Színház

szentivánéjiÁ! – a bezárás előtti utolsó premier Miskolcon

2020.11.16. 10:00
Ajánlom
November 7-én a bezárás előtti utolsó bemutatóját tartotta a Miskolci Nemzeti Színház. A szentivánéjiÁ! című produkciót Shakespeare címében is hasonló vígjátéka alapján, Nádasdy Ádám fordítását felhasználva Rusznyák Gábor írta és rendezte.

A Szentivánéji álom Shakespeare egyik legtöbbet játszott, legszürreálisabb vígjátéka, melyben titánok és a földi világ kreatúrái élnek egymás mellett, és valahol a kettő között lavíroznak a mesteremberek, akik egy színházi előadást próbálnak létrehozni.

Rusznyák Gábor korábban már rendezte Shakespeare művét, akkor csak minimálisan nyúlt hozzá a darab szövegéhez. – Akkor a végeredményt tekintve komoly hiányérzet maradt bennem és tudtam, hogyha lesz még rá alkalmam, akkor a „magam” szavaival akarom majd elmesélni ezt a szövevényes és bonyolult történetet – mondja a rendező. Szerinte a színház egy jelen-idejű művészet, mindig itt és most történik, akkor is, ha szöveghűen adnak elő és akkor is, ha alapanyagként kezelik ezeket a klasszikus szövegeket.

20201105_MNSZ_SzentivanejiA_proba_53-122254.jpg

SzentivánéjiÁ! a Miskolci Nemzeti Színházban (Fotó/Forrás: Gálos Mihály Samu / Miskolci Nemzeti Színház)

Ebben a változatban az „erdő” és vele együtt a „tündérvilág” egy ’70-es évekbeli disco világa, ami ma már inkább megmosolyogtat bennünket.

– De ha arra gondolunk, hogy ezt valamikor valakik komolyan gondolták, az arra figyelmeztethet, hogy talán mindaz, ami ma nekünk oly fontos és élet-halál kérdése, egy másik korból nézve majd ugyanígy nevetségesnek fog tűnni – avat be a rendező. – Ez a darab ma nekem arról szól, hogy a világ bajban van, elsősorban az emberi konfliktusaink miatt. Elfutunk, és az álmokba menekülünk, de egy tükör előbb vagy utóbb „szembe jön” velünk, s hogy mit látunk benne... szamár-fejet vagy egy tiszta emberi tekintetet, az leginkább tőlünk függ. Reményeink szerint a nézőink sokat fognak nevetni ezen az előadáson, néha elgondolkodni, s talán itt-ott még könnyezni is. Ez egy víg-játék. Szerelemről, féltékenységről, a vágyakról, az emberi természetről, a bennünket feszítő kettősségekről, a válságban lévő világ megmentéséről. Egy költői, szellemi kalandtúra a részemről; nem az első és remélhetőleg nem az utolsó itt Miskolcon – zárja gondolatait Rusznyák Gábor.

20201105_MNSZ_SzentivanejiA_proba_50-122256.jpg

SzentivánéjiÁ! a Miskolci Nemzeti Színházban (Fotó/Forrás: Gálos Mihály Samu / Miskolci Nemzeti Színház)

Czakó Juliannát Hippolyta Amazonkirálynő és Titania Tündérkirályné szerepében láthatja a közönség. – A shakespeare-i szerepösszevonás történik itt meg, nálunk a két külön szerep egymásból „keletkezik”, eggyé lettek írva a karakterek, Gáspár Tibor kollégám esetében is. Be kell vallanom, ő hamarabb jött rá erre a „turpisságra”, mint én – ismeri el nevetve a színésznő. – Tibivel mindig fantasztikusan izgalmas együtt játszani, szeretem a humorát, ő egy igazi férfias erő a színpadon, és rengeteget lehet tanulni tőle – teszi hozzá a színművésznő. Czakó Julianna elmondta, Shakespeare eredetijét nagyon szereti. – Szerintem gyönyörűen van megírva a történet.

Titania szerepében ott van az ősnő, csodásan jelenik meg az, ahogyan a nőiséget képviseli.

A jelenet, amikor a szamárrá változott Zubolyba beleszeret, szerintem mai olvasatban is igazán szerethető; édes, ahogy a Tündérkirálynő és egy csacsi szeretik egymást – részletezi a színművésznő. Szerinte ez nem egy leterhelő Shakespeare-előadás lesz, inkább a könnyedség jellemzi. – Minden egy picit közelebb került a mai korhoz. A díszlet és jelmeztervek alapján is látható, hogy az előadásban például a ’70-es évek időszaka is visszaköszön – osztja meg Czakó Julianna. Rusznyák Gábor rendezőnek egy egészen különleges változat született meg a fejében. A történet megmarad, de Shakespeare vígjátékának egy sokkal fogyaszthatóbb verzióját álmodta a miskolci színpadra, és ahogy azt mondani szokták „a valósággal való bármilyen egyezés csupán a véletlen műve.”

20201105_MNSZ_SzentivanejiA_proba_116-122255.jpg

SzentivánéjiÁ! a Miskolci Nemzeti Színházban (Fotó/Forrás: Gálos Mihály Samu / Miskolci Nemzeti Színház)

Gáspár Tibor Theseus-t, Athén Urát, valamint Oberont, a Tündérkirályt alakítja. – Egy vagány, játékos, látványos színjátékra számíthat a közönség, ahol a férfi és nő incselkedése, civakodása majd megbékélése történik meg a színpadon.

Az életünket körülvevő dolgokra is reflektál az előadás, úgy gondolom, hogy rendkívül izgalmas és jó színházat láthatnak a nézők.

Az egyik szerep álmodja meg a másikat, így történik meg az, hogy ő is két szerepet játszik, akár csak Czakó Julianna. – A Szentivánéji álom előadásnál mindig kardinális kérdés, hogy hogyan is jelennek meg ezek a szereplők. Oberon itt Theseus bódulatának eredménye, abban éli és gondolja tovább, szenvedi meg saját életét. Czakó Juliannával volt az első közös munkám a Miskolci Nemzeti Színházban. Egy fantasztikus, csodálatos színésznővé ért a már akkor nagyon tehetséges fiatal kolléganőm, és szerencsére azóta is sokat játszunk együtt. Nagyon örülök, hogy ismét „találkozunk”. Ismerjük egymást, bízunk egymásban és szerintem ez látszódik a színpadon – avat be Gáspár Tibor.

Fejléckép: jelenet az előadásból (fotó: Gálos Mihály Samu / Miskolci Nemzeti Színház)

Támogatott tartalom.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Könyv

Tóth Krisztina és Az arany ember: Hogyan jutottunk idáig?

Be akarja tiltani Jókait? Ki a felelős azért, hogy most mindenki irodalom kapcsán „anyázik” az interneten? Megválaszolunk mindent, amit tudni akar, de eddig nem mert megkérdezni Tóth Krisztina és a Jókai-rajongók összecsapásáról.
Klasszikus

Szomorú nóta kíséretében hagyta el VII. kerületi próbahelyét a 100 Tagú Cigányzenekar

A zenekar tizenkét év után költözött ki az erzsébetvárosi próbahelyről, miután nem fogadták el a kerület vezetése által kínált megoldást – írta meg a Telex.hu.
Vizuál

Lenyűgöző és groteszk életképeken elevenedik meg a szocializmus Budapestje

Ezernyolcszáz fotó került fel a Fortepan archívumába, amiket Kereki Sándor fotós, újságíró készített a hatvan-hetvenes években. Nézze meg galériánkat!
Klasszikus

Időkapszulát helyeztek el a Magyar Zene Házában

Befejező szakaszához ért a Liget Budapest projektben épülő Magyar Zene Háza kivitelezése, ebből az alkalomból pénteken az utókornak szánt üzenetekkel teli időkapszulát helyeztek el a decemberben megnyíló épület padlóburkolata alá.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház gyász

92 éves korában elhunyt Olsavszky Éva színésznő, a Katona József Színház alapító tagja

92 éves korában elhunyt Olsavszky Éva, a Katona József Színház alapító tagja.
Színház interjú

Magyarország a '90-es években – egy gyerek szemével

EX KATEDRA címmel tart online bemutatót a Stereo Akt társulat március 4-én a Jurányi Házban. Az előadást a SzínházTV közvetíti online formában. A darab létrejöttének hátterébe a társulatot vezető független színházi alkotó, Boross Martin nyújt betekintést.
Színház hír

Az Alkotmánybíróság elé kerül az SZFE modellváltásának ügye

A Fővárosi Törvényszék az SZFE modellváltását előkészítő törvény semmissé tételét indítványozza az Alkotmánybíróság előtt. Erről az SZFE HÖK tájékoztatta a nyilvánosságot péntek este.
Színház hír

Új honlap segíti a vidéki színházak megismerését

A honlappal nem csak megismerhetővé válik a Budapesten kívül működő teátrumok munkája, de egyben segíti is a társulatok együttműködését.
Színház interjú

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.