Radnóti Zsuzsa 2019-ben, a Kossuth-díjával járó juttatásból alapítványt hozott létre a 21. századi kortárs magyar irodalmi drámák, kollektívan létrehozott előadásszövegek és adaptációs alkotások elismeréséért és elismertetéséért. A díj odaítéléséről kuratórium dönt, amelynek elnöke Radnóti Zsuzsa, a kuratórium további tagjai: Lőkös Ildikó dramaturg, Csizmadia Tibor rendező, Németh Gábor író és Nánay István színikritikus. Az elismerést minden évben a Tóték című Örkény-darab ősbemutatójának közelében adják át. Idén február 28-án – immár hagyományosan – a Rózsavölgyi Szalon adott helyet az eseménynek.
2023-ban Székely Csaba nyerte el a Kortárs Magyar Dráma-díjat Mária országa című történelmi játékával, amelyet a Szegedi Nemzeti Színház felkérésére írt.
A királydráma-paródiát 2022 áprilisában mutatta be a szegedi teátrum Alföldi Róbert rendezésében, aki a díjátadón Radnóti Zsuzsa köszöntőbeszéde után méltatta a drámaírót.
Részlet Alföldi Róbert laudációjából:
Milyen a jó magyar dráma?
Vagyis milyen a jó dráma?
Vagy akár már menjünk tovább, milyen a jó színház?
Radnóti Zsuzsa és Székely Csaba (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa)
Lassan, az évek előrehaladtával rájövök, hogy talán az, amikor olyan sűrűség jelenik meg, olyan sokrétű, gazdag sűrítés az élet velejéről, vagy miről, de végül is igen, arról, mint amikor egy bizonyos nagyon sok karátos drágakő kerül elő a föld alól. Abban a talán pár mm-es anyagdarabban benne vannak az évezredek, benne van a természet mindenféle vihara, benne van a teljesen kiszámíthatatlan szennyeződés, és benne van az, ami egyáltalán nem tudható előre, nevezzük talán sorsnak. Mert igazán az előre nem tudható események, erők hozzák létre azt a bizonyos pár mm-es valamit, ami olyan nagyon elkápráztat bennünket.
Ugyanilyen talán a jó dráma is. Ami ily módon sűríti önmagában azt a bizonyos előre nem tudható történés sorozatot, ami… ami az élet. És ami elkápráztat bennünket.
Székely Csaba ilyen drámákat ír. Ilyen nyelven ír drámákat. Nem beszélnek nála soha nagyon hosszan, de olyan érzésem van mindig, hogy valahol a fiókjában ott van az a változat, amikor nagyon hosszan beszélnek a szereplők, aztán amikor ez készen van, fogja az egészet és mint valami narancsprés, összenyomja, és kifacsarja a velejét, és akkor mi már ezt kapjuk.
(…)
A Sorssal nem foglalkozik, mert nem veszi le rólunk a felelősség terhét. A sorssal foglalkozzon a Jóisten, mert ezt egy igazán mélyen hívó pap tudja. Hogy a Jóisten „csak” lehetőséget ad arra, hogy éljünk, hogy szeressünk, hogy megértsük a másikat, hogy nyitottan forduljunk a másik felé, hogy szeressünk, ja, ezt már mondtam, hogy változtassunk azon, ami rossz, hogy ne ítélkezzünk, hogy az életet jobbá tegyük. Erre lehetőéget ad a Jóisten, de helyettünk nem teszi meg. A Székely Csaba-féle papjaink adnak ehhez segítséget, hogy vajon hogyan és miként. Na, ezért a Jóisten asztala a sors és nem a miénk.
A Mária országa című előadás egyik jelenete (Fotó/Forrás: Szegedi Nemzeti Színház)
Székely Csaba darabja egy királydráma-paródia, amely a Nagy Lajos halála utáni interregnum időszakban játszódik. A mű címe egyszerre utal a Regnum Marianum, vagyis Mária országa kifejezésre, valamint Nagy Lajos király lányára, Mária magyar királynőre, akit apja trónörökössé tett. Fiúsíttatta lányát, így saját halála után a hatalmi elit uralkodóként fogadta el Máriát, akit Nagy Lajos temetése után egy nappal, 1382. szeptember 17-én választották királlyá, de az akkor tizenegyéves lány helyett anyja, Kotromanić Erzsébet kormányzott.
Mária volt az első nő, akinek a Szent Koronát a fejére tették.
A Fideliónak adott friss interjúban Székely Csaba megtisztelőnek nevezte az elismerést, amelyet szakmai és független díjnak tart. A Mária országa kapcsán megjegyezte: „A történelmi darabok egyik tanulsága, hogy az ember nem változik. Ráadásul a régmúltban játszódó szövegek is ma élő emberekből jönnek létre.” A drámaíró szerint olyan témát kell választani, amiről érdemes beszélni, és ami által megértünk valamit a világból. „Az nem jó téma, hogy mutassuk meg, mennyire heroikus volt a magyar múlt. Ilyesmivel csak hazudni lehet. Hiszen, ha az ember nem változik, akkor evidens, hogy a múlt is pont olyan borzasztó volt, mint a jelen. Kisstílű emberek kerültek magas pozícióba mindenféle cselek meg taktikák révén. És ez már egy jó téma!”
Kapcsolódó
„Imádjuk a büntetéseket. Nézni. Csak ne nekünk kelljen bűnhődni” – beszélgetés Székely Csabával
Az ember nem változik, talán erre is megtanítanak minket a történelmi darabok. Erről napjaink egyik legkiválóbb drámaírójával, Székely Csabával beszélgettünk annak apropóján, hogy Mária országa című történelmi játéka nyerte el idén a Kortárs Magyar Dráma-díjat.
Karaffa (Fotó/Forrás: Pesti Kalligram)
Idén a fődíj mellett különdíj odaítéléséről is döntött a kuratórium, amelynek képviseletében Nánay István színikritikus méltatta a díjazottat. A különdíj nyertese a Pesti Kalligram és a veszprémi Pannon Várszínház gondozásában, 2022 novemberében megjelent Karaffa című drámakötet szerzőgárdája. A kötet szerkesztője Géczi János. A díjat Vándorfi László, a Pannon Várszínház igazgatója és Mészáros Sándor, a Pesti Kalligram igazgatója vette át. Az elismeréssel járó pénzjutalomból a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron népszerűsíthetik a könyvet.
A tíz színdarab – ahogy arról Nánay István a kötet ismertetőjében ír – három csoportba sorolható. Márton László (Caraffa), Zalán Tibor (Karaffa) és Szálinger Balázs (Karaffa) más-más módon gondolja tovább a történelmi dráma műfaji lehetőségeit. Empatikusan kibontják a drámatöredékben felvázolt alapszituációt, felidézik az eperjesi történelmi események ismert menetét, amit fikciós elemekkel gazdagítanak. Elsősorban nyelvi szinten érvényesül a szerzők mai korra utaló szemlélete, akár verses, akár prózai formában fogalmaznak. […] Darvasi László és Darvasi Áron (Petőfi 2022), a Kovács ikrek (A hiéna), Fabacsovics Lili (Karaffa) és Terék Anna (Karaffa) viszonya a töredékekhez még kevésbé szöveghű, mint például Szálinger Balázsé. Terék Anna ragaszkodott leginkább a Petőfi kínálta drámai mintához, Kovács Dominik és Viktor műve vásári játék, Fabacsovics a jelenbe helyezte át a történetet, akárcsak Darvasi pamflett-szerű megközelítése. […] Leginkább Háy János (Én vagyok én), Dézsi Fruzsina (Körös-parton ül egy indián és nézi az úszó dögöket) és O. Horváth Sári (Egy boldog isten éltessen) rugaszkodott el az alapműtől.
A Kortárs Magyar Dráma-díjat először, 2019-ben az Egy piaci nap színpadi szövegének alkotói – Mohácsi János, Mohácsi István, Závada Pál –, illetve Kelemen Kristóf a Megfigyelők című darabjáért vehették át. 2020-ban az idei díjazott, Székely Csaba, valamint Schwechtje Mihály, valamint Török-Illyés Orsolya és Hajdu Szabolcs egy-egy művét ismerte el a díjjal a szakmai kuratórium. 2021-ben Spiró György a Sajnálatos események című drámakötetéért, illetve Garaczi László a Veszteg című karanténdrámájáért kapta a díjat. 2022-ben Márton Lászlónak a Bátor csikó című kötetéért, Barabás Olgának és Sebestyén Abának Bódi Attila Lázadni veletek akartam című regényének színpadra adaptálásáért, Dömötör Andrásnak és Bíró Bencének Térey János Káli holtak című regényének színpadi verziójáért ítélték oda a díjat.
A képre kattintva galéria nyílik meg.
Fejléckép: Székely Csaba (fotó: Gordon Eszter / Fidelio)
hírlevél
