Színház

Szikszai Rémusz: "A hídszerepet szeretem"

2018.11.19. 13:35
Ajánlom
A magyar és román színjátékhagyomány, a független alkotói lét és a kőszínházi tagság között, a színészet és a rendezés között is hidat képez. Szikszai Rémusz Kult50-ben megjelent portréja.
08-szikszai remusz-171004-A40A2697

Szikszai Rémusz (Fotó/Forrás: Szécsi István / Fidelio)

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Szikszai Rémusz 1969-ben született a romániai Nagykárolyban, 1991-től segédszínészként dolgozott a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, majd színész szakra járt Marosvásárhelyre. A román színházi minták saját bevallása szerint meghatározzák színházi gondolkodását, feltett szándéka, hogy olyan előadásokat hozzon létre, amelyekben a határon inneni és túli teátrális nyelvet sikerül ütköztetnie. „A román színház expresszív, költészettel teli, nem áll meg a verbalitásnál. A magyar színjátszásból azt kell érteni, megtanulni, hogy a verbalitásnak hány rétege van, milyen mélységei vannak a tonikának, a ritmusnak, a hangszínnek és a többi, a gondolkodás beszéd általi megjelenítésének. Ha ezt a két színházi világot össze tudnám igazítani, nem élnék hiába.” (Színház folyóirat)

1997 és 2006 között a Bárkában dolgozott színészként, szerepelt a színház legkultikusabb előadásában, Sławomir Mrożek Mulatságában Mucsi Zoltánnal és Scherer Péterrel. 2006 óta szabadúszó színészként és rendezőként dolgozik, megalapította a Vádli Alkalmi Színházi Társulást, jelenleg az Orlai Produkciós Iroda egyik állandó rendezője.

„Én nem gondolok magamra úgy, mint a független szféra meghatározó alakjára, egyszerűen csak teszem a dolgomat, megszállottan”

– vallotta meg magáról a Fideliónak, ugyanakkor rendezéseivel a 2010-es években a magyar független szféra rendkívül meghatározó alakjává vált.

Szikaszai rendezéseinek többsége a hatalom természetével, a társadalmi elnyomás problémáival foglalkozik, valamint azzal, miben élünk itt és most. „Nem vagyok boldogtalan ember, de a közállapotokról nem gondolok túl jókat, és a színház dolga szerintem elsősorban az, hogy kérdéseket tegyen fel, szembesítsen problémákkal.” (Fidelio)

Szikszai Rémusz a Mindent Éváról című előadásban

Szikszai Rémusz a Mindent Éváról című előadásban (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt)

Ezt tematizálja a Vádli előadásaiban és kőszínházi rendezéseiben is, legyen szó Szép Ernő, Molière, Székely János vagy Tom Stoppard szövegéről. Előadásaiban az általános, univerzális kérdések felől értjük meg, hogy mégis minden alkalommal a jelenünk szorongató problémáit látjuk a színpadon. Mindezt pedig Szikszai érzékeny, egyéni világlátása és színházi látásmódja teszi sokrétűvé, szellemessé és igazzá.

„Nem bírom, ha ember embert elnyom. Ahogy haladsz előre az életben, egyszer csak rájössz, hogy ez nem kifejezetten egy adott kor kérdése, hanem ez mindig így volt. Az, hogy ez ennyire aktuálissá vált újra, nem az én szégyenem.”

(Fidelio)

Szikszai Rémusz, Péterfy Bori - Az öldöklés istene

Szikszai Rémusz, Péterfy Bori - Az öldöklés istene (Fotó/Forrás: Mészáros Csaba / Átrium)

Szikszai Rémusz szabadúszóként egyaránt dolgozik kőszínházakban és a független szcénában. Az elmúlt években megrendezte Martin McDonagh A párnaember és Anders Thomas Jensen Ádám almái című drámáját a Radnóti Színházban, Bartis Attila Rendezés című művét a Vígszínházban, Molière Tartuffe-jét és Spiró György Az imposztorát a tatabányai Jászai Mari Színházban, valamint Szép Ernő Vőlegényét és James Goldman Az oroszlán télenjét az Orlai Produkciós Irodánál. Andrei Şerban III. Richárdjában rendezőasszisztensként közreműködött a Radnótiban, színészként is vállal munkát, például Az öldöklés istene című előadásban, amelyet Bereczki Csilla rendezett az Átriumban.

„A hídszerepet szeretem, nem véletlen, hogy Budapesten is a hidakon érzem magam a legjobban. Egyik este vádlisként felépítem és lebontom sokadmagammal a díszletet a Szkénében, másnap egy kőszínházban dolgozom, ahol már áll a díszlet, mikor bemegyek. Az a jó, ha mediálni lehet, mindkét világból át lehet valamit vinni a túloldalra.” (168 Óra)

Munkamódszerében a kollektivizmusra, a közös, demokratikus alkotófolyamat megteremtésére törekszik, legyen szó a Vádli kis, független közegéről vagy egy kőszínház társulatáról. „A Vádliban a közösség az alap, a kőszínházakban nem feltétlenül. A csapatban nem az a lényeg, ki rontotta el, hanem az, hogyan hozzuk helyre. Mindenkinek megvan a maga dolga, felelőssége, de a munka közös. A tapsrendben is utálom az egyéni meghajlást.” (168 Óra)

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Színház

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

A társulat kérdéseiről – a közös ügyektől a közügyekig

A Jó kérdés, a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat sorozatának vendégei februárban a társulatról beszélgettek. A meghívottak, Kováts Adél, Göttinger Pál és Molnár Áron tapasztalatainak, nézőpontjainak megismeréséből és helyenkénti ütköztetéséből izgalmas kép rajzolódott ki a társulatokat illető lehetőségekről, külső és belső elvárásokról.
Színház ajánló

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Színház premier

Nyakunkon a hurok – Hazai ősbemutatóra készül az Orlai Produkciós Iroda

Bagossy László az Orlai Produkciós Iroda színészeivel állítja színpadra Kerékgyártó István szövegét, amely a szerző Puzzle című darabjából és a Hurok című regényből állt össze. A bemutatót február 23-án tartják a Jurányi Házban.
Színház ajánló

Vígjáték vagy dráma: A pillangók még mindig szabadok a József Attila Színház Stúdiójában

Nagy érdeklődés övezi a hazánkban kevéssé ismert Broadway sikerszerző, Leonard Gershe darabját a József Attila Színházban.
Színház ajánló

Az öldöklés istene - Házaspárbaj az Átriumban

Yasmina Reza világhírű komédiája leleplező őszinteséggel beszél a kispolgári álszentségről, és arról, hogy mindannyiunkban mennyi sérelem, előítélet és düh kavarog.