Színház

Színházban film, filmben színház – Hajnóczy Péter kultuszregénye a Trafóban

2017.12.30. 10:02
Ajánlom
A halál kilovagolt Perzsiából című remekművet elsőre könnyű csak az alkoholizmus klinikai pontosságú dokumentálásának olvasni. Miközben a szerző kínlódásait írja ki magából, egy egész korszakot ír le.

Talán nem egészen ideillő, de egy gyenge kabaréelőadás jut eszembe a Mikroszkóp Színpadról, néhány évvel ez előttről. A két szerző abból próbált viccet csiholni, hogy semmi sem jut az eszükbe. De erről sem jutott az eszükbe semmi. Hajnóczy Péter is ezzel az érzéssel indítja később kultuszregénnyé lett alkotását: „Íme a rettenetes üres, fehér papír, amire írnom kell.” Ám neki rengeteg minden jutott az eszébe: mindenek előtt a saját élete, arról kora Magyarországának állapota, az egészről együtt meg az emberi létezés minden baja.

A halál kilovagolt Perzsiából

A halál kilovagolt Perzsiából (Fotó/Forrás: Mónus Márton / DoN't Eat Group)

A halál kilovagolt Perzsiából című remekművet elsőre könnyű csak az alkoholizmus klinikai pontosságú dokumentálásának olvasni. Az író mintha kettős tudattal, egyszerre élné és megfigyelné önmagát. Mámoros lenne a bortól és józan a megfigyelői feladattól. De miközben kínlódásait írja ki magából, egy egész korszakot ír le. Mégpedig szinte anélkül, hogy kilépne önmagából, vagy túllépne önmagán. A maga kisvilágát, hétköznapjait beszéli el, egy írónak készülő fiatal segédmunkásét, aki kudarcos életét alkoholba fojtja, ami természetesen további kudarcokat hoz számára. Gyökerei nincsenek, árvaházak, nevelőszülők közt hányódva nőtt föl, a szerelemben, a házasságban is fogódzót keres, de amikor megtalálja, akkor már nem tud benne megkapaszkodni. Az asszony inkább ápolónő, aki próbálja egyensúlyban tartani ingatag idegrendszerét, igyekszik pontosan adagolni az alkohol elleni gyógyszert és a bort. Ám a beteg ugyanazzal a gesztussal, amellyel kívánja a segítséget, ki is játssza azt. Elsősorban önmagát csapja be.

Az öncsalás, a legfontosabb dolgok elhallgatása pedig a kor alapmagatartása, betegsége, ha tetszik.

Hajnóczy első kötete, A fűtő 1975-ben jelent meg, a címadó novella hőse a kor magyar Kohlhaas Mihálya, akit sérelem ér, és miként német történelmi és irodalmi elődje, hiába keresi az igazát. Kétségbeesett társadalmi lázadás dolgozik a fiatal, pályakezdő íróban, aki ambíciói megvalósítására segédmunkásként tengetett élet közben készül, vagy inkább csak várakozik. A később emblematikussá, a kor kultuszolvasmánnyá lett mű, A halál kilovagolt Perzsiából négy évvel később 1979-ben jelent meg. A szerző ekkor harminchét éves volt. Még két évet élt, májzsugor végzett vele.

A halál kilovagolt Perzsiából

A halál kilovagolt Perzsiából (Fotó/Forrás: Mónus Márton / DoN't Eat Group)

Szenteczki Zita színházrendező és Juhász András intermédia-művész Trafóban látható közös produkciója a színházi és a filmes eszközök egymásba illesztésével igyekszik leképezni Hajnóczy prózájának rétegeit. Keresztbe fordítva a teret, egy nagyon széles és aránylag keskeny, kis mélységű sáv szolgál a játék számára, mögötte vetítővásznon láthatjuk egy készülő film snittjeit, amelyeket az előttünk dolgozó operatőrök készítenek az előttünk játszott jelenetekről. Mintha musztereket tennének elénk az alkotók egy munkában lévő műből. A műhely érzetét fokozza, hogy az egyes jeleneteket megfigyelhetjük élő valóságukban és a vetítővásznon is, majd később is, feldolgozva, torzítva, megvágva, szóval értelmezve. Közben megleshetjük a trükköket, a műhelytitkokat. Fekvő jelenetet, amelyet a játszók állva valósítanak meg, strandot, amelynek képzetét kellően összerakott részletek keltik. Az előadás folyamatosan foszlatja illúzióinkat, leplezi le felületes benyomásainkat. Arcunkba vágja, hogy mennyire becsaphatók, átejthetők vagyunk, saját érzékeink is megcsalnak, így bárki bármikor megvezethet, ha érti a dolgát, ha birtokában van a trükkök nyelvének. Manipulálhatók, felhasználhatók, tehát kiszolgáltatottak vagyunk. Ez a huszadik század egyik lényegi tapasztalata.

Mindez persze puszta technika, ügyeskedő, talán önmagában is hatásos, de kevéssé tartalmas játék lenne alkalmas főszereplő nélkül.

A produkciót igazán jelentőssé Jankovics Péter alakítása teszi.
A halál kilovagolt Perzsiából

A halál kilovagolt Perzsiából (Fotó/Forrás: Mónus Márton / DoN't Eat Group)

Szemünket védendő, áttetsző paraván mögött hegeszt, és már maszkban is, csak mozgással, tartással sokat megsejtet az emberből, a jellemből, a sorsból, amit látni fogunk. Arca, különös mosolya pedig csodás változatossággal tárja elénk az alkoholista magatartásának módosulásait. Már kopaszsága is örökifjú koravénséget éreztet, egy felnőni képtelen, kamaszkorban megrekedt nemzedékről beszél. Huncut, cinkos mosollyal csapja be önmagát, cserkésző ragadozóként közelíti az italt, nehogy rajtakapják, megakadályozzák a rablásban, vagy elorozzák előle a zsákmányt. Bravúrosan gazdag alakítás Rajner-Micsinyei Nóráé is. Ő egy plasztik nőt, egy műanyagjellemet állít elő a mindig jelesre vizsgázó jogászhallgató lány képében, egy kreatúrát, a mama teremtményét. A mamát pedig Takáts Katalin mutatja be teljes és veszedelmes szörnyűségében. Átélten, belső meggyőződéssel hajtogatja az áldozatlét közhelyeit, az életbölcsességnek képzelt sablonokat.

Nem túl gyakori eset szemtanúja lehet, aki a Trafóban megnézi ezt az előadást. Egy első hallásra esetleg agyalmánynak tetsző formai-technikai játék minden ízében tartalommal telik meg. Egy saját műfajából kimozdíthatatlannak vélhető szöveg pedig képes eleven színházi élménnyé átlényegülni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Vizuál

Így áll most a Liget-projekt – galéria

Töprengett mostanában azon, hogy haladhat a munka a Városligetben és a múzeumokban? Képek és átadási időpontok a cikkben.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Zenés színház

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Gyerekek tragédiája – valóságos túszdráma, színházi köntösben

2004-ben a beszláni I. számú iskolát terroristák rohanták le, ezernél is több embert ejtve túszul. A holland Carly Wijs Mi és Ők című kamaradarabja ezen elbeszélhetetlen napok emlékéről szól.
Színház hírek

Ők a Színikritikusok díja várományosai

A Színházi Kritikusok Céhe 39. alkalommal adja át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeinek járó elismerést szeptemberben.
Színház magyar színház

Az Operettszínház és a Magyar Színház vezetésére írtak ki pályázatot

A kiírások szerint mindkét pályázat nyertese 2019. február 1-jétől öt évig töltheti be a vezetői pozíciót.
Színház etikett

Focimeccset néztek telefonon egy színdarab közben – a színészek felháborodtak

A két angol hölgyet nem akadályozták a színpadon zajló események abban, hogy megtudják, ki nyerte a büntetőpárbajt. A színészek a Twitteren fakadtak ki a bunkó nézők miatt.
Színház szavazás

Döntsön a Kaszás Attila-díj sorsáról!

Az idei jelöltek: Farkas Ignác, Nagy Csongor Zsolt és Varga Klári. A közönség augusztus 24-én éjfélig szavazhat a három színművészre.