Színház

Szikszai Rémusz: "A hídszerepet szeretem"

2018.11.19. 13:35
Ajánlom
A magyar és román színjátékhagyomány, a független alkotói lét és a kőszínházi tagság között, a színészet és a rendezés között is hidat képez. Szikszai Rémusz Kult50-ben megjelent portréja.
08-szikszai remusz-171004-A40A2697

Szikszai Rémusz (Fotó/Forrás: Szécsi István / Fidelio)

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Szikszai Rémusz 1969-ben született a romániai Nagykárolyban, 1991-től segédszínészként dolgozott a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, majd színész szakra járt Marosvásárhelyre. A román színházi minták saját bevallása szerint meghatározzák színházi gondolkodását, feltett szándéka, hogy olyan előadásokat hozzon létre, amelyekben a határon inneni és túli teátrális nyelvet sikerül ütköztetnie. „A román színház expresszív, költészettel teli, nem áll meg a verbalitásnál. A magyar színjátszásból azt kell érteni, megtanulni, hogy a verbalitásnak hány rétege van, milyen mélységei vannak a tonikának, a ritmusnak, a hangszínnek és a többi, a gondolkodás beszéd általi megjelenítésének. Ha ezt a két színházi világot össze tudnám igazítani, nem élnék hiába.” (Színház folyóirat)

1997 és 2006 között a Bárkában dolgozott színészként, szerepelt a színház legkultikusabb előadásában, Sławomir Mrożek Mulatságában Mucsi Zoltánnal és Scherer Péterrel. 2006 óta szabadúszó színészként és rendezőként dolgozik, megalapította a Vádli Alkalmi Színházi Társulást, jelenleg az Orlai Produkciós Iroda egyik állandó rendezője.

„Én nem gondolok magamra úgy, mint a független szféra meghatározó alakjára, egyszerűen csak teszem a dolgomat, megszállottan”

– vallotta meg magáról a Fideliónak, ugyanakkor rendezéseivel a 2010-es években a magyar független szféra rendkívül meghatározó alakjává vált.

Szikaszai rendezéseinek többsége a hatalom természetével, a társadalmi elnyomás problémáival foglalkozik, valamint azzal, miben élünk itt és most. „Nem vagyok boldogtalan ember, de a közállapotokról nem gondolok túl jókat, és a színház dolga szerintem elsősorban az, hogy kérdéseket tegyen fel, szembesítsen problémákkal.” (Fidelio)

Szikszai Rémusz a Mindent Éváról című előadásban

Szikszai Rémusz a Mindent Éváról című előadásban (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt)

Ezt tematizálja a Vádli előadásaiban és kőszínházi rendezéseiben is, legyen szó Szép Ernő, Molière, Székely János vagy Tom Stoppard szövegéről. Előadásaiban az általános, univerzális kérdések felől értjük meg, hogy mégis minden alkalommal a jelenünk szorongató problémáit látjuk a színpadon. Mindezt pedig Szikszai érzékeny, egyéni világlátása és színházi látásmódja teszi sokrétűvé, szellemessé és igazzá.

„Nem bírom, ha ember embert elnyom. Ahogy haladsz előre az életben, egyszer csak rájössz, hogy ez nem kifejezetten egy adott kor kérdése, hanem ez mindig így volt. Az, hogy ez ennyire aktuálissá vált újra, nem az én szégyenem.”

(Fidelio)

Szikszai Rémusz, Péterfy Bori - Az öldöklés istene

Szikszai Rémusz, Péterfy Bori - Az öldöklés istene (Fotó/Forrás: Mészáros Csaba / Átrium)

Szikszai Rémusz szabadúszóként egyaránt dolgozik kőszínházakban és a független szcénában. Az elmúlt években megrendezte Martin McDonagh A párnaember és Anders Thomas Jensen Ádám almái című drámáját a Radnóti Színházban, Bartis Attila Rendezés című művét a Vígszínházban, Molière Tartuffe-jét és Spiró György Az imposztorát a tatabányai Jászai Mari Színházban, valamint Szép Ernő Vőlegényét és James Goldman Az oroszlán télenjét az Orlai Produkciós Irodánál. Andrei Şerban III. Richárdjában rendezőasszisztensként közreműködött a Radnótiban, színészként is vállal munkát, például Az öldöklés istene című előadásban, amelyet Bereczki Csilla rendezett az Átriumban.

„A hídszerepet szeretem, nem véletlen, hogy Budapesten is a hidakon érzem magam a legjobban. Egyik este vádlisként felépítem és lebontom sokadmagammal a díszletet a Szkénében, másnap egy kőszínházban dolgozom, ahol már áll a díszlet, mikor bemegyek. Az a jó, ha mediálni lehet, mindkét világból át lehet valamit vinni a túloldalra.” (168 Óra)

Munkamódszerében a kollektivizmusra, a közös, demokratikus alkotófolyamat megteremtésére törekszik, legyen szó a Vádli kis, független közegéről vagy egy kőszínház társulatáról. „A Vádliban a közösség az alap, a kőszínházakban nem feltétlenül. A csapatban nem az a lényeg, ki rontotta el, hanem az, hogyan hozzuk helyre. Mindenkinek megvan a maga dolga, felelőssége, de a munka közös. A tapsrendben is utálom az egyéni meghajlást.” (168 Óra)

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Rubens mesterien csempészett rejtett üzeneteket a képeire

Profin és gyakran ironikusan vegyítette munkáiban más mesterek stílusjegyeit, megújította az egyházi festmények nyelvét és még a flamand kárpitművészet felélesztésére is maradt ideje.
Vizuál

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Klasszikus

Tizenhét állomásos országos turnéra indul Boros Misi

A Filharmónia Magyarország és a Virtuózok szervezésében első országos turnéjára indul a 16 éves Boros Misi. A Virtuózok klasszikus zenei tévés tehetségkutatóból ismert zongoraművész kimondottan e turné állomásaira összeállított műsorát 17 városban hallhatja a közönség.
Könyv

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.
Könyv

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Megkezdődött a Trianon100 emlékév a Nemzetiben

Sajtónyilvános olvasópróbán ismertette a trianoni évfordulóra készülő programjait a Nemzeti Színház. Első bemutatójuk, a Wass Albert szövegei és korabeli dokumnetumok alapján készülő Tizenhárom almafa lesz.
Színház premier

Kern András is megjelent a Fővárosi Törvényszéken

A Fővárosi Törvényszék patinás esküdtszéki tárgyalótermében tartották a Játékszín februári bemutatójának sajtóeseményét. A vád tanúja című produkciót Simon Kornél rendezi, a főbb szerepekben Kern András, Kocsis Dénes, Szerednyey Béla és Lévay Viktória lép színpadra.
Színház magazin

„Hoztam maguknak egy kis pesti levegőt” – 50 éve ment el Latyi

A híres színészdinasztia leszármazottait, a Latabár testvéreket a szigorú kritikusok is Buster Keatonhoz és Chaplinhez hasonlították. Ők azonban a külföldi sikerek után hazajöttek, itthon játszottak és forgattak. 1970. január 11-én halt meg Latabár Kálmán.
Színház gyász

A Vígszínházban búcsúztatják Gesztesi Károlyt

Az 56 éves korában elhunyt színművész temetésén csak a szűk család vesz részt – írja a Bors.
Színház hír

Eke Angéla személyes élettörténete a Radnóti Tesla Laborban

Én, Iphigénia címmel készül Eke Angéla első mono előadása Gryllus Dorka, Soós Attila, Spáh Dávid és Sándor Dániel Máté színrevitelében. A bemutatót február 2-án tartják.