Zenthe Ferenc (Fotó/Forrás: PORT.hu)

Tutyinak hívta a családja. Voltak közeli kollégái, akik így becézték: Zenthe Tutyi. Állítólag Gobbi Hilda viccelődött vele úgy: „Ferikém, te lehetsz majd a Nemzet Tutyija”. Ő lett 1963-ban a „nemzeti kalandfilm-sorozat”, A Tenkes kapitánya főhőse. Majd 2005-ben a Nemzet Színésze. Amikor megkapta ezt a címet, Horváth Ádám, a Szomszédok teleregény rendezője megjegyezte: Zenthe Ferenc igazából a „Nemzet Legkedvesebb Színésze”. 2006-ban halt meg. Most, április 24-én lenne 100 éves.

Zenthe Ferenc Salgóbányán született 1920-ban. Tízéves volt, amikor elköltöztek onnan. Valójában soha nem távolodott el gyerekkora helyszíneitől. Imádta az erdőt, a patakot, a falusi haverjait, akikkel – emlékezett vissza Zenthe:

Érettségi előtt javasolta neki a magyar tanára, bizonyos Perényi tanár úr, hogy próbálja csak meg a színiakadémiát. Van tehetsége a színpadhoz. Humora is jócskán. Bányamérnök apja inkább közgazdásznak szánta. Aztán egy műkedvelőesten barátságba beszélgették magukat Pécsi Sándor joghallgatóval. Egyszerre jelentkeztek színészszakra. Mindkettőjüket felvették. Zenthe a háború után játszott Pécsett, Győrben, Debrecenben, a Madách Színháznak pedig 1952-től lett a tagja, s kötődött oda több mint fél évszázadig.

Még Debrecenből hívták próbafelvételre a filmgyárba. Bán Frigyes rendező egy muszterről kiválasztotta Fekete Miska szerepére 1953-ban. Ő volt a Rákóczi hadnagy komája. A filmet 7 millióan látták. De – miként Zenthe Ferenc említette jóval később – mégiscsak a 2x2 néha 5 vitte be őt a mozi világába. Szerencsére bent is maradt ott jó sokáig. Interjúban mesélte, műfajt teremtettek a Révész György-filmmel. Azzal magyarázta: „Egészen addig nem látott mást a néző, mint szomorú, háborús filmeket. Bunkerekben, pincékben bujkálva, pufajkásan, borostásan játszott a színész. A 2x2-ben végre vasalt nadrágot lehetett húzni, nyakkendőt kötni, a felhők fölött szállni könnyű kis vitorlásokkal.”

Zenthe Ferenc és Komlós Juci a Szomszédok című sorozatban

Az angyalföldi Lapály utcában élő Szabó család története – rokonaikkal, barátaikkal, ismerőseikkel – 1959. június 30-án indult. 48 éven át tartott a széria, 2500 részen keresztül hétfőnként a Kossuthon. Csúcstartók lettek Szabóék az esti felnőttmesével: Európában sem volt hosszabb rádiós sorozat. Zenthe Ferenc az elején Tiborként tűnt föl, ő volt a zongorista, aki udvarolt Icunak. Az írók hamarosan kinyírták, „belefullasztották” a Dunába. A hallgatók azonban visszakövetelték Zenthét, aki egy másik alakban, Kárpáthy Zoltán újságíróként feltámadt, s feleségül vette Icut. Haláláig játszotta a szerepet. A végén már otthonról, a betegágyából, telefonon mondta föl a szövegeket. Alig élte túl őt a széria: a 2500. adás 2007. május 21-én hangzott el. 150 ezer perc után megszűnt a Szabó család élete is.

Zenthe Ferenc (Fotó/Forrás: szinhaz.org)

És jött A Tenkes kapitánya…

Zenthe Ferenc 1959-re leszokott a dohányzásról, büszke volt rá nagyon. Előtte napi 3-4 csomag cigarettát szívott. A kávét is mellőzte akkor már. Úgy vélte: a színésznek állandóan sportolni kell, a mozgás a színpadi erőnlét feltétele. Úszott, fiatalon atletizált, rúdugrásban ifjúsági bajnokságot nyert, vívott.

Hajtóként rendszeresen részt vett a Komlós-ügetőversenyeken, amelyeket minden évben Komlós Vilmos színművész (ő volt az első Sajó, Hacsek kávéházi társa, nem mellesleg Komlós Juci édesapja) emlékére rendeztek meg a pesti Ügetőn. Színészek voltak a zsokék. „Palóc színésztársával”, Basilides Zoltánnál pedig egy speciális gyalogló-futóedzést találtak ki, űzték is a Hűvösvölgy környékén. Aztán már csak egyedül Zenthe tett nagy sétákat az erdőben. Tagja volt a színész fociválogatottnak is. Hatvan évesen még játszott a legendás SZÚR-on, a színészek-újságírók rangadóján. A művészcsatársor úgy állt föl: Bitskey Tibor, Bujtor István, Zenthe Ferenc, Suka Sándor, aki abban az időben már szintén betöltötte a hatvanat. Zenthe többször mesélte azt a focijelenetüket: Bujtor hosszan passzolta a labdát, Suka lassan futott, nem érte el, odakiabált Bujtornak: „Pista, ne őrülj már meg, 120 éves a balszárny!”

Örsi Ferenc írót a gyerekei nyaggatni kezdték 1962-ben, hogy mit fognak nézni a tévében, miután kifutott a külföldi Robin Hood-sorozat. Apjuk kitalálta erre A Tenkes kapitányát. Megteremtette Eke Máté alakját. Sorozattá írta a kalandjait. 1963-ban forgatták, ’64-ben kezdte vetíteni a Magyar Televízió. A 13 rész összesen 327 perc volt, szombatonként ment. Persze soha nem ért véget, ugyanis néhány évente újra műsorára tűzte a tévé.

Zenthe Ferenc A Tenkes kapitánya című filmben

„Brand” lett a Tenkes, s nem csupán Magyarország tévés védjegye. Lett itthon Tenkes-csárda, Tenkes-borotvapenge, Tenkes-mosópor is. Zenthe 1967-ben írt is egy kis krokit a Ludas Matyiban az ő Tenkességéről: „Mindenki és mindenhol Tenkesnek nevezett. Hiába voltam Mátyás király a színpadon – Tenkes maradtam. Amikor például azt kérdeztem Mátyás király szerepében, hogy ki tesz itt igazságot, többen felkiáltottak a nézőtéren: »A Tenkes kapitánya!« A Naszreddin Hodzsa címszerepében hosszú szakállal jelentem meg a színpadon, mire a nézőtéren megszólaltak: »Itt jön a Tenkes kapitánya!» Sőt, leveleket is kaptam a Tenkes kapitányának címezve. A magyar postáról régen tudtam, hogy feladata magaslatán áll, mégis meglepett, amikor egy olyan levelet kaptam, amelyen az utca neve sem volt feltüntetve.

Zenthe utolsó filmfőszerepe Jób volt Gyöngyössy Imre és Kabay Barna Jób lázadása című filmjében. Alakításáért 1984-ben megkapta a Magyar Filmkritikusok díját. Külföldön is méltatták a filmet. A legjobb idegennyelvű film kategóriájában Oscar-díjra jelölték, ám a szobrot elvitte előlük Ingmar Bergman a Fanny és Alexanderrel. A Jób lázadását 2019-ben a Nemzeti Filmintézet filmfelújítási programjában restaurálták, s idén januárban visszatért a hazai mozikba.

Zenthe Ferenc és Temessy Hédi a Jób lázadása c. filmben (Fotó/Forrás: Gáspár Miklós, Magyar Nemzeti Filmalap)

Egyébként 2004-ben forgatott utoljára Zenthe. Epizódnyi szerepet a Magyar Vándorban. Herendi Gábor rendező a Fidelio.hu-nak így mesélt róla: „Az én ötletem volt, hogy ikonikus szerepében, Tenkes kapitányaként jelenjen meg a filmben. Felhívtam telefonon, elmondtam neki, hogy az ő emblematikus figuráját kell hoznia, hátrakötött kézzel innia egy pincében, mint negyven éve a Tenkesben. Hozzátettem, remélem, nem veszi sértésnek, hogy ez csak egy kis szerep. Vette a humort azonnal, tetszett neki.

Megcsúsztunk a forgatással, várnia kellett a jelenetére. Zavartan kértünk elnézést tőle, mire csendesen azt mondta: »Gyerekek, ne foglalkozzatok velem. Megvagyok én. Fontosabb dolgotok van.« Minden gesztusában emberi volt.”

Isten tenyerén

1997-ben Nógrád megye díszpolgárává választották Zenthét. Az akkori ünnepségek kapcsán beszélt arról: „Jószerivel nem is voltam magamnál. Izzadt a tenyerem, remegett a lábam. Nekem valahogy az »énségemmel« van baj. A színpadon csak szerepben érzem jól magam. Ha Zenthe Ferencnek Zenthe Ferencnek kell lennie, akkor olyan vagyok, mint mindenki más, aki először áll színpadon, közönség előtt. Vagy talán még rosszabb.”

Simon Lajos, a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház igazgatója személyesen ismerte Zenthe Ferencet, aki mindenkihez közvetlen volt, óriási szívvel. Jelentős művészként szerény maradt mindvégig.

A Zenthe-emlékév sajtótájékoztatója. Közepén áll ifj. Zenthe Ferenc, jobbra Fekete Zsolt polgármester, balra Simon Lajos (Fotó/Forrás: Ladóczki Balázs / Nógrád Megyei Hírlap)

A Zenthe Ferenc Színház – Salgótarján önkormányzatával egyetértésben – tavaly döntött arról, hogy 2020 Zenthe-emlékév legyen. Az emlékév eseményeibe, a szervezésbe a színház mellett bekapcsolódtak helyi kulturális és közoktatási intézmények, számos civil szervezet. A Zenthe 100 elnevezésű programsorozat fővédnöke ifjabb Zenthe Ferenc. „Már elkészült a Zenthe Emlékérem, s lett egy tipikusan palóc ízesítésű mákos-szilvás Zenthe-tortánk is, amelyet a salgótarjáni G&D Kézműves Cukrászat talált ki és készített el, ők az országtorta-verseny 2015-ös és 2016-os nyertesei. A Magyar Posta pedig a centenáriumra Zenthe-emlékbélyeget jelentetett meg” – említi Simon Lajos, aki bízik benne, hogy a jubileumi születésnapon koszorút helyezhetnek el Zenthe Ferenc sírjánál a Farkasréti temetőben, majd szülőhelyén, Salgóbányán. Nyilván amennyiben a koronavírus-járvány szabályai nem korlátozzák ezt.

De azért a rendkívüli helyzet ellenére sem marad el az emlékezés, csak átkerül az online terekbe. A Zenthe Ferenc Színház a centenárium előtti héten a teátrum névadójával készült interjúkat oszt meg a közösségi oldalakon, megidézik jeles filmszerepeit, a nemzet színészei mesélnek róla. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet pedig virtuális tárlatot nyit április 24-én Zenthe Ferenc szerepfotóiból, színlapokból, plakátokból.

Zenthe-torta

„Pont a születésnapon, április 24-én mutattuk volna be Oscar Wilde Bunburyjét – folytatja Simon Lajos –, amelyben Chasuble tiszteletes figurája Zenthe Ferenc egyik kedvenc szerepe volt. Későbbre halasztottuk a premiert. Ugyanakkor már ősszel megnyílhat a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum szervezésében a Zenthe Ferenc-emlékkiállítás, és megtartjuk majd a Zenthe-filmnapokat is a városban. Isten tenyerén címmel egyházi koncertet szervezünk.” A címet maga Zenthe Ferenc adta. A Nemzet Színészévé választásakor nyilatkozta ugyanis:

Milyen különös, hogy egyik utolsó interjúját pedig ezekkel a szavakkal zárta Zenthe Ferenc: „Nem irigylem azt, aki a jövőben fog élni: megvadult, eldurvult a világ, a levegő, a víz mérgezi az élő szervezetet, az emberek teljesen lerombolják a biológiai egyensúlyt.”