rendezéséhez Vasicsek János írt új dalokat, melyek az ő gitárkíséretével szólalnak meg.
Még aznap egy igazi klasszikus Az ajtó története elevenedik meg a Várszínpadon. A Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház közös produkciójának főhőse egy egyszerű, méltóságát őrző és élete borzalmait magába záró öregasszony, Szeredás Emerenc, vagy ahogyan a való életben hívták: Szőke Julianna.
Szabó Magda magát is beleírta a történetbe Szabados Magda néven,
a két főhőst Udvaros Dorottya és Söptei Andrea előadásában ismerheti meg a gyulai közönség.
Ugyancsak jól ismert történet az augusztus 17-én színre kerülő Az őz, amely évek óta sikerrel fut a Rózsavölgyi Szalonban, témája pedig az őszinteség, féltékenység, irigység, a szenvedélyes szerelem és az igaz barátság – egyszóval az élet.
A klasszikusoknak azonban itt még koránt sincs vége, a Szolnoki Szigligeti Színház a Régimódi történetet viszi színre Csiszár Imre rendezésében.
A darab alapjául szolgáló regény a gyász feldolgozásának lenyomatát őrzi: az édesanya elvesztése feletti fájdalom megélését és a továbblépést örökíti meg,
újra életre keltve a tündér-édesanyát, a merev és eltökélt nagymamákat, a bohém dzsentri nagypapát, de megmutatja a tudálékos nagynéniket és a korabeli kálvinista Róma jellegzetes figuráit is.
A gyerekek sem maradnak ki a Szabó Magda-univerzumból, a Nagyváradi Szigligeti Színház Tündér Lalája gyönyörű zenés mese hűségről, bátorságról és önfeláldozásról.
A Szabó Magda Napok a székesfehérvári Vörösmarty Színház vendégelőadásával zárul, az Az a szép, fényes nap Vajk 994-es megkeresztelésének előestéjére repíti vissza a nézőt az időben, és enged betekintést azokba a vallási és politikai konfliktusokba, melyeknek nyomán István király nemzetté kovácsolta a magyarokat.
A Gyulai Várszínház programjai az alábbi oldalon érhetők el.
Fejléckép: a Gyulai Várszínház Tószínpada (forrás: Gyulai Várszínház / Facebook)