Színház

Szikszai Rémusz: "A hídszerepet szeretem"

2018.11.19. 13:35
Ajánlom
A magyar és román színjátékhagyomány, a független alkotói lét és a kőszínházi tagság között, a színészet és a rendezés között is hidat képez. Szikszai Rémusz Kult50-ben megjelent portréja.
08-szikszai remusz-171004-A40A2697

Szikszai Rémusz (Fotó/Forrás: Szécsi István / Fidelio)

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Szikszai Rémusz 1969-ben született a romániai Nagykárolyban, 1991-től segédszínészként dolgozott a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, majd színész szakra járt Marosvásárhelyre. A román színházi minták saját bevallása szerint meghatározzák színházi gondolkodását, feltett szándéka, hogy olyan előadásokat hozzon létre, amelyekben a határon inneni és túli teátrális nyelvet sikerül ütköztetnie. „A román színház expresszív, költészettel teli, nem áll meg a verbalitásnál. A magyar színjátszásból azt kell érteni, megtanulni, hogy a verbalitásnak hány rétege van, milyen mélységei vannak a tonikának, a ritmusnak, a hangszínnek és a többi, a gondolkodás beszéd általi megjelenítésének. Ha ezt a két színházi világot össze tudnám igazítani, nem élnék hiába.” (Színház folyóirat)

1997 és 2006 között a Bárkában dolgozott színészként, szerepelt a színház legkultikusabb előadásában, Sławomir Mrożek Mulatságában Mucsi Zoltánnal és Scherer Péterrel. 2006 óta szabadúszó színészként és rendezőként dolgozik, megalapította a Vádli Alkalmi Színházi Társulást, jelenleg az Orlai Produkciós Iroda egyik állandó rendezője.

„Én nem gondolok magamra úgy, mint a független szféra meghatározó alakjára, egyszerűen csak teszem a dolgomat, megszállottan”

– vallotta meg magáról a Fideliónak, ugyanakkor rendezéseivel a 2010-es években a magyar független szféra rendkívül meghatározó alakjává vált.

Szikaszai rendezéseinek többsége a hatalom természetével, a társadalmi elnyomás problémáival foglalkozik, valamint azzal, miben élünk itt és most. „Nem vagyok boldogtalan ember, de a közállapotokról nem gondolok túl jókat, és a színház dolga szerintem elsősorban az, hogy kérdéseket tegyen fel, szembesítsen problémákkal.” (Fidelio)

Szikszai Rémusz a Mindent Éváról című előadásban

Szikszai Rémusz a Mindent Éváról című előadásban (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt)

Ezt tematizálja a Vádli előadásaiban és kőszínházi rendezéseiben is, legyen szó Szép Ernő, Molière, Székely János vagy Tom Stoppard szövegéről. Előadásaiban az általános, univerzális kérdések felől értjük meg, hogy mégis minden alkalommal a jelenünk szorongató problémáit látjuk a színpadon. Mindezt pedig Szikszai érzékeny, egyéni világlátása és színházi látásmódja teszi sokrétűvé, szellemessé és igazzá.

„Nem bírom, ha ember embert elnyom. Ahogy haladsz előre az életben, egyszer csak rájössz, hogy ez nem kifejezetten egy adott kor kérdése, hanem ez mindig így volt. Az, hogy ez ennyire aktuálissá vált újra, nem az én szégyenem.”

(Fidelio)

Szikszai Rémusz, Péterfy Bori - Az öldöklés istene

Szikszai Rémusz, Péterfy Bori - Az öldöklés istene (Fotó/Forrás: Mészáros Csaba / Átrium)

Szikszai Rémusz szabadúszóként egyaránt dolgozik kőszínházakban és a független szcénában. Az elmúlt években megrendezte Martin McDonagh A párnaember és Anders Thomas Jensen Ádám almái című drámáját a Radnóti Színházban, Bartis Attila Rendezés című művét a Vígszínházban, Molière Tartuffe-jét és Spiró György Az imposztorát a tatabányai Jászai Mari Színházban, valamint Szép Ernő Vőlegényét és James Goldman Az oroszlán télenjét az Orlai Produkciós Irodánál. Andrei Şerban III. Richárdjában rendezőasszisztensként közreműködött a Radnótiban, színészként is vállal munkát, például Az öldöklés istene című előadásban, amelyet Bereczki Csilla rendezett az Átriumban.

„A hídszerepet szeretem, nem véletlen, hogy Budapesten is a hidakon érzem magam a legjobban. Egyik este vádlisként felépítem és lebontom sokadmagammal a díszletet a Szkénében, másnap egy kőszínházban dolgozom, ahol már áll a díszlet, mikor bemegyek. Az a jó, ha mediálni lehet, mindkét világból át lehet valamit vinni a túloldalra.” (168 Óra)

Munkamódszerében a kollektivizmusra, a közös, demokratikus alkotófolyamat megteremtésére törekszik, legyen szó a Vádli kis, független közegéről vagy egy kőszínház társulatáról. „A Vádliban a közösség az alap, a kőszínházakban nem feltétlenül. A csapatban nem az a lényeg, ki rontotta el, hanem az, hogyan hozzuk helyre. Mindenkinek megvan a maga dolga, felelőssége, de a munka közös. A tapsrendben is utálom az egyéni meghajlást.” (168 Óra)

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Vizuál

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Jazz/World

Magyarországon lép fel a norvég jazzdíva, Rebekka Bakken

November 2-án pótolja tavaly elmaradt koncertjét a Müpában Rebekka Bakken, aki zenéjével előszeretettel távolodik el a hagyományos műfaji kategóriáktól és otthonosan mozog a pop, illetve blues világában is.
Klasszikus

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.
Vizuál

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Életünk képei a Jurányi Házban

Pass Andrea legújabb drámája, a Finálé egy kilencéves kisfiú, Pál Berci rejtélyes halála és egy legendás sztárpedagógus, Káldi Helga bukása köré szerveződik. A történetben képzelet és valóság széttört mozaikdarabokként keverednek össze és alakítanak ki egy alternatív igazságot a Jurányi Ház színpadán.
Színház ajánló

El Kazovszkij díszlet- és jelmeztervei az OSZMI-ban

Ismeretterjesztő sorozatot indított az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, melyben a színháztörténeti gyűjtemény egy-egy darabját mutatják be. November 5-én EL Kazovszkij színházi vonatkozású munkáit ismerhetik meg az érdeklődők.
Színház ajánló

Kurázsi mama a Jurányiban küzd a túlélésért

A Narratíva társulat 2019-ben bemutatott előadása, a Kurázsi és gyerekei október 26-án látható a Jurányi Házban.
Színház gyász

Elhunyt Venczel Vera

A Jászai Mari-díjas színművész idén márciusban töltötte be 75. életévét. Több mint ötven éven át volt a Vígszínház tagja, halálának hírét színháza tette közzé.
Színház ajánló

Új bemutatóval ünnepli Szakonyi Károlyt a Rózsavölgyi Szalon

Október 26-án, Szakonyi Károly 90. születésnapján mutatja be a Rózsavölgyi Szalon a drámaíró A hatodik napon című darabját, melyet Dicső Dániel rendező és Hárs Anna dramaturg bújtatott modern köntösbe.