Az előadás egy családi összejövetelen keresztül mutatja be azt a napjainkban is tapasztalható jelenséget, hogyan csúszhat félre a kommunikáció az emberek között. Noha a dráma megszületése óta évtizedek teltek el, a mai néző is ráismerhet környezete jellegzetes figuráira és azokra a viszonyokra, amelyek összekovácsolják vagy éppen szétválasztják a családtagokat.
„Nagyon pontosak ezek a karakterrajzok, éppen ezért, bár minimálisan, hozzá kellett nyúlnunk a szöveghez, az alapok nem változtak”
– mondta el a Fideliónak Karalyos Gábor, Bandi megformálója, hozzátéve, hogy a módosításokra főként azért volt szükség, hogy a helyzetek még inkább közelítsenek a jelenhez. Ezért van az, hogy például az összejövetel apropójaként szolgáló születésnapon az apa hűtőszekrény helyett légkondit kap ajándékba a lányától.
„Sajnos még mindig ugyanott tartunk” – fűzte tovább a gondolatmenetet Karalyos Gábor, utalva arra, hogy bár a társadalom, az emberek folyamatosan formálódnak, még ma is gyakran találkozunk azzal, hogy a saját családtagjaink előtt sem vállaljuk a véleményünket, az elfojtott sérelmek pedig távolságtartóvá tesznek minket még a rokonainkkal szemben is. „Változunk mi is és a szituációk is, amikben létezünk, a lényeg azonban ugyanaz marad: elbeszélünk egymás mellett, nem halljuk meg a másikat.”
Ahogyan a Szakonyi-darabokban lenni szokott, a szerző ezúttal is a saját környezetében élőkről – köztük saját magáról – mintázta a figurákat, Karalyos Gábor szerepe, Bandi például Szakonyi Károly egyfajta alteregója.

Kapcsolódó
Százéves vagyok, csak letagadtam tízet – beszélgetés Szakonyi Károllyal
Azt mondja, nem szeretne szent tehén lenni, akinek már nem mondják meg, ha rosszat ír. Azt is elárulta, ha valakit megismer, nincs kizárva, hogy belekerül egy írásába. Mert mindig kell az embernek valami, ami még „birizgálja”… A Kossuth-díjas és számos egyéb kitüntetéssel elismert Szakonyi Károly hamarosan kilencvenéves lesz. A Rózsavölgyi Szalon ebből az alkalomból A hatodik napon című színdarabja bemutatásával tiszteleg előtte.
„Bandi egy író, megfigyelői pozíciója pedig leginkább ebből származik” – meséli a színész. Az előadásban nem egy sikeres alkotóval találkozik a néző, az elejtett félmondatokból kiderül, hogy a férfi hosszú ideje megcsömörlött állapotban van, tehát nem túl termékeny író. „Ezt a helyzetet sem a családja előtt, sem magával szemben nem ismeri el, ami nem csak rá jellemző.
Úgy vagyunk összerakva, hogy sokszor még magunk előtt sem vállaljuk fel, hogy baj van vagy segítségre szorulunk.
A legjobb példa erre a mama elvesztése: a darabban egyszer sem hangzik el konkrétan, hogy meghalt, mintha a szereplők nem lennének hajlandóak tudomást venni róla, ehelyett mindenki igyekszik a maga módján feldolgozni a veszteséget.”
Ebben a feldolgozási folyamatban pedig talán a Szacsvay László alakította apa jár a legjobb úton, aki a darab vége felé beismeri, hogy már soha semmi nem lesz ugyanolyan.
Karalyos Gábor és Szacsvay László egyébként nem először dolgoznak együtt, legutóbb is egy Szakonyi Károly-drámában, a Gózon Gyula Színház Adáshibájában játszottak közösen. „Érdekes, hogy több mint egy évtized után megint egy Szakonyi-darabban hoz össze minket színpadon a sors” – fűzte hozzá Karalyos Gábor.
A nagyobbik lányt, Terézt alakító Járó Zsuzsával készült interjúnkat itt olvashatja:

Kapcsolódó
Hogy lehet jól szeretni? – beszélgetés Járó Zsuzsával
Szakonyi Károly a hetvenes években írt, A hatodik napon című drámáját az író kilencvenedik születésnapja tiszteletére mutatta be a Rózsavölgyi Szalon. Az anya halála után magára maradt apa születésnapjára gyűlik össze ritkán látott családja. A Terézt alakító Járó Zsuzsával beszélgettünk próbafolyamatról, az előadásról, szerepekről és kiállásokról.
A hatodik napon január 7-én, 20-án és 29-én látható a Rózsavölgyi Szalonban.
További információ és jegyvásárlás az alábbi oldalon érhető el.
Fejléckép: Karalyos Gábor és Szacsvay László A hatodik napon című előadásban (fotó: Kallus György / Rózsavölgyi Szalon)