Színház

Szinetár Miklós: „Attilának nem lett volna szabad igent mondania”

2020.08.26. 17:30
Ajánlom
Szinetár Miklós 51 évig tanított a Színművészeti Egyetemen, többek között Csonka András, Tarr Béla és Vidnyánszky Attila is a növendékei közé tartozott. A Válasz Online-nak adott interjújában Vidnyánszky Attiláról, Kálmán. C. György kijelentéséről és a mai magyar filmes szcénáról is kifejtette a véleményét.

Amikor Szinetár Miklóst arról kérdezték, mit gondol a készülő István, a királyról, a rendező így válaszolt:

„Épp azt szeretem ebben a műben, hogy tökéletesen fogalmaz meg magyar társadalmi hangulatokat, politikai alapérzéseket, de nem az ezen a héten aktuálisakat, hanem olyanokat, amelyek több száz éve velünk vannak.

Régóta vagyunk ugyanis kicsit Istvánok és kicsit Koppányok egyszerre.

A földesúr, aki őrjöngve és bátran lázad a Habsburgok ellen, a saját jobbágyát meg a legbrutálisabban nyomja el… Mondhatnám ugyanakkor a liberális rendezőt is, aki életét és vérét adná a művészet, hovatovább a világ szabadságáért – a színészének viszont lélegzetvételt sem engedélyez. Ez a kettősség megvan tehát mindannyiunkban. (…) Nagyon egyetértek Istvánnal, úgy gondolom, nekünk Nyugaton van a helyünk, de amennyire szeretem a Nyugatot, ha autóról, digitális világról és politikai berendezkedésről van szó, annyira utálom, amikor a magyar kultúrában német operarendezők kliséit látom, a televízióban pedig amerikai licencműsorokat.

Szintén szóba került az SZFE frissen kinevezett kuratóriumának elnöke, Vidnyánszky Attila, mire Szinetár elárulta, hogy senki sem kérte ki a véleményét a kérdésben. A nagyszerű eredmények mellett látja a gondokat is, úgy gondolja, a „szektás háború, a politikai nyomulás és a kulturális különbségek” egyaránt felelősek a kialakult, konfliktusos helyzetért.

Egykori tanítványa, Vidnyánszky Attila rendezéseit szereti, ám néhány nyilatkozatát méltatlannak tartja művészi rangjához.

„Nagyon sikeres és tehetséges emberek rendre magukból kivetkőzve fröcsögnek(…) Az, hogy Vidnyánszky kuratóriumi elnök lett, több mint bűn – hiba. Nem is annyira a hatalomról beszélek. A hatalmak olyanok, amilyenek, sokezer éve így működnek. Hol brutálisan, hol meg bonyolultabb ravaszsággal. Attilának azonban nem lett volna szabad igent mondania erre. Egyrészt: aki ennyi állást tölt be egyszerre, miközben nagyon sok előadást is rendez, az megkérdőjelezi, hogy betölti-e azokat a hivatalokat rendesen. Másrészt egy ilyen patinás egyetem életében bekövetkező ekkora változásnál feltétlenül szükséges a konszenzus. Olyasvalakire van szükség, akit a szakma többsége elfogad. Azért nem értem a viselkedését, mert az a Vidnyánszky, akit én ismerek, tehetséges művész, ráadásul tényleg szeretetre méltó ember. Ha Attila ma is az, akit én megismertem, akkor most azt kell, hogy mondja: nem boldogok tőlem, köszönöm szépen, mégsem csinálom. (…) Annál ő jelentősebb személyiség, hogy ott legyen csak azért is, még akkor is, ha ennyi jelentős ember elutasítja a személyét.

Ezt a feszült helyzetet úgy lehet most feloldani, hogy Vidnyánszky Attila fölényesen és elegánsan lemond a teherről, amit a kuratórium elnöksége jelent.

Amikor arról kérdezték, véleménye szerint létezik-e a kirekesztő, liberális ellenszenv, elmondta: „ugyan vannak szép számmal komoly politikusok, gondolkodók és jelentős művészek, akik az általuk liberálisnak tartott nézeteket higgadtan, felkészülten, a tényeket tisztelve képviselik, ám sajnos rajtuk kívül itt vannak a hangos, agresszív megmondóemberek is, akik magukat nagyon liberálisnak tartják. Ezek sok kárt okoznak.(…)Liberális számomra az, aki megengedő, nyitott. Ilyen igyekszem lenni. Aki valamit kizárólagosan követel, aki agresszív és dogmatikus, az nekem nem liberális. Jelszavam volt mindig az »is«. Sosem szerettem azt, ami »csak«”.

Az interjúban Kálmán. C. György nemrégiben tett kijelentése is szóba került, ugyanis az irodalomtörténész szerint Szinetár nem átütő rendező, és hiba, hogy távol tartja magát a szélsőségektől. Ennek kapcsán

Szinetár elárulta, hogy nem ismeri Györgyöt, azt viszont felvállalja, hogy élhetetlennek, életellenesnek tartja a szélsőséges eszméket.

A filmrendező véleménye szerint ma egy demokráciában a körülményekből sokkal többet kellene kihozni. "Láthatunk-e ma a közsszolgálatiban olyan, a hazai rendszert támadó műsort, mint ahogy annak idején Dérynél? (…)Hol van ma az állami televízióban egy Hofi?

A mai közszolgálat nem vállal semmi rizikót.

Mi annak idején próbálkoztunk kockázatos témákkal is. (…) A direkt politikában az állami televízióban számomra az lenne elfogadható – ha már Kelet-Európában nem tud etalonná válni a BBC semlegessége –, hogy ha egy párté a mandátumok kétharmada, akkor a politikai műsorok kétharmadában legyen vállaltan övé a szó. De a maradék egyharmadban azonos műsoridőben kapjon lehetőséget a maradék harmad is, hogy kifejthesse az álláspontját.

A teljes interjú a Válasz Online-on olvasható.

Fejléckép: Éder Vera fotója

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Jazz/World

Gryllus Samu hangszerelte át Gryllus Dániel Weöres Sándor prózájára komponált dalsorozatát

Weöres Sándor költői prózájának, az 1945-ben publikált A teljesség felének sorai közmondásként ma is köztünk élnek. Ezeket a gondolatokat ültette át a zene nyelvére Gryllus Dániel csaknem 40 évvel ezelőtt, most pedig fia hangszerelésében lesznek hallhatóak február 5-én, a Magyar Zene Házában.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Színház

Az eltűnt idő nyomába ered Hajduk Károly

Jancsó Júlia fordítása nyomán elevenedik meg Marcel Proust kultikus műve, Az eltűnt idő nyomában Fischer Iván Lakásszínházában, február 5-én.
Könyv

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Megszűnik a k2 Színház

A független színházi műhely tizenkét év után fejezi be működését – áll a társulat rövid közleményében.
Színház ajánló

Az eltűnt idő nyomába ered Hajduk Károly

Jancsó Júlia fordítása nyomán elevenedik meg Marcel Proust kultikus műve, Az eltűnt idő nyomában Fischer Iván Lakásszínházában, február 5-én.
Színház hír

Márciustól csillag őrzi Kaszás Attila nevét a komáromi mozi előtt

Alig pár hónappal azután, hogy a városhoz kötődő művészek előtt tisztelegve felavatták az első csillagot, új névvel gazdagodik a mozi előtti tér – jelentette be közösségi oldalán Keszegh Béla polgármester.
Színház gyász

Tragikusan fiatalon elhunyt Mokány Csaba színművész

Negyvenhárom éves korában elhunyt Mokány Csaba füleki származású színész, rendező adta hírül a Komáromi Jókai Színház facebook oldala. "Isten veled, Csabi! Emléked megőrizzük!" - búcsúznak tőle kollégái.
Színház kritika

Csalók és megcsaltak játszmája

Életünk illúziókra épül: próbáljuk a jó oldalunkat mutatni az emberek előtt, sikeresnek látszani, szépnek, okosnak és gazdagnak tűnni. Néhány embernek mindez valóban sikerül, mások egy hamis valóság mögé bújva élik mindennapjaikat. „Korunk cégvezetője”, Háy János darabjának főszereplője is ilyen. A legjobbat akarja, és minél többet markol, annál jobban szétesik az addig megszokott világa.