Színház

"Szeretjük az érzelmes történeteket"

2013.09.03. 14:49
Ajánlom
Már próbálják a Rózsavölgyi Szalonban az Ábel és Eszter című színdarabot, mely Gárdonyi Géza azonos című regényéből készült. A szeptember 17-i ősbemutató szereplőivel, Danis Lídiával, Őze Áronnal, Pogány Judittal és Gula Péterrel beszélgettünk. INTERJÚ

- Amikor elolvastátok a művet, mit gondoltatok róla?

Danis Lídia: Szívmelengető érzés volt, mert közel áll a lelkemhez és egy olyan világot idéz, ami nekem igazán kedves.

Pogány Judit: Ez egy nagyon egyszerű történt. Azt is mondhatnám, hogy szinte mese felnőtteknek olyan alapképletekkel, mint a szerelem, az anya-gyerek viszony, a féltés, a féltékenység. Azért hívom felnőtteknek szóló mesének, mert a mesében képzelünk el olyan történeteket, amik a való életben nem biztos, hogy megtörténhetnek, de elképzelni és átélni azért jól esik és szép.

Őze Áron: Először dühített az a fajta tehetetlenség, ami Ábelből árad. Nem hiszek abban, hogy két ember megtalálja egymást, de tehetetlenek a sorssal, a jóistennel, bármivel szemben. Engem ez bosszant. Olvasás közben azt éreztem, hogy na, most már valaki csapjon az asztalra vagy történjen valami. De azt el kell ismernem, hogy az alaptétel nagyon tetszik. Vagyis az, hogy függetlenül attól, milyen korban élünk, ha egy ember életében van egy akkora hazugság, mint itt a papának tett ígéret miatt létrejövő, szerelem nélküli házasság, tehát ha valaki ekkora kompromisszumot köt és ennyire megerőszakolja önmagát, akkor ez olyan szinten kihat nemcsak az ő, hanem mások életére is, amiből kiindulva aritmikussá és diszharmonikussá válik a további létezés. Onnantól kezdve elcsúsznak a különböző élethelyzetek, és általuk a két ember ritmusa. Ez ma ugyanígy van, én is tapasztaltam már.

- Személy szerint hisztek abban, hogy létezhet ilyen hatalmas szerelem, ami egy egész életen át kitart és mindent túlél?

DL: Próbálok hinni a szerelemben és a hűségben, de be kell vallanom, nem igen találkozom sem a saját életemben, sem a környezetemben ilyen példákkal. Úgyhogy várom a csodát.

ŐÁ: Létezik egész életen át tartó szerelem és létezik egész életen át tartó plátói szerelem, amelynek sohasem szabad beteljesülnie, és egy életen át cipeli az ember. Abban is hiszek, hogy két ember sorsa úgy alakulhat, ahogy a darabban, a szerelemnek számtalan színe, formája és alakja van. Két idős ember egymásba kapaszkodását is szerelemnek nevezhetjük, akik rengeteg mindenen túl, kompromisszumok, megvívott egyéni harcok és csaták árán még mindig együtt élnek.

PJ: Magamnak is van olyan fiatalkori emlékem, amit egy egész életen át nem hevertem ki.  A mai napig részletesen és színesen emlékszem az egész jelenetre, pedig csak 5-6 éves kislány voltam, és belázasodtam, annyira szerelmes voltam. Amikor ezt próbálom elmesélni, még mindig rám tör a remegés és az izgalom. Szerintem tehát létezhet örök szerelem, de nagyon ritkán fordul elő, ezért nagyon nagy érték.

- A darabot olvasva én kicsit megijedtem, hogy hogyan lehet úgy megvalósítani az előadást, hogy ne legyen borzasztóan szentimentális. Hogyan lehet ilyen érzelmeket hitelesen megmutatni? Mennyire tudtok majd azon a keskeny pengeélen egyensúlyozni?

DL: Mindig olyan utat választunk, hogy ne legyenek a jelenetek negédesek, nagyon sokat bohóckodunk, nevetünk és ezek a helyzetek megmentik a nagy drámázástól a dolgot.

ŐÁ: A romantikával nincs baj, csak a giccsel. Azt gondolom, hogy az igazságokat kell megkeresni. Lehet rosszul mondani mondatokat, és akkor azok elcsöppennek és beleragadunk a marcipánba, de ugyanazokat a mondatokat úgy is el lehet mondani, hogy igazságuk legyen. Hinni kell abban, amit kimondunk, mert a saját igazságunktól válik minden hitelessé.

PJ: Pontosan azt keresgetjük, hogy kell erősen nézni úgy, hogy az ne legyen züfeces és túl drámai, hanem igaz legyen. Ha eltaláljuk azt a stílust, ami nem érzelgős, hanem érzelmes, akkor szeretni fogják a nézők. Szeretjük az érzelmes történeteket.

- A darab két főhőse Ábel és Eszter. Milyen nőnek gondolod Esztert?

DL: Semmiképpen sem normális. Bonyolult, nehéz sorsú nő és persze magán hordja a kor bélyegét.

- És Ábel? Minden mozdulata attól függ, hogy te mit teszel, még a feleségét is te választod ki. Egy ilyen férfiről mi mit gondolunk?

DL: Minden embert próbálok színészként hitelesíteni, mert ez a feladatom, de azért sokszor gondolom a próbákon, hogy 2013-ban ilyen nincs. Ábel sem teljesen normális.  Az, hogy tizenötször küldöm el, tizenötször bántom meg és ötvenötször jön vissza... Szeretnék egy ilyen valóságos hús-vér férfivel találkozni...

ŐÁ: Eleinte haragudtam rá, most viszont már elfogult vagyok Ábellel szemben, mert egyre inkább rájövök, hogy ő tényleg annyira szerelmes, hogy néha nem veszi észre, hol van a lábtörlőség és a szerelem között a különbség. Ugyanakkor olyan támaszt ad Eszternek, ami egy férfinek kutyakötelessége. Az első pillanattól kezdve az a célom, hogy ebből a teszetosza, kicsit szerencsétlen alakból valamifajta férfit faragjak, akinek az esendőségét nem dühvel, hanem szeretettel és megértéssel szemléljük.

- A férj, dr. Eördögh és a mama figurája nem ennyire valószerűtlen, mesebeli alak. Ők képviselik a való világot, az álomvilágban a racionalitást. Úgy tűnik, hogy jó viszony van anya és lánya között.

PJ: Igen. A mama bár próbálja irányítani Esztert, de amikor rádöbben arra, hogy menthetetlen a lány, mert annyira szerelmes, akkor azt is megértéssel kezeli, és amennyire lehet, segíti. Állandóan próbálom az eszébe juttatni, hogy viselkedjen úgy, ahogy egy tisztességes feleséghez illik, de ennek ellenére nem gátolom meg, hogy találkozzon a régi szerelemmel. Állandóan küzdök a tisztességéért és azért, hogy botrány ne legyen, de ennek ellenére bűntárs leszek.

DL: A mama végig ott van a háttérben és bár az édesapa végakarata ellen nem tud mit tenni, tudja, hogy mi az a fájdalom. Egyszer el is mondja a darabban, hogy ő sem szerelemből ment férjhez. Valami módon tehát közös a sorsuk, és ezt próbáljuk finoman eljátszani: mellettem áll és nagyon szeret. A külsőnkkel persze nem tudunk mit kezdeni, így aztán bele is írtuk a darabba, hogy „tiszta apád vagy".

- A férj, dr. Eördögh igen különös figura. Még azt is nehéz eldönteni, hogy jó vagy rossz ember.

Gula Péter: Nem rossz ember. Az biztos, hogy furcsán bánik a saját érzelmeivel. Azt is nagyon nehéz eldönteni, hogy vannak-e egyáltalán érzelmei vagy az egész világot csak egzakt fogalmakban látja. Szerintem titkon megveti a saját ösztönös érzelmeit. 

DL: Ez egy igazi magának való, csendes ember, akit a környezete nem vesz észre, és nem veszi észre azt sem, hogy mire készül. Borzasztóan magányos, furcsa figura.

- A házasságba épp úgy, mint Eszter, ő is belekényszerült. Milyen az ő kapcsolatuk?

GP: Ez a házasság valójában nem omlik össze.  Eördögh szereti Esztert. Ez nem egy állandóan veszekedő, gyűlölködő család. Csak az a baj, hogy az orvos a fejében rögtön tudja azt is, hogy miért szereti a feleségét, és ez a fajta tudatosság megöl mindent. De nagyon szeretem ezt a figurát próbálni. Mindent megfogalmaz, nem hagyja működni a romantikát és az érzelmeket, és hozzá hasonlóan én sem vagyok romantikus alkat. Egy picit hasonlítok erre az orvosra emberileg.

- Miért érdemes ezt a művet színpadon bemutatni? Mi az, ami miatt érdekes lehet a ma emberének?

GP: Abban a nyüzsgő, felgyorsult világban, amelyben élünk, jólesik egy kicsit megállni és olyan helyzeteket látni vagy olyan helyzetekbe beleélni magunkat, amikhez már nincs semmi közünk vagy legalábbis nagyon távol áll tőlünk. Pihenteti az agyat.

ŐÁ: Gárdonyinak és ennek a darabnak a maga ritmusával, stílusával, előadásmódjával attól, hogy örök emberi dolgokat mutat be, mindenképp létjogosultsága van. És bármilyen érdekes is Gárdonyit játszani, de nem játsszuk régiesen. Biztos vagyok benne, hogy ez ma ugyanúgy meg tud szólalni. Ha csatát nyerünk az előadással, akkor minden néző korosztálytól függetlenül párhuzamot tud majd találni a múlt és a jelen között. Ezen túl én nagyon szeretem ennek a helyzetnek a pikantériáját, hogy miközben a történet a Szervita téren játszódik a 19. században, mi most itt vagyunk a Szervita téren és a panorámás ablakokon kinézve a Szervita téri templomot látjuk. Ez a darab vizuális megvalósításában is fontos szerepet kap.

DL: Én már felléptem a Rózsavölgyi Szalonban. Nagyon szeretek itt játszani, ez egy izgalmas, érdekes hely. Mindig azt gondolom, hogy biztosan New Yorkban meg Berlinben is vannak ilyen szalonok. Amikor elolvastam a színdarabot, valahogy azt gondoltam, hogy ez pont idevaló. Ha van egy kényes egyensúly, hogy mi az, amit itt játszani lehet, akkor biztos, hogy ez az. És tudom, rossz szó, hogy hatása lesz, de itt lesz hatása.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Tánc

Nyomtatott spicc-cipő hozhat megváltást a balerinák számára

Hadar Neeman 3D-s nyomtatással készít személyre szabott spicc-cipőket a fájdalom csökkentése érdekében.
Könyv

„Az irodalmi életrajzok poposítása tudatos volt, a reflektorfénybe kerülés nem” – Interjú Nyáry Krisztiánnal

A virtuális és a valódi közösségi terekről, a papíralapú könyv mai napig tartó létjogosultságáról és az egy éve nyitott Magvető Caféról is kérdeztük a KULT50 magazin hasábjain Nyáry Krisztiánt, a Líra kreatív igazgatóját.
Jazz/World

A királynő varázsol - Ikonikus pillanatok Aretha Franklin pályájáról

Az augusztus 16-án rákban elhunyt soul királynő személye már életében kultikussá vált, amiről rengeteg videofelvétel is tanúskodik. Ezekből az emlékekből szemezgettünk.
Tánc

Vági Bence cirkuszrendezését dicsérik Skóciában

A hét ukrán artistát felvonultató My Land című produkció az Edingburh Fringe Fesztivál közönségét már meggyőzte.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház nagyvárad

220 éves a nagyváradi magyar színjátszás

Két bemutatóval, színháztörténeti beszélgetésekkel, nyílt társulati gyűléssel, megemlékezésekkel eleveníti fel Nagyvárad magyar nyelvű színjátszásának kezdeteit augusztus 21. és 26. között a Szigligeti Színház.
Színház interjú

„Egy fantasztikus korszaknak bukkantam a nyomára” – interjú Szikora Jánossal

Idén már hatodik alaklommal rendezi meg a Koronázási Szertartásjátékot a Vörösmarty Színház igazgatója. Az augusztus 18-i bemutató apropóján Szikora János beszélt a kezdetekről, az idei év újdonságairól és a darab nemzeti öntudatformáló szerepéről.
Színház börtönszínház

Újra börtönszínházi társulatoké a József Attila Színház színpada

A produkciókat a színjátszó fogvatartottak hozzátartozói is megtekinthetik.
Színház vidék

Vidéki előadások Budapesten

A Thália Színház szervezésében a Pesti Magyar Színház épületében rendezik meg idén szeptember 3–9. között a népszerű színházi fesztivált, amelyen hét nap alatt nyolc előadás várja majd a közönséget.
Színház ajánló

„A betyárromantika örök” – Bonnie&Clyde a Városmajorban

A nyáron bemutatott musical augusztus 28-án és 29-én ismét látható lesz a Városmajori Szabadtéri Színpadon.