Az utóbbi hetekben sorra jelennek meg a nyilatkozatok a Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltásával kapcsolatban. Vidnyánszky Attila, az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának kinevezett elnöke nemrégiben a Kossuth Rádióban szólalt meg a témában. A Nemzeti Színház igazgatója kifejtette, hogy az egyetem ezután is állami intézmény marad, de
"miközben egy sor nagyon tisztességes, komoly szakemberről beszélünk, akik most hallgatnak, van egy hangos klikk, egy bagázs".
Hozzátette: egy nagy nemzetközi háttérhatalom próbálta szabotálni az ő kinevezését is, ezt immáron harmadszorra élte át az életében. „Nagyon komoly nemzetközi háttérhatalom és hálózat szervezkedik, egy liberális kör. A szakma tele van történetekkel, hogyan lehetetlenítettek el embereket. Básti Juli, Udvaros Dorottya vagy Blaskó Péter maga mesélte nekem, hogy egyből rosszabb színésznek minősítették őket az általam vezetett Nemzeti tagjaként" - tette hozzá.
Vidnyánszky úgy véli, csak az lesz igazságos, ha a képzésen mindenféle eszme helyet kap, és "a német színház egész Európát ledózeroló uralma után most már végre valami másnak kellene jönni". A rendező szerint az SZFE diákjait "úgy manipulálják, hogy az egyszerű gazemberség". "Az Egyetemen oktató Ascher Tamásról úgy fogalmazott: "a diákokat hergeli".
Vidnyánszky Attila (Fotó/Forrás: Nász Nikolett / Co-Opera)
Az igazgató nyilatkozata nagy port kavart. Székely Gábor rendező, aki 5 évig az egyetem rektora volt, nyílt levélben mondott fel szeptember 1-től. Így ő a harmadik oktató Zsámbéki Gábor és Gáspár Máté után, aki a modellváltás hatására elhagyja az intézményt. Székely hozzátette: hogy ha az osztályfőnökök igénylik, megkezdett munkáját bérezés nélkül folytatja.
Székely Gábor nyílt levele Vidnyánszky Attilának:
Miután ön a Színház- és Filmművészeti Egyetem ellen intézett támadásaival az elmúlt ötven év magyar színháztörténetének politikai érdekek szerinti átírásában aktív szerepet vállal, felhívom a figyelmét néhány, ön által talán át nem gondolt tényre.
Ön életkora és külhoni magyarsága miatt még nem vehetett részt a 70-es években kezdődő – a kultúra által képekben és szavakban is megfogalmazott – demokratikusabb magyar társadalmi változások előidézésében.
Legutóbbi nyilatkozatában – a korábbiaktól eltérően – szakmainak tűnő kérdések már elő sem kerülnek, szinte csak saját harcáról és saját törlesztéséről beszél, és színházi kollégáit már csak megbélyegző politikai vagy annál rosszabb jelzőkkel illeti. Ez megengedhetetlen!
Megnyilvánulásaiban nem érzi erkölcstelennek azt, hogy 155 éves egyetemünket "szakmabeliként" politikai érdekek miatt gyalázza, és egy jelentős korszak kitűnő művészeinek munkáját, tanári pályáját és erkölcsi feddhetetlenségét teszi kérdésessé. Sajnálatos az is, hogy ön a hallgatókat nem tekinti felnőtt embereknek, csak a tanáraik által megtévesztett fiataloknak.
Ön az európai színházi megmérettetésben jelesen vizsgázó magyar színházi élet sikerét még csak röpke ideig élhette meg.
Színházainkban, filmjeinkben a magyar emberek közérzetét kell kifejeznünk, a körülöttünk lévő világról kell árnyaltan gondolkodnunk.
Ha ezt nem tesszük, hivatásunknak nem teszünk eleget.
Az önmagunkban gyönyörködés szakmánk elárulása.
Mindezért az ön által „felügyelt” egyetemen szeptember 1-től szerződésemet felmondom, megkezdett munkámat, ha az osztályfőnökök igénylik, bérezés nélkül folytatom.
Súlyos tévedéseiért kérjen bocsánatot, vagy szégyellje magát!
Budapest, 2020.08.17.
Székely Gábor
Augusztus 1-én Bánsági Ildikó felmondott a Nemzeti Színházban. A HVG-nek adott legutóbbi interjújában elmondta, hogy ebben a kérdésben az SZFE ügye tette fel az i-re a pontot.
„A kibeszéletlen, megoldatlan ügyek miatti elégedetlenségem vezetett felmondáshoz. Az utolsó pont a Színművészeti Egyetem volt, ami látszólag véletlenül összekapcsolódott azzal a folyamattal, amit évek óta tapasztalok a szakmában. (…) Az egyetem esetében történt egy döntés, amit nem előzött meg megegyezésen alapuló szakmai vita. És így az erő érvényesült, az erős legyűri a gyengébbet alapon.
Amikor olvastam a hírt, hogy Vidnyánszky lett az SZFE kuratóriumi elnöke, fájdalmat éreztem amiatt, hogy megbeszélés, egyeztetés helyett hatalmi alapon történt a kinevezése.
Szívügyem a Színművészeti, mint ahogy szívügyem a Nemzeti.” – mondta el.
A témában Sodró Eliza, a Radnóti Színház színésznője is nyílt levelet fogalmazott meg egykori osztályfőnökének:
„(…) kérlek könyörögve, hogy mondj le az SZFE kuratóriumának bármilyen posztjáról! Papa! Nem látod át a dolgokat, mert egy elefántcsonttoronyból figyeled az eseményeket és csak a nagyszerű rendezői fantáziádra hagyatkozol. Nem ismered a történeteinket! Gyere le közénk, beszélgess, ismerkedj, rendezz, dolgozz idegen terepen, és mi beszélni fogunk, te pedig csodálkozni, tájékozódni, barátkozni!”
Fejléckép: Székely Gábor (forrás: SZFE)
hírlevél
