A napsütötte fesztiválkezdéshez képest a hét második fele kissé viharosra sikeredett; a sorozatos esőzések miatt a porfelhők sártengerekké váltak, a mélybarna masszában combközépig sáros szigetelőket viszont ez sem gátolta meg a "hajeleresztésben". Az egyre inkább diszkósodó Sziget idei programkínálata a táncra perdítő ütemek mellett nagy hangsúlyt fektetett a napközbeni interaktív eseményekre és a kreatív időtöltésre. A Fesztiválköztársaság látványos program-hömpölyegében izgalmas színfoltokként bukkantak fel a kisebb-nagyobb utcaszínházi produkciók.
Minden fesztiválnapon látható például a Correquetepillo színház egytagú társulata. A Chiléből érkező Cristián Palacios óriásbábba bújva csal mosolyt az emberek arcára, ahogy a semmiből betoppan az életünkbe, és továbbáll a semmibe, ha már mindenkit sikerült megnevettetnie. Szintén mindennapos élményt nyújt a spanyol Always Drinking Marching Band. A nyolc zenészből és egy bohóc frontemberből álló zenekar 2005 óta a világ számos fesztiválján gyűjti be a siker babérágait képtelen és őrületes előadásaikkal: a vándorló rock'n'roll érzés egyedi és humoros életérzésétől mi is jobb kedvre derültünk. A fesztivál minden délutánján felbukkan valahol Ágoston Béla legújabb formációja, a Bongadongó, hogy dongva bongjon, vagy ha tetszik, bongva dongjon. A szerethető, követhető menetzenében fúvós, pengetős és rángatós hangszerek jutnak szóhoz.
A ködös albion több darabbal is képviselteti magát: a Half Human Theatre például a The Courgettes című előadása maga a kulináris káosz, étlapon az íny- és talpcsiklandozó ska, jazzz, swing és rock'n'roll örökbecsűkkel. Ugyanez a fantasztikus társaság mutatja be a mobil-házibulis The Streetlights-produkciót is. Szintén Angliából kötött ki a Sziget partjain a Swank társulat, mely a Vágyra Járó és Járva Vágyó kisasszonyt hozta el. A tettre kész, sárkányon lovagló hölgyek véget nem érő, hiábavaló keresztes hadjáratának célja fényes páncélú lovagjuk meglelése. A Be prepared - Túra indul! című produkciónál a túravezető lányok köré ez alkalommal is hatalmas tömeg verődött össze. A szigetországból a szigetre repülő Flying Buttresses előadásában két idős serpa Obliviából érkezik, évmilliókkal ezelőtti időkből, súlyos gondolatokkal és még súlyosabb puttonyokkal. Bárki összefuthat velük, Hodman és Sally szívesen beszélgetnek bárkivel, miközben megfelelő táborhelyet keresnek. És közben ők is felfedezik a modern világot.
A Sziget szereti a különc és látványos szerkezeteket, így nem meglepő, hogy a franciahonból érkező Barbarythmes-on mindenki elájult, aki csak kipróbálta. Ez az egyedi hangszer (vagy mi) a közönség segítségével állítja össze a koncertet: klasszikusok, népdalok, jazz, samba és rock'n'roll zenekönyvtárból lehet összemixelni a hozzávalókat egy kis békebeli szajnaparti partihoz. Ugyanez a szerelem tekertette ide a világ számos pontját bejárt Dicycletet, egy bámulatos, emberi erővel hajtott, 2,7 méter magas kerékpárt. Ez a kaszkadőrmutatványokra is képes, svájci pontossággal bukfencező-forgó szerkezet minden nap délután kerekezik a fesztivál ad-hoc helyszínein. A Holland meets Hungary színpadon kívül a tulipános ország kulturális csemegékkel is gazdagítja az idei fesztivált. A Compagnie DaaD La Cuisine Macabre című, kissé kísérteties előadás a régmúltba, a bájitalokat árusító vándorkuruzslók és sarlatánok világába repít vissza. A szakadt, gyanús kinézetű kompánia rozoga kordét tolva rója az utcákat, keresi a legmegfelelőbb helyszínt megtévesztő és fekete humorral tarkított előadása számára.
De a magyar színházak is kitettek magukért az idei fesztiválon. A Füge humoros, elgondolkodtató és provokatív előadása, A férfiak szexuális világa ugyancsak látható volt a Fidelio Kultúrzónában. Vinnai András tanulságos, kellő komolysággal komponált, mélypszichológiai munkájából kiderül, hogy a férfiak sok mindent szeretnek, sok mindenre vágynak, de természetesen leginkább egy nőre. Az Élőkép Színház előadásán interaktív önismereti szerepjátékon vehetnünk részt minden nap, de kortárstánc előadásra is benevezhettünk Dányi Viktóriának Molnár Csabának és Vadas Zsófiának köszönhetően a Nyúzzatok meg! című program keretében. Ugyanígy a Filterperformance negyedórás etupokban tartott gerillaszínházába is minden nap belefuthatunk a fesztiválköztársaságban, ha az összművészeti színház sátra előtt vezet az utunk.
Összességében látványos, nagyon nemzetközi és kreatív lett az idei Sziget kulturális programja. Meg merjük kockáztatni, hogy a tavalyi évhez képest mintha meg is növekedett volna a szellemi élmények és művészeti programok száma: úgy tűnik, idén a "fejelvesztős" fesztiválozás végre megtalálta ellenpontját a kulturális programokkal. Míg régebben úgy éreztük a Múzeum negyedben sétálva, mintha valóban egy önálló kis kerületében lennénk a Szigetnek, idén a kulturális programok képesek voltak teljesen együtt mozogni és kiegészíteni a fesztivál fő programjait és tombolós vonalát. Adieu, jövünk jövőre is!