Színház

Színek, zenék, színészek, dalok

2009.03.09. 00:00
Ajánlom
Hosszú ideje kesergünk azon, hogy miért nincsenek már színvonalas színészlemezek. Vagy olyan lemezek, amelyeken színészek énekelnek. Hát, vannak. Csak talán nem vagyunk elég figyelmesek. Ellenben a Sony Music előzékeny volt, és átnyújtott nekünk egy válogatást az elmúlt huszonnyolc év színészdalaiból.

Indításnak mindjárt itt van Hernádi Judittól a Sohase mondd. Ezt még az is ismeri, aki sohasem hallotta. Emblematikus dal 1980-ból, Döme Zsolt zenéje, Verebes István szövege. Emlékszem a bakelit borítójára, meg a (ma már) meglehetősen vicces klipre. Szinte megszerezhetetlen, pláne bakelitsercegés-mentes verzióban. Ugyanez érvényes Kern Andrástól a Lövölde térre. Egyszer direkt azért szálltam föl a 78-as trolira, hogy megnézzem, tényleg hideg van-e... Talán ha ezt a két dalt lőnénk ki az űrbe, "Magyarország a '80-as években" kísérőszöveggel, bármelyik megtaláló pontosan tudná, hogyan éltünk itt. Aztán itt van a Kernádi című lemezről a Szép ez a szeptember. Kedves, rendes, nosztalgiával fűszerezett Heilig-szöveg a füredi mólóval, a Balcsival, új kocsival, munkával, régi szerelemmel... Csak hallgatva is azonnal előttem van Hernádi és Kern arca, gesztusai. Ettől (is) jó a dal.

Persze nincs színészlemez Dés-nóta nélkül. A válogatásra nem került rá semmi a két legendás albumról, de hát azok épp most jelentek meg a Férfi és Nő koncert kapcsán. Viszont Malek Andrea koncertlemezéről fölkerült a remek, kicsit latinosra hangszerelt Nagy utazás a Sose halunk meg című filmből, a hasonló című musicalből pedig a Legyen úgy, Andorai Péter előadásában. Ugyanezt a dalt maga a szerző énekelte a Világszám című filmben, amelyből A bohóc a király kapott helyet a korongon. Bodrogi Gyula egészen igaz és fájdalmas bohóc. Koltai Róberttől ezúttal nem Dés-slágert hallunk, hanem az Ámbár tanár úr című, a filmhez kiadott lemezről a Dal egy régi tanárról című, kevéssé ismert, ámde megkapó, sőt, kifejezetten megható Darvas Ferenc szerzeményt. És ha már filmzene: a legfrissebb közönségsiker, a Valami Amerika 2 sem maradhatott le a válogatásról. Oroszlán Szonja ezúttal a szelídebbik oldalát mutatja a Meddig még című dallal. Szeretném őt többször ilyennek hallani.

A 90-es évek talán legismertebb és (általam) legszeretettebb színészlemeze volt Eszenyi Enikő E-tangója, és Kulka János nemes egyszerűséggel Kulka című albuma. Eszenyitől egy régi sanzont hallhatunk, Szirmai Albert és Szép Ernő szerzeményét, az Életrajzot, amely finom, éteri, és persze így önmagában is profi, kiemelve a saját közegéből. Kulka János is egy régi számmal tűnik föl; Jacques Brel szerzeményét (Ne menj el) elég sokan feldolgozták már, talán nem véletlenül. Melis László hangszerelése egyedi és azonnal fölismerhető, Kulka pedig úgy énekel, ahogy csak ő tud. Utánozhatatlan és borzongató. Kamarás Iván Bombajó című albuma is ekkortájt jelent meg, tőle a belevaló, igazán lazán és macsósan fölénekelt Mesélj a nőkről című feldolgozás hallható a 60-as évekből. Für Anikó lemeze még csak három éve jött ki, de üdvözlöm a válogatót, hogy eszébe jutott a címadó dal, a Nőstény álom. Szeleburdi, dögös, szexis. Egy tünemény!

Bodrogi mellett Gálvölgyi János is bohócról énekel: a Bohócdal a Klónkirály című albumon található, és akár önvallomásnak is tekinthető. A másik nagy nevettető, Bajor Imre, Rejtő Jenőt idézi meg az Önök kérték című lemezről. Ennek a két számnak a hangszerelése egy picit elüt a válogatás egészétől, de ez teljesen rendjén is van, ha meggondoljuk, hogy a két eredeti lemez abszolút mértékben közönséglemeznek készült.

És hát van még itt két dal. Az egyik Kaszás Attilától az Elfelejtett bossanova. Igazából ez a lemez is az általam legszeretettebbek közé tartozik, mégis, külön kell említenem. Pedig nem szeretném. Már a megjelenésekor is sokak polcára fölkerült, de azóta, az elmúlt két év (igen, már két év!) alatt még többen beszerezték. A másik Gesztesi Károly Zár már a színház című dala. Legalább tíz évvel ezelőtt született, még az akkori, legendás színészzenekarral énekelte, Bubik István és Sipos András mellett. Méltó befejezése ez ennek a válogatásnak. Szól mindenkiről és mindenkinek, akinek köze van és valaha köze volt a színházhoz.

És hogy mi a jó ebben az egészben? Hát például az, hogy ha akarom tangó, ha akarom swing, ha akarom jazz, ha akarom kuplé. Meg az is, hogy ennyi különböző, nagyszerű embert ritkán hallani egyazon lemezen. Meg az is hogy minden dalról beugrik valami: egy helyzet, egy életszakasz, egy fontos pillanat, egy kedves ember. És még az is, hogy eszünkbe juttatja: becsülnünk kellene a magyar színészeket, hiszen nekünk és értünk dolgoznak.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Emléktáblát avattak a 120 éve született Latabár Kálmán egykori lakóhelyén

1902. november 24-én született a 20. század egyik legkarakteresebb magyar színésze, Latabár Kálmán, akit Max Reinhardt is kora egyik legjobb alkotójának tartott. A komédia koronázatlan királyának egykori lakóhelyén emléktáblát helyeztek el, és ma este bemutatják a róla írt drámát a Spinoza Színházban.
Klasszikus

„A kürt nagyon emocionális hangszer” – Beszélgetés Fröschl Éva Lillával

Első női rézfúvósként kapott Junior Prima Díjat a kürtművész Fröschl Éva Lilla az MVM Zrt. támogatásával. Már berlini tanulmányai közben játszott a Deutsche Oper, illetve a Komische Oper zenekarában, jelenleg pedig a Bajor Állami Operánál tölti próbaévét.
Plusz

Dinyés Dániel kapja az Art is Business Fidelio-díját

Idén negyedik alkalommal adják át az Art is Business Díjakat azon vállalati és kulturális szereplőknek, akik az elmúlt időszakban jó példával jártak elől. A Fidelio – Kulturális mecénás elismerés idei nyertese: Dinyés Dániel karmester, zeneszerző, a Szegedi Nemzeti Színház zenei vezetője.
Vizuál

Szellemidézés a mezőszemerei kertek alján – Hamarosan nyílik Bukta Imre új kiállítása

Külön erre az alkalomra festett képek, installációk és videómunkák fogadják a látogatókat Bukta Imre Műveljük kertjeinket! című átfogó tárlatán, amely kétségkívül az év kiállítása. A több mint ezer négyzetméter alapterületű Godot Kortárs Művészeti Intézetben (GICA) rendezett tárlat november 27-én nyílik.
Zenés színház

Kristīne Opolais Carmenként debütál Szentmargitbányán

A világhírű énekesnő csatlakozik azon szopránokhoz, akik a hagyományosan mezzoszopránok által megformált Bizet-hősnő bőrébe bújnak. A Carmen premierjére 2023. július 12-én kerül sor a Szentmargitbányai Kőfejtőben.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Egy ízig-vérig családtörténet a József Attila Színházban

Milyen egy jó családregény? Érzelmes és szórakoztató. Szabó Magda drámája pont ilyen. Az utóbbi tíz év talán legnagyobb szabású prózai előadása december 10-én érkezik a József Attila Színház színpadára, Molnár Zsuzsanna és Nemcsák Károly főszereplésével.
Színház hír

Hangot adni a néma fájdalomnak – Gyűjtést szerveznek a Minden negyedik című előadás támogatására

A befolyt összegből a Manna Produkció perinatális gyászról szóló előadását filmre rögzítenék, hogy az előadás minél több emberhez eljuthasson. A felajánlásokat az adjukossze.hu oldalon várják.
Színház hír

Emléktáblát avattak a 120 éve született Latabár Kálmán egykori lakóhelyén

1902. november 24-én született a 20. század egyik legkarakteresebb magyar színésze, Latabár Kálmán, akit Max Reinhardt is kora egyik legjobb alkotójának tartott. A komédia koronázatlan királyának egykori lakóhelyén emléktáblát helyeztek el, és ma este bemutatják a róla írt drámát a Spinoza Színházban.
Színház hír

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat a makói képviselő-testület döntése értelmében. A testület által 2001-ben alapított díjat minden évben az a színész érdemli ki, aki – a szakmai kuratórium javaslata szerint – a leghűségesebb a makói születésű Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség.
Színház ajánló

Népszerű off-Broadway musicalt mutat be a székesfehérvári színház

A Te édes, de jó vagy, légy más! című darab énekpróbáinak nagy részén már túl vannak a színészek – köszönhetően Réti Anikó korrepetitornak –, így a nemrég megtatott olvasópróba már csodás zenei betétekkel zajlott a Vörösmarty Színház Kozák András Stúdiójában. A Lendvai Zoltán rendezte „jókedvű musical-revüt” a jövő évtől láthatja a közönség.