Szemtelen Shakespeare-fordítások

A tucatnyi Shakespeare-drámát lefordító nyelvész és műfordító volt az, aki a Hamlet újramagyarításával sokakat felbosszantott, hiszen „elvette” tőlük az olyan, addig szentnek és sérthetetlennek gondolt szállóigéket, mint a „gyarlóság, asszony a neved!”vagy az „a parázna, vérnősző barom”, hogy a mai fül számára sokkal ismerősebb és a mai ész számára sokkal egyszerűbben felfogható mondatokkal cserélje ki őket („a jellemhiba másik neve: nő!”; „a vérfertőző, szemérmetlen állat!”).

Nádasdy (Fotó/Forrás: Szerelmünk Shakespeare)

Nádasdy nemrégiben a Színház folyóiratnak adott interjúban elmesélte, hogy annak idején mestere, Ruttkay Kálmán leszidta, amiért könnyített a nehéz szövegeken. Ő azonban úgy gondolja, sokkal nagyobb kihívás úgy végigülni a Hamletet, hogy a könnyebben érthető, egyszerűbb szöveg miatt minden egyes szót értünk, hiszen a régies mondatoknál gyakran „kikapcsolunk”. 

Talán paradoxonnak hangzik, de azt gondolom, nehezíteni kell a közönség sorsát azzal, hogy muszáj legyen megértenie, amit lát”

– nyilatkozta a fordító a lapnak.

Nádasdy ezenkívül egyetért azzal a megállapítással is, hogy a műfordítások „romlandóak”, így időről időre újra kell fordítani, „renoválni” kell őket. „Húsz, harminc vagy ötven év múlva az én fordításaim helyett is mások jönnek majd, másokat fognak játszani. De ez minden nyelven így van” – mondta Nádasdy Ádám a KönyvesBlognak. A műfordító ugyanakkor egyáltalán nem akar mindent kényszeresen átírni modern nyelvezetre: úgy véli, folyton szlalomozni kell az új és a régi között.

Nádasdy legutóbb a Katona József Színház idén április 22-én Jól szól magyarul? címmel szervezett drámafordítói konferenciáján beszélt a témáról. Itt elmondta, hogy valóban gyakran felmerül a(z újra)fordításaival kapcsolatban, hogy meddig lehet még elmenni, és hogy ő maga is úgy érzi, hogy egyre inkább elszemtelenedik.

A régi fordítók forognak a sírjukban, illetve csontujjukat ránk emelik”

– fogalmaz viccesen a lent látható videóban.

A konferencián Nádasdy azt is elmondta, hogy igazából nem is modernizáció az, amit csinál, hiszen a stílus gyakran megmarad régiesnek, hanem lokalizáció: azaz a mai magyar közönség számára is élővé és érthetővé teszi a szöveget. A fordító előadása során műhelyébe is betekintést engedett a közönségnek, és legutóbbi munkája, a IV. Henrik példáján szemléltette módszerét.

például nem fordított le minden rangot, címet és korabeli elnevezést, csak egyet-kettőt tartott meg. A fordító szerint bárki megnézheti a korábbi, filológiailag pontos fordításokat, így számára már elérhetővé vált a szabadabb műfordítás luxusa.

Nádasdy ehhez hasonlóan nyelvtanilag is sokat egyszerűsített, és kigyomlálta például a kétszeres tagadásokat. „Erős kosztümtelenítés történik a színházban az elmúlt negyven-ötven évben.

Se pénz, se igény nincs már a korhű jelmezekre és díszletekre – azt megcsinálja Hollywood”

– mondta a fordító a konferencián, és azt is hozzátette, hogy ő ugyanezt valósítja meg, csak a nyelvben. „Levettem néhány réteget Falstaff kosztümjéből. Ezáltal valóban csökkent a térfogata, de talán így jobban látjuk az ő szellemi testalkatát” – zárta előadását Nádasdy Ádám.

Nádasdy lesz az első vendége a Szerelmünk, Shakespeare fesztivál Az én Shakespeare-em című programsorozatának, amelynek keretében június 14-én, 19.30-tól Dunai Tamás beszélget vele. A beszélgetést követően Peter Brook Hamlet című filmjét nézhetjük meg angol nyelven, magyar felirattal.