Színház

szentivánéjiÁ! – a bezárás előtti utolsó premier Miskolcon

2020.11.16. 10:00
Ajánlom
November 7-én a bezárás előtti utolsó bemutatóját tartotta a Miskolci Nemzeti Színház. A szentivánéjiÁ! című produkciót Shakespeare címében is hasonló vígjátéka alapján, Nádasdy Ádám fordítását felhasználva Rusznyák Gábor írta és rendezte.

A Szentivánéji álom Shakespeare egyik legtöbbet játszott, legszürreálisabb vígjátéka, melyben titánok és a földi világ kreatúrái élnek egymás mellett, és valahol a kettő között lavíroznak a mesteremberek, akik egy színházi előadást próbálnak létrehozni.

Rusznyák Gábor korábban már rendezte Shakespeare művét, akkor csak minimálisan nyúlt hozzá a darab szövegéhez. – Akkor a végeredményt tekintve komoly hiányérzet maradt bennem és tudtam, hogyha lesz még rá alkalmam, akkor a „magam” szavaival akarom majd elmesélni ezt a szövevényes és bonyolult történetet – mondja a rendező. Szerinte a színház egy jelen-idejű művészet, mindig itt és most történik, akkor is, ha szöveghűen adnak elő és akkor is, ha alapanyagként kezelik ezeket a klasszikus szövegeket.

20201105_MNSZ_SzentivanejiA_proba_53-122254.jpg

SzentivánéjiÁ! a Miskolci Nemzeti Színházban (Fotó/Forrás: Gálos Mihály Samu / Miskolci Nemzeti Színház)

Ebben a változatban az „erdő” és vele együtt a „tündérvilág” egy ’70-es évekbeli disco világa, ami ma már inkább megmosolyogtat bennünket.

– De ha arra gondolunk, hogy ezt valamikor valakik komolyan gondolták, az arra figyelmeztethet, hogy talán mindaz, ami ma nekünk oly fontos és élet-halál kérdése, egy másik korból nézve majd ugyanígy nevetségesnek fog tűnni – avat be a rendező. – Ez a darab ma nekem arról szól, hogy a világ bajban van, elsősorban az emberi konfliktusaink miatt. Elfutunk, és az álmokba menekülünk, de egy tükör előbb vagy utóbb „szembe jön” velünk, s hogy mit látunk benne... szamár-fejet vagy egy tiszta emberi tekintetet, az leginkább tőlünk függ. Reményeink szerint a nézőink sokat fognak nevetni ezen az előadáson, néha elgondolkodni, s talán itt-ott még könnyezni is. Ez egy víg-játék. Szerelemről, féltékenységről, a vágyakról, az emberi természetről, a bennünket feszítő kettősségekről, a válságban lévő világ megmentéséről. Egy költői, szellemi kalandtúra a részemről; nem az első és remélhetőleg nem az utolsó itt Miskolcon – zárja gondolatait Rusznyák Gábor.

20201105_MNSZ_SzentivanejiA_proba_50-122256.jpg

SzentivánéjiÁ! a Miskolci Nemzeti Színházban (Fotó/Forrás: Gálos Mihály Samu / Miskolci Nemzeti Színház)

Czakó Juliannát Hippolyta Amazonkirálynő és Titania Tündérkirályné szerepében láthatja a közönség. – A shakespeare-i szerepösszevonás történik itt meg, nálunk a két külön szerep egymásból „keletkezik”, eggyé lettek írva a karakterek, Gáspár Tibor kollégám esetében is. Be kell vallanom, ő hamarabb jött rá erre a „turpisságra”, mint én – ismeri el nevetve a színésznő. – Tibivel mindig fantasztikusan izgalmas együtt játszani, szeretem a humorát, ő egy igazi férfias erő a színpadon, és rengeteget lehet tanulni tőle – teszi hozzá a színművésznő. Czakó Julianna elmondta, Shakespeare eredetijét nagyon szereti. – Szerintem gyönyörűen van megírva a történet.

Titania szerepében ott van az ősnő, csodásan jelenik meg az, ahogyan a nőiséget képviseli.

A jelenet, amikor a szamárrá változott Zubolyba beleszeret, szerintem mai olvasatban is igazán szerethető; édes, ahogy a Tündérkirálynő és egy csacsi szeretik egymást – részletezi a színművésznő. Szerinte ez nem egy leterhelő Shakespeare-előadás lesz, inkább a könnyedség jellemzi. – Minden egy picit közelebb került a mai korhoz. A díszlet és jelmeztervek alapján is látható, hogy az előadásban például a ’70-es évek időszaka is visszaköszön – osztja meg Czakó Julianna. Rusznyák Gábor rendezőnek egy egészen különleges változat született meg a fejében. A történet megmarad, de Shakespeare vígjátékának egy sokkal fogyaszthatóbb verzióját álmodta a miskolci színpadra, és ahogy azt mondani szokták „a valósággal való bármilyen egyezés csupán a véletlen műve.”

20201105_MNSZ_SzentivanejiA_proba_116-122255.jpg

SzentivánéjiÁ! a Miskolci Nemzeti Színházban (Fotó/Forrás: Gálos Mihály Samu / Miskolci Nemzeti Színház)

Gáspár Tibor Theseus-t, Athén Urát, valamint Oberont, a Tündérkirályt alakítja. – Egy vagány, játékos, látványos színjátékra számíthat a közönség, ahol a férfi és nő incselkedése, civakodása majd megbékélése történik meg a színpadon.

Az életünket körülvevő dolgokra is reflektál az előadás, úgy gondolom, hogy rendkívül izgalmas és jó színházat láthatnak a nézők.

Az egyik szerep álmodja meg a másikat, így történik meg az, hogy ő is két szerepet játszik, akár csak Czakó Julianna. – A Szentivánéji álom előadásnál mindig kardinális kérdés, hogy hogyan is jelennek meg ezek a szereplők. Oberon itt Theseus bódulatának eredménye, abban éli és gondolja tovább, szenvedi meg saját életét. Czakó Juliannával volt az első közös munkám a Miskolci Nemzeti Színházban. Egy fantasztikus, csodálatos színésznővé ért a már akkor nagyon tehetséges fiatal kolléganőm, és szerencsére azóta is sokat játszunk együtt. Nagyon örülök, hogy ismét „találkozunk”. Ismerjük egymást, bízunk egymásban és szerintem ez látszódik a színpadon – avat be Gáspár Tibor.

Fejléckép: jelenet az előadásból (fotó: Gálos Mihály Samu / Miskolci Nemzeti Színház)

Támogatott tartalom.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

Feljelentés áldozata lett az Anyáim története

Elmaradt az Ars Sacra Filmfesztivál versenyprogramjába meghívott film vetítése szombat este a Tabán moziban. A rendezők egy nappal a vetítés előtt tudták meg, hogy többen feljelentették a fesztivál szervezőit, és petíciót indítottak a szivárványcsaládok örökbefogadásáról szóló film vetítése ellen. 
Vizuál

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Színház

„Csodálatos ez a bohóc-létezés” – Beszélgetés Mertz Tiborral

Szeptember 18-án mutatta be Székely Csaba Öröm és boldogság című drámáját a Budaörsi Latinovits Színház, Alföldi Róbert rendezésében. Mertz Tiborral, az előadás egyik szereplőjével beszélgettünk kíváncsiságról, társulati létezésről és véleménynyilvánításról.
Vizuál

Küldetés teljesítve – Lenyűgöző filmek sorát kínálta az idei CineFest 

Kilenc film. Ennyi fért abba a három napba, amelyet Miskolcon tölthettünk a CineFest Filmfesztivál vendégeként. Bár a versenyprogramnak csupán a töredékét láttuk, mégis varázslatos filmek emlékeit őrizzük magunkban - köztük a fődíjas és a közönségdíjas alkotásokét is. Fesztiválbeszámoló.
Vizuál

Szabó Eszter nyerte el a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat 

Hatodik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amit az alapító ír házaspár azzal a céllal hozott létre, hogy támogassa a kortárs magyar képzőművészeket, és jelenlétüket erősítse a nemzetközi művészeti világban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Mécs Károly végleg visszavonul

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész pályafutásának hatvan éve alatt számos helyen megfordult, jelenleg egy előadásban látható, utána visszavonul.
Színház magazin

Aki tudott szeretni – Törőcsik Mari visszatért a Nemzetibe

Szeptember 21-én nagyszabású gála keretében helyezték el az emlékezés sárga rózsáit egy ikonikus fotel mellé Törőcsik Mari pályatársai és barátai a Nemzeti Színházban. A nézőtéren meghatott csend, a színpad elé kifeszített kivetítőn egy mondat – „Tudni kell szeretni” – és egy távolba révedő arc… Marié.
Színház videó

Emberiségtörténettel ünnepli a Vörösmarty Színház a magyar dráma napját

A Vörösmarty Színház tavaly, a pandémia idején nagy vállalkozásba kezdett: négy kortárs drámaíró részvételével ott folytatják, ahol Madách Imre Az ember tragédiáját befejezte, 20-21. századi színekkel egészítve ki az emberiségtörténetet.
Színház hír

Spiró György „sötét kalandregénye” és Garaczi László karanténdrámája nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat

A Radnóti Zsuzsa alapította kuratórium 2019 óta díjjal jutalmazza a legkiemelkedőbb drámaírókat, hagyományosan február 24-én. Az apropót Örkény István Tóték című drámájának bemutatója adja, amely 1964. február 24-én volt. Idén Spiró György és Garaczi László vehette át az elismerést a Rózsavölgyi Szalonban, ezúttal a magyar dráma napján, szeptember 21-én.
Színház interjú

„Csodálatos ez a bohóc-létezés” – Beszélgetés Mertz Tiborral

Szeptember 18-án mutatta be Székely Csaba Öröm és boldogság című drámáját a Budaörsi Latinovits Színház, Alföldi Róbert rendezésében. Mertz Tiborral, az előadás egyik szereplőjével beszélgettünk kíváncsiságról, társulati létezésről és véleménynyilvánításról.