Színház

Szenvedő nők Európa végeiről

2016.06.16. 11:32
Ajánlom
A műsorszerkesztés véletlenje két szerencsétlen női sorsot sodort egymás mellé a POSZT-on. Tudatosságra legalábbis semmiképpen sem gondolhatok, hiszen az egyik a versenyprogramba került, a másik meg abba, amit régebben OFF-programnak hívtak, most pedig Fesztivál néven fut.

Más közös nem is nagyon akad sem a két darab, sem a két előadás között. A két színmű Európa két szélén íródott és játszódik. Az egyik Írországban, a másik Oroszországban. Az egyik szerencsétlen nő lázong sorsa ellen, acsarog, vicsorog, dühöng, a másik beletörődik minden bajába, mindenért magát okolja és még boldognak is képzeli magát. Bizonyára, ha semmit sem tudnánk a történetek eredetéről, származási helyéről, szerzőjéről, akkor is kitalálnánk, melyik honnan való. A dühös lázadó jön a kontinens nyugati végéről, az ír sziget dombjai közül, a lelkifurdalásos, együgyű önostorozó asszony az orosz vidékről, még ha a darab játszási idejére már el is hagyta szülőföldjét.

Piszkavas - Pécsi Harmadik Színház

Piszkavas - Pécsi Harmadik Színház (Fotó/Forrás: Tóth László / Poszt)

Mindkét történet a huszadik századi nyomornaturalizmus közegében játszódik, mégis mindkettő mélyen gyökerezik a maga kultúrájában, hagyományában, lelkiségében, Csehov, illetve Synge színi világában. Jelen van a nagy orosz lélek tehetetlenkedése és az ír virtus groteszk dühöngése. Szigarev címszereplője, Guppi tulajdonképpen egy szerelmi légyottot szerencsétlenkedik végig, és csak utólag derül ki, hogy az is csak csapda volt, a galád férj kísérlete, hogy ürügyet találjon az asszony kidobására. McDonagh művében az ír vénlány, a gunyoros eredeti cím szerint Leenane szépe meg anyja foglya, aki minden módon kínozza, mindent megtesz, hogy kényszerű együttélésüket elviselhetetlenné tegye, de azért is, nehogy annak vége szakadjon. Éberen őrködik, és védekezik minden szabadulási kísérlet ellen.

Az ír szerző persze nem éri be a megoldhatatlannak, így öröknek látszó konfliktushelyzet ábrázolásával, a harc újabb és újabb meneteinek sorakoztatásával. A kiinduló állapot meglehetősen alapos bemutatását követően maga a dráma tulajdonképpen egy menekülési kísérlet kudarcos története. A megaláztatásoktól és egyéb frusztrációktól cserzett lelkű negyvenéves trampli mégis megtetszik egy ismerős férfinak. Ám az öregek otthonától, a menhelytől tartó, de legalább annyira kínzói-kínzotti pozícióját éberen őrző anya védekezik – szó szerint mindhalálig. A gyilkosság árán szabaduló lány elméje viszont alighanem végképp elborul.

Guppi - Újvidéki Színház

Guppi - Újvidéki Színház (Fotó/Forrás: Poszt)

Az anya döntő szerepének nyilvánvalósága mellett mégis sok függ az előadói értelmezéstől, illetve a színészi alkatokból is következő lelki-emberi viszonyoktól. A rendezői elgondolás mellett nagyrészt a két színésznő erőviszonya dönti el, hogy ki a gonoszabb, ki a bűnösebb, illetve ki a szenvedőbb, ki a kezdeményezőbb, és ki inkább áldozat. Az anya meghatározó szerepe könnyen belátható, hiszen a lánya már belenőtt, nyilván örökölte a családi otthon rideg légkörét. Ez azonban bölcsészokoskodás, amely a színpadon könnyen fölülírható. A pécsi Harmadik Színházban Vincze János rendezése azonban az elemi logikát követi: e szerint az anya a rabtartó, a zsarnok, az idegbeteg lány viselkedése csak reakció, bosszú, de leginkább tehetetlen acsargás.

Füsti Molnár Éva alakítását az anya kajánsága, alamuszisága, tettető hajlama szabja meg. Nemcsak furmányosan ravasz, de mondhatni igazi stratégaként vívja lányával a harcot. Ösztönösen teszi rá a kezét mindenre, amiben eszközt, fegyvert sejthet a lánya ellen, szinte automatikusan indulnak be harci reflexei, ha lehetőséget sejt, a megtévesztésre pedig mindig, mintegy alapállásként kész. Az áldozatszerep, a szerencsétlen, magatehetetlen öregasszony eljátszására, túljátszására mindig kész. Bacskó Tünde a lány szerepében kiegyenlíti a gonoszságot és a szenvedést. Fokozatosan teszi ezt. Eleinte ő látszik a kínzónak, a rabtartónak, ő mutatkozik irgalmatlannak, könyörtelennek, durvának szerencsétlen, beteg, kiszolgáltatott anyjával szemben, és csak apránként, jelenetről, jelenetre fordul meg a kapcsolatuk, és éppen így alakul át a színészi játék is. Ebbe simul bele az őrület ábrázolása. Arcának rémisztő eltorzítására is képes, de ezzel éppen annyira él, amennyi feltétlen szükséges: egyszer. Véglegesnek látszó távozása meg az értelem világából igazságszolgáltatás a gyilkosságért, de egy szerencsétlen sors beteljesedése is. László Csaba testes alakja, természetes viselkedése pont megfelel a katalizátorszerepre, amit a történetben betölt. Ártatlan jó szándékkal jön és megy, a tragédiához semmi köze, mégis ő az oka, hogy bekövetkezik.

Piszkavas - Pécsi Harmadik Színház

Piszkavas - Pécsi Harmadik Színház (Fotó/Forrás: Tóth László / Poszt)

Az orosz darabban Guppi, aki gúny- vagy becenévként viseli az igénytelen, a csatornák szennyvizében is megélő hal nevét, mindenben ellentéte Leenane szépének. Szinte öntudatlan, és egészen öntudat nélküli lény. Jámbor ostobaságában még boldognak is képzeli magát, és ha valami mégsem megy tökéletesen – márpedig körülötte, a jelenlétében soha, semmi sem megy rendesen – azért mindig magát okolja. Magyarázhatnánk ugyan kelekótya viselkedését a helyzettel, amiben megismerjük: zavarával a szokatlan szituációban, amikor egy idegen férfi jelenik meg a lakásában. Nem lehet azonban kétségünk, hogy a rendkívüli állapot jelleme legmélyének feltárására bírja. Zavarában bizonyára sokkal butább az átlagosnál, de nyilván van mire építenie. Ám afelől sem lehet kétségünk, hogy amennyire ostoba, éppen annyira jámbor, jóságos, tiszta lélek. El is nyeri az írótól méltó büntetését. Amikor leghőbb vágya teljesül, kiszabadul rabságából, és varrónőként dolgozni kezd, megszúrja magát egy tűvel és vérmérgezésben meghal. Ám ez már csak csoda a darab után, amikor a cselekmény már lényegében lezárult.

Guppi - Újvidéki Színház

Guppi - Újvidéki Színház (Fotó/Forrás: Poszt)

Hernyák György az újvidéki előadást minden lehető módon igyekszik megbolondítani, szebben mondva elemelni. Saša Senković díszlete rengeteg kartondobozból vagy annak látszatából áll. Fölöttük négyrészes üvegkalickában négy színész (Figura Terézia, Giricz Attila, Kőrösi István, László Judit) énekelve közli a szerzői utasítást (zene: Klemm Dávid), amely szerint nagyon átlagos lakást kellene látnunk. A látszólag kisrealista, lényege szerint viszont abszurdba hajlón jelképes történet így elnyeri igazi dimenzióit, groteszk légkör veszi körül. A lényeg azonban ezúttal is – mint mindig – a színészi játék. A két figura megteremtése, változó kapcsolatuk alakítása. A férfi józan, realista, a nő elvarázsolt, bolondos, pár centivel a föld fölött lebegő. Pontosan kidolgozott összjátékukból bájos komikum fakad. Szeretni kell mindkettőt, hiszen valamennyiünk lelkének egy-egy felét mutatják meg. Az asszony kicsit túlozva, a férfi a józan értelem megértő ámulatával. A sok ügyetlenkedésből, a minden hiányt képzelettel pótló játékosságból végül már-már gyöngéd érzelmek fakadnának, amikor a szekrényből betör a valóság. Pontosabban az ott rejtőzködő férj, aki leleplezi az egész idill forrását, eredetét, a cselszövést, amelyet beosztottjával az asszony eltávolítására eszelt ki. A dolgok végül az asszony költői ostobasága folytán ugyan másként alakultak, de az erélyes férfiú helyre zökkentené a tervezett kerékvágásba az eseményeket.

Piszkavas - Pécsi Harmadik Színház

Piszkavas - Pécsi Harmadik Színház (Fotó/Forrás: Tóth László / Poszt)

Pongó Gábor a látogató szerepében karakteresen jelentéktelen férfi, utólag még az alamusziságot is beleláthatjuk józan, de belátó, a bolondosság varázslatának engedni képes viselkedésébe. Valóban megigéződik, igazán fellázad megbízatása ellen, még ha csak rövid időre, szinte csak egy mondatra futja hirtelen indulatából, aztán megalkuszik. Balázs Áron nemcsak egy energikus, parancsoláshoz, zsarnokoskodáshoz szokott férfit játszik, de az orosz lélek szélsőségeit is hozza, meg-megtörik, a felsőbbséges gúnyolódásból megalázkodásba zuhan, bár mindezt az irónia magaslatáról teszi. A főszerep persze Guppié, azaz Tamaráé, akinek hangsúlyozott jelentéktelenségét Crnkovity Gabriella finoman, szeretni valóan színezi, hogy mindannak az ellenkezőjét lássuk benne, amit magáról tart. Kelekótyasága bájosan eltúlzott, semmilyenségét, szürkeségét szinte kérkedve viseli. Kezdetben kinevetjük mulatságos ostobaságát, aztán megszeretjük, és inkább az önostorozásról szeretnénk lebeszélni.

Két figyelemreméltó előadás. Már megérte – mondja a színházbolond POSZT-vendég. Akinek persze semmi sem drága.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

A társulat kérdéseiről – a közös ügyektől a közügyekig

A Jó kérdés, a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat sorozatának vendégei februárban a társulatról beszélgettek. A meghívottak, Kováts Adél, Göttinger Pál és Molnár Áron tapasztalatainak, nézőpontjainak megismeréséből és helyenkénti ütköztetéséből izgalmas kép rajzolódott ki a társulatokat illető lehetőségekről, külső és belső elvárásokról.
Színház ajánló

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Színház premier

Nyakunkon a hurok – Hazai ősbemutatóra készül az Orlai Produkciós Iroda

Bagossy László az Orlai Produkciós Iroda színészeivel állítja színpadra Kerékgyártó István szövegét, amely a szerző Puzzle című darabjából és a Hurok című regényből állt össze. A bemutatót február 23-án tartják a Jurányi Házban.
Színház ajánló

Vígjáték vagy dráma: A pillangók még mindig szabadok a József Attila Színház Stúdiójában

Nagy érdeklődés övezi a hazánkban kevéssé ismert Broadway sikerszerző, Leonard Gershe darabját a József Attila Színházban.
Színház ajánló

Az öldöklés istene - Házaspárbaj az Átriumban

Yasmina Reza világhírű komédiája leleplező őszinteséggel beszél a kispolgári álszentségről, és arról, hogy mindannyiunkban mennyi sérelem, előítélet és düh kavarog.