Színház

Színházban film, filmben színház – Hajnóczy Péter kultuszregénye a Trafóban

2017.12.30. 10:02
Ajánlom
A halál kilovagolt Perzsiából című remekművet elsőre könnyű csak az alkoholizmus klinikai pontosságú dokumentálásának olvasni. Miközben a szerző kínlódásait írja ki magából, egy egész korszakot ír le.

Talán nem egészen ideillő, de egy gyenge kabaréelőadás jut eszembe a Mikroszkóp Színpadról, néhány évvel ez előttről. A két szerző abból próbált viccet csiholni, hogy semmi sem jut az eszükbe. De erről sem jutott az eszükbe semmi. Hajnóczy Péter is ezzel az érzéssel indítja később kultuszregénnyé lett alkotását: „Íme a rettenetes üres, fehér papír, amire írnom kell.” Ám neki rengeteg minden jutott az eszébe: mindenek előtt a saját élete, arról kora Magyarországának állapota, az egészről együtt meg az emberi létezés minden baja.

A halál kilovagolt Perzsiából

A halál kilovagolt Perzsiából (Fotó/Forrás: Mónus Márton / DoN't Eat Group)

A halál kilovagolt Perzsiából című remekművet elsőre könnyű csak az alkoholizmus klinikai pontosságú dokumentálásának olvasni. Az író mintha kettős tudattal, egyszerre élné és megfigyelné önmagát. Mámoros lenne a bortól és józan a megfigyelői feladattól. De miközben kínlódásait írja ki magából, egy egész korszakot ír le. Mégpedig szinte anélkül, hogy kilépne önmagából, vagy túllépne önmagán. A maga kisvilágát, hétköznapjait beszéli el, egy írónak készülő fiatal segédmunkásét, aki kudarcos életét alkoholba fojtja, ami természetesen további kudarcokat hoz számára. Gyökerei nincsenek, árvaházak, nevelőszülők közt hányódva nőtt föl, a szerelemben, a házasságban is fogódzót keres, de amikor megtalálja, akkor már nem tud benne megkapaszkodni. Az asszony inkább ápolónő, aki próbálja egyensúlyban tartani ingatag idegrendszerét, igyekszik pontosan adagolni az alkohol elleni gyógyszert és a bort. Ám a beteg ugyanazzal a gesztussal, amellyel kívánja a segítséget, ki is játssza azt. Elsősorban önmagát csapja be.

Az öncsalás, a legfontosabb dolgok elhallgatása pedig a kor alapmagatartása, betegsége, ha tetszik.

Hajnóczy első kötete, A fűtő 1975-ben jelent meg, a címadó novella hőse a kor magyar Kohlhaas Mihálya, akit sérelem ér, és miként német történelmi és irodalmi elődje, hiába keresi az igazát. Kétségbeesett társadalmi lázadás dolgozik a fiatal, pályakezdő íróban, aki ambíciói megvalósítására segédmunkásként tengetett élet közben készül, vagy inkább csak várakozik. A később emblematikussá, a kor kultuszolvasmánnyá lett mű, A halál kilovagolt Perzsiából négy évvel később 1979-ben jelent meg. A szerző ekkor harminchét éves volt. Még két évet élt, májzsugor végzett vele.

A halál kilovagolt Perzsiából

A halál kilovagolt Perzsiából (Fotó/Forrás: Mónus Márton / DoN't Eat Group)

Szenteczki Zita színházrendező és Juhász András intermédia-művész Trafóban látható közös produkciója a színházi és a filmes eszközök egymásba illesztésével igyekszik leképezni Hajnóczy prózájának rétegeit. Keresztbe fordítva a teret, egy nagyon széles és aránylag keskeny, kis mélységű sáv szolgál a játék számára, mögötte vetítővásznon láthatjuk egy készülő film snittjeit, amelyeket az előttünk dolgozó operatőrök készítenek az előttünk játszott jelenetekről. Mintha musztereket tennének elénk az alkotók egy munkában lévő műből. A műhely érzetét fokozza, hogy az egyes jeleneteket megfigyelhetjük élő valóságukban és a vetítővásznon is, majd később is, feldolgozva, torzítva, megvágva, szóval értelmezve. Közben megleshetjük a trükköket, a műhelytitkokat. Fekvő jelenetet, amelyet a játszók állva valósítanak meg, strandot, amelynek képzetét kellően összerakott részletek keltik. Az előadás folyamatosan foszlatja illúzióinkat, leplezi le felületes benyomásainkat. Arcunkba vágja, hogy mennyire becsaphatók, átejthetők vagyunk, saját érzékeink is megcsalnak, így bárki bármikor megvezethet, ha érti a dolgát, ha birtokában van a trükkök nyelvének. Manipulálhatók, felhasználhatók, tehát kiszolgáltatottak vagyunk. Ez a huszadik század egyik lényegi tapasztalata.

Mindez persze puszta technika, ügyeskedő, talán önmagában is hatásos, de kevéssé tartalmas játék lenne alkalmas főszereplő nélkül.

A produkciót igazán jelentőssé Jankovics Péter alakítása teszi.
A halál kilovagolt Perzsiából

A halál kilovagolt Perzsiából (Fotó/Forrás: Mónus Márton / DoN't Eat Group)

Szemünket védendő, áttetsző paraván mögött hegeszt, és már maszkban is, csak mozgással, tartással sokat megsejtet az emberből, a jellemből, a sorsból, amit látni fogunk. Arca, különös mosolya pedig csodás változatossággal tárja elénk az alkoholista magatartásának módosulásait. Már kopaszsága is örökifjú koravénséget éreztet, egy felnőni képtelen, kamaszkorban megrekedt nemzedékről beszél. Huncut, cinkos mosollyal csapja be önmagát, cserkésző ragadozóként közelíti az italt, nehogy rajtakapják, megakadályozzák a rablásban, vagy elorozzák előle a zsákmányt. Bravúrosan gazdag alakítás Rajner-Micsinyei Nóráé is. Ő egy plasztik nőt, egy műanyagjellemet állít elő a mindig jelesre vizsgázó jogászhallgató lány képében, egy kreatúrát, a mama teremtményét. A mamát pedig Takáts Katalin mutatja be teljes és veszedelmes szörnyűségében. Átélten, belső meggyőződéssel hajtogatja az áldozatlét közhelyeit, az életbölcsességnek képzelt sablonokat.

Nem túl gyakori eset szemtanúja lehet, aki a Trafóban megnézi ezt az előadást. Egy első hallásra esetleg agyalmánynak tetsző formai-technikai játék minden ízében tartalommal telik meg. Egy saját műfajából kimozdíthatatlannak vélhető szöveg pedig képes eleven színházi élménnyé átlényegülni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Csák János: Demeter Szilárd hat intézményt összefogó közgyűjteményi központot vezet majd

Az M5 közszolgálati csatornának adott interjúban a kulturális és innovációs miniszter részletesebben is megindokolta, miért Demeter Szilárdot választotta a Magyar Nemzeti Múzeum élére, illetve bejelentette a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ létrejöttét.
Vizuál

Denis Villeneuve már a tökéletességet ostromolja – megnéztük a Dűne második részét

Az első fejezethez hasonlóan a Dűne: Második rész ugyancsak összművészeti remekmű lett, amelyben a szórakoztatás és a művészi koncepció varázslatos összhangba került. Denis Villeneue nagyeposza egy valódi audiovizuális orgia, amely minden alkotóelemében a tökéletességre törekszik.
Vizuál

Ingyenes művészettörténet kurzust indít a Képzőművészeti Egyetem középiskolásoknak

A tanfolyam márciusban indul, és május végéig folyamatosan be lehet kapcsolódni. A fiataloknak csupán regisztrálniuk szükséges a részvételhez.
Jazz/World

Omara Portuondo, a kubai Edith Piaf Budapesten is fellép búcsúturnéja során

A Buena Vista Social Club világhírű énekesnője október 6-án lép fel a Budapest Sportarénában, ahol a 93 éves előadó hosszú pályafutásának legismertebb dalai hangzanak el.
Klasszikus

Kér egy csésze Bachot?

Az Anima Musicae Kamarazenekar rendhagyó Bach-estre hívja az érdeklődőket az Óbudai Társaskörbe március 21-én, a mester 339. születésnapja alkalmából.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Erdélyben is bemutatkozik Székely Csaba tízparancsolat ihlette darabja

Székely Csaba 10 című drámáját Rusznyák Gábor állítja színpadra a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban. A tízparancsolat ihlette alkotás tíz magányos ember fokozatosan kibomló, egymást keresztező élettörténetét mutatja be.
Színház ajánló

Cseke Péter viszi színre a Játékszín magyarországi bemutatóját

Április 6-án Cseke Péter rendezésében, Hernádi Judit, Horváth Lili és Nagy Sándor főszereplésével mutatja be a Rém rendes vendég című komédiát a Játékszín.
Színház hír

Átadták a Kortárs Magyar Dráma-díjat: Pintér Béla és Horváth János Antal az idei kitüntetettek

A Radnóti Zsuzsa dramaturg alapította elismerést idén Pintér Béla érdemelte ki több évtizedes munkásságáért és színpadi szövegeiért. Különdíjat kapott Horváth János Antal, a Loupe Színházi Társulás alapítótagja.
Színház ajánló

Miért kell eljutni a tragédiáig? – Budaörsön rendezi meg a Hamletet Alföldi Róbert

Megtartották a h.ml.t. című előadás próbáját. Shakespeare drámáját április 20-án mutatják be a Budaörsi Latinovits Színházban, de a premiert még megelőzi egy nyílt próba márciusban, a Színházak Éjszakáján.
Színház ajánló

Krabat a Fekete Malomban – a német ifjúsági irodalom egyik legnépszerűbb művét mutatja be a Budapest Bábszínház

Otfried Preuβler filmen és színpadon is többször feldolgozott, klasszikus történetének vadonatúj színpadi változatát mutatja be a Budapest Bábszínház március 2-án Hegymegi Máté rendezésében.