Milyennek írnád le az Összpróba Alapítvány és a Kultkikötő közös pályázatára íródott művet, és honnan jött az ötlet?
Az Életed hétvégéje egy olyan darab, amely reményeim szerint megnevetteti a nézőket, miközben arra ösztönzi őket, hogy kicsit átgondolják a barátaikkal és szerelmükkel való kapcsolataikat. A legfontosabb célom az volt, hogy ez az alig több mint egyórás előadás kiragadja a közönséget a hétköznapokból, és lehetőséget adjon egy jóízű mosolyra. Régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy lehet-e minimusicaleket írni, és hogy vajon működik-e, ha
nagy érzelmekkel és lendülettel éneklünk akár olyan hétköznapi dolgokról is, mint egy szendvicskészítés,
vagy például arról, hogyan alakul egy hétvégi kiruccanás, ha véletlenül rossz házat foglalunk le. Érdekelt, hogy hogyan fér meg mindez a zenével. Így született meg az a történet, amelyben egy fiatal pár kibérel egy házat, ám hamarosan kiderül, hogy az valójában „társbérlet”: egy idős bácsi már régóta ott lakik. Így a pár kénytelen hármasban eltölteni a hétvégét a váratlan lakótárssal.
Számítottál rá, hogy a rendezésben is kipróbálhatod magad? Ez mindig is vágyad volt vagy hirtelen döntés született, amikor rendezőként léptél elő?
Soha életemben nem terveztem, hogy rendezni fogok, sőt, nem is gondoltam, hogy ez valaha utolér. Őszintén szólva, még ennél a darabnál sem számoltam azzal, hogy én leszek a rendező. Az ötletgazda és a fő koncepció megalkotója voltam, és amikor Furák Péter (az előadás zeneszerzője – a szerk.) barátom megkérdezte, hogy van-e egy jó ötletem egy kevés szereplős zenés előadáshoz, csakhamar azon kaptam magam, hogy én is rendezem. Mindez azonban hatalmas öröm számomra, hiszen olyan kollégákkal dolgozhatok együtt, akiket nagyon szeretek.
Az Életed hétvégéje plakátja (Fotó/Forrás: Thália Színház)
A darab a Kultkikötő, az Összpróba Alapítvány és a Thália Színház közös produkciója. Milyen érzés visszatérni az egykori anyaszínházadba, és ismét együtt dolgozni a teátrum művészeivel?
A Kultkikötő évről évre az egyik legnagyobb élmény A Grund zenekar számára. A stábot jól ismerjük, és mindig örömmel térünk vissza, hogy koncertezzünk, és találkozzunk az ottani emberekkel, barátainkkal, a közönséggel. Minden alkalommal fantasztikus élmény! Tavaly nyáron például az Összpróba táborban Csiby Gergely barátommal volt lehetőségem egy napot együtt tanítani a tábor fiatal résztvevőit. A Thália Színház pedig három éven át az én biztonságot nyújtó anyaszínházam volt.
Mindig hálával és szeretettel gondolok vissza erre az időszakra,
ezért különleges érzés, hogy most újra visszatérhetek, és ismét együtt dolgozhatok a csapattal. Ha valaki most igazán biztonságos helyet keres Budapesten, akkor a Thália Színház társulata biztosan ilyen hely. Ott mindig szeretettel fogadják az embert, és garantáltan segítőkész emberekkel találkozik, aki betér hozzájuk.
(Forrás: Thália Színház)
Fejléckép: Ember Márk (fotó / forrás: Bodnár Zsófia / Thália Színház)
hírlevél
