Színház

Szinetár Miklós: „Attilának nem lett volna szabad igent mondania”

2020.08.26. 17:30
Ajánlom
Szinetár Miklós 51 évig tanított a Színművészeti Egyetemen, többek között Csonka András, Tarr Béla és Vidnyánszky Attila is a növendékei közé tartozott. A Válasz Online-nak adott interjújában Vidnyánszky Attiláról, Kálmán. C. György kijelentéséről és a mai magyar filmes szcénáról is kifejtette a véleményét.

Amikor Szinetár Miklóst arról kérdezték, mit gondol a készülő István, a királyról, a rendező így válaszolt:

„Épp azt szeretem ebben a műben, hogy tökéletesen fogalmaz meg magyar társadalmi hangulatokat, politikai alapérzéseket, de nem az ezen a héten aktuálisakat, hanem olyanokat, amelyek több száz éve velünk vannak.

Régóta vagyunk ugyanis kicsit Istvánok és kicsit Koppányok egyszerre.

A földesúr, aki őrjöngve és bátran lázad a Habsburgok ellen, a saját jobbágyát meg a legbrutálisabban nyomja el… Mondhatnám ugyanakkor a liberális rendezőt is, aki életét és vérét adná a művészet, hovatovább a világ szabadságáért – a színészének viszont lélegzetvételt sem engedélyez. Ez a kettősség megvan tehát mindannyiunkban. (…) Nagyon egyetértek Istvánnal, úgy gondolom, nekünk Nyugaton van a helyünk, de amennyire szeretem a Nyugatot, ha autóról, digitális világról és politikai berendezkedésről van szó, annyira utálom, amikor a magyar kultúrában német operarendezők kliséit látom, a televízióban pedig amerikai licencműsorokat.

Szintén szóba került az SZFE frissen kinevezett kuratóriumának elnöke, Vidnyánszky Attila, mire Szinetár elárulta, hogy senki sem kérte ki a véleményét a kérdésben. A nagyszerű eredmények mellett látja a gondokat is, úgy gondolja, a „szektás háború, a politikai nyomulás és a kulturális különbségek” egyaránt felelősek a kialakult, konfliktusos helyzetért.

Egykori tanítványa, Vidnyánszky Attila rendezéseit szereti, ám néhány nyilatkozatát méltatlannak tartja művészi rangjához.

„Nagyon sikeres és tehetséges emberek rendre magukból kivetkőzve fröcsögnek(…) Az, hogy Vidnyánszky kuratóriumi elnök lett, több mint bűn – hiba. Nem is annyira a hatalomról beszélek. A hatalmak olyanok, amilyenek, sokezer éve így működnek. Hol brutálisan, hol meg bonyolultabb ravaszsággal. Attilának azonban nem lett volna szabad igent mondania erre. Egyrészt: aki ennyi állást tölt be egyszerre, miközben nagyon sok előadást is rendez, az megkérdőjelezi, hogy betölti-e azokat a hivatalokat rendesen. Másrészt egy ilyen patinás egyetem életében bekövetkező ekkora változásnál feltétlenül szükséges a konszenzus. Olyasvalakire van szükség, akit a szakma többsége elfogad. Azért nem értem a viselkedését, mert az a Vidnyánszky, akit én ismerek, tehetséges művész, ráadásul tényleg szeretetre méltó ember. Ha Attila ma is az, akit én megismertem, akkor most azt kell, hogy mondja: nem boldogok tőlem, köszönöm szépen, mégsem csinálom. (…) Annál ő jelentősebb személyiség, hogy ott legyen csak azért is, még akkor is, ha ennyi jelentős ember elutasítja a személyét.

Ezt a feszült helyzetet úgy lehet most feloldani, hogy Vidnyánszky Attila fölényesen és elegánsan lemond a teherről, amit a kuratórium elnöksége jelent.

Amikor arról kérdezték, véleménye szerint létezik-e a kirekesztő, liberális ellenszenv, elmondta: „ugyan vannak szép számmal komoly politikusok, gondolkodók és jelentős művészek, akik az általuk liberálisnak tartott nézeteket higgadtan, felkészülten, a tényeket tisztelve képviselik, ám sajnos rajtuk kívül itt vannak a hangos, agresszív megmondóemberek is, akik magukat nagyon liberálisnak tartják. Ezek sok kárt okoznak.(…)Liberális számomra az, aki megengedő, nyitott. Ilyen igyekszem lenni. Aki valamit kizárólagosan követel, aki agresszív és dogmatikus, az nekem nem liberális. Jelszavam volt mindig az »is«. Sosem szerettem azt, ami »csak«”.

Az interjúban Kálmán. C. György nemrégiben tett kijelentése is szóba került, ugyanis az irodalomtörténész szerint Szinetár nem átütő rendező, és hiba, hogy távol tartja magát a szélsőségektől. Ennek kapcsán

Szinetár elárulta, hogy nem ismeri Györgyöt, azt viszont felvállalja, hogy élhetetlennek, életellenesnek tartja a szélsőséges eszméket.

A filmrendező véleménye szerint ma egy demokráciában a körülményekből sokkal többet kellene kihozni. "Láthatunk-e ma a közsszolgálatiban olyan, a hazai rendszert támadó műsort, mint ahogy annak idején Dérynél? (…)Hol van ma az állami televízióban egy Hofi?

A mai közszolgálat nem vállal semmi rizikót.

Mi annak idején próbálkoztunk kockázatos témákkal is. (…) A direkt politikában az állami televízióban számomra az lenne elfogadható – ha már Kelet-Európában nem tud etalonná válni a BBC semlegessége –, hogy ha egy párté a mandátumok kétharmada, akkor a politikai műsorok kétharmadában legyen vállaltan övé a szó. De a maradék egyharmadban azonos műsoridőben kapjon lehetőséget a maradék harmad is, hogy kifejthesse az álláspontját.

A teljes interjú a Válasz Online-on olvasható.

Fejléckép: Éder Vera fotója

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Vizuál

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.
Klasszikus

A közönséget is várják a Cziffra György-emlékév következő koncertjére

Az első, közönség számára is nyitott koncertet május 11-én tartják Szegeden, a Nemzeti Színházban. Az Hommage a Cziffra elnevezésű esten Szabó Marcell zongoraművész és a Szegedi Szimfonikus Zenekar lép fel, vezényel Medveczky Ádám.
Klasszikus

Kezdődik az első Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek

Május 7-től 18 napon át világsztárok és a hazai művészeti élet legizgalmasabb alkotói adják egymásnak át a virtuális színpadot a Müpa új, ingyenes, online fesztiválján. A fesztivált Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala streamkoncertje nyitja a Milánói Scalából.
Plusz

Kulturális sokszínűség a Bartók Béla Boulevard-on

A Bartók Béla úton idén is megrendezik az Eleven Tavaszt, mely egyedi kortárs alkotásokkal, köztéri installációval, valamint különleges alkotóműhelyekkel várja a látogatókat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

A FESZ szerint szabálytalanul dönthettek az idei működési támogatásokról

A Független Előadó-Művészeti Szövetség nyílt levélben hívja a fel a figyelmet arra, hogy a minősítéssel nem rendelkező előadó-művészeti szervezetek támogatásainak megítélésekor az elbírálás és a döntéshozatal során nem tartották be a pályázatra vonatkozó törvényi előírásokat.
Színház hír

Gizella-díjjal tüntették ki Oberfrank Pált

2021-ben ismét átadták a Gizella-díjat Veszprémben, melyet minden évben azoknak az alkotóknak ítélnek oda, akik kimagasló művészeti teljesítményükkel nagy szerepet játszanak Veszprém kulturális értékeinek létrehozásában, illetve tevékenységükkel hozzájárulnak a város jó hírnevének megőrzéséhez.
Színház támogatás

A szőnyeg szélén a szegedi MASZK Egyesület

És ez nem egy új előadás címe, hanem helyzetjelentés: az idei évben a szakminisztérium pályázatán nem nyert működési támogatást a MASZK Egyesület, amely 1992 óta működteti befogadószínházként a szegedi Régi Zsinagógát és 2020-ban 30. alkalommal rendezte meg a THEALTER fesztivált.
Színház interjú

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Színház életműdíj

A belső ember öltöztetője – Szakács Györgyi a Színházi Kritikusok Céhének életműdíjasa

A céh tagjai titkos szavazással ítélték oda az életműdíjat a Kossuth- és Jászai Mari-díjas jelmeztervezőnek, csaknem félszáz mozi és tévéfilm, valamint félezer színházi bemutató ruháinak megálmodójának.