„Gobbi Hilda művészi ereje és emberi nagysága a jelenben is hatással van az egész színházművészeti kultúránkra és a közös emlékezetre” – kezdte beszédét december 16-án a Bajor Gizi Színészmúzeumban a rangos Aase-díj átadóünnepségén Bodor Johanna, a Magyar Színházi Társaság elnöke. Hozzátette: Gobbi Hilda a színészek iránti szeretete és elismerése jeléül a végrendeletén keresztül megteremtette az Aase-díjat, amelyet először 1989-ben adtak át. 2024-ben a neves művészekből álló kuratórium – Bajcsay Mária, Nagy Mari, Bezerédi Zoltán, Kuna Károly, Mertz Tibor – az összes magyarországi színháztól és szakmai szervezettől beérkezett javaslatok alapján szavazta meg az idei négy Aase-díjas művészt:
- Gombos Juditot, a szolnoki Szigligeti Színház tagját,
- Urbanovits Krisztinát, a KV Társulat művészét,
- Gados Bélát, a Vígszínház tagját,
- Sirkó Lászlót, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház tagját.
Átadták a Bálint Lajos-vándorgyűrűt is, amelyet a Színházi Titkárok Társasága tagjainak javaslata alapján Szinai Eszter művészeti titkár nyert el, illetve a Prológ-díjat, amelyet Horváth János Antal vehetett át.
A díjátadó ünnepségen Bodolay Géza, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója köszöntötte a megjelenteket: a Kulturális és Innovációs Minisztérium képviseletében Oláh-Merényi Eszter osztályvezetőt, Bodor Johannát, a Magyar Színházi Társaság elnökét, Németh Ákost, a Drámaíró Kerekasztal elnökét, a díjazottakat, az Aase-díj kuratóriumának jelenlévő tagjait és az ünneplőket. Az OSZMI vezetője egyúttal átadta Soltész Bözsének a tavaly elnyert Aase-díját, mert akkor nem tudta átvenni a kitüntetést.
Bodor Johanna, a Magyar Színházi Társaság elnöke beszédében felelevenítette Gobbi Hilda nagyvonalú szakmai-társadalmi szerepvállalásait. Több más mellett ő kezdeményezte, hogy Bajor Gizi egykori villájából legyen Bajor Gizi Emlékmúzeum, amely helyszíne például az Aase-díj átadásának is. Gobbi végrendeletébe foglalta: epizodisták elismerésére hozzák létre az Aase-díjat, amelynek a nevét is ő adta híres szerepe után. Végrendeletében így fogalmazott: „Sajátossága a színészi munkának, hogy a főszereplő több felvonáson keresztül vonja magára a figyelmet. Az epizodistának csak néhány perce, pillanata van; tömörít, mint az író, amikor epigrammát alkot.”
A díjazottakról az OSZMI munkatársai rövid kisfilmet vetítettek, majd a kuratórium jelenlévő tagjai, Bajcsay Mária és Mertz Tibor felolvasták a Színikritikusok Céhe tagjai által írt laudációkat.
Gombos Judit az Aase-díjjal (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa)
Gombos Juditot – aki 1985 óta a szolnoki Szigligeti Színház tagja – Papp Tímea laudálta, többek között így fogalmazott: „Gombos Judit stílusos és önreflexív színész, nyíltan, egyenesen játszik, nem teremt titkot oda, ahol nincs. Alakításainak fontos ismérve, hogy a néző tökéletesen érti és megérti. Anyaszínházában többször megkapta az évad legjobb alakításáért járó díjat, már 2015 óta a Szigligeti örökös tagja – hopp, még egy szokatlan ugrás! –, 2016-ban megyei Prima-díjas lett. Az Aase-díj az első országos elismerése. Mert ahogy az a magyar vidéki színészek esetében lenni szokott, hírük-nevük ritkán terjedt a megyehatáron túlra; a rossz beidegződés a vármegyékben sem változott. De Gombos Juditnál mégis várható menetrend szerint egy szokatlan fordulat: a nemzetközi fesztiválokon elismert Fekete pontban az ország, sőt a világ előtt is felvillantotta immár Aase-díjas tehetségét!”
Urbanovits Krisztina az Aase-díjjal (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa)
Urbanovits Krisztina Aase-díjához Turbuly Lilla írt laudáló szavakat, kiemelve: „Színészi alkatában van valami összetéveszthetetlen, a világra friss szemmel rácsodálkozó természetesség, valami megőrzött gyermeki tisztánlátás. Pontos jellemrajz, a nézőkhöz közeli játékhoz jól igazodó gesztusnyelv, egyéni hanghordozás, jól adagolt humor és irónia, nem lankadó játékkedv jellemzi. Legyen szó több kisebb szerepről, mint a Miért lett R. úr ámokfutó?-ban; egy kevés vonással felrajzolt karakterről, mint a Tulipánban vagy Az apácában; főszerepről, mint a Terike és Irénben, hogy csak az utóbbi évek szerepeiből említsünk néhányat. (…) Urbanovits Krisztina elismerésre méltó színészi pályafutása mellett azok közé a színházcsinálók közé tartozik, akik sokat tettek azért, hogy a színház a mához és a máról szóljon, hogy minket is foglalkoztató kérdéseket tegyen fel, hogy megőrizze szabadságát, és életben tartsa a független színház egyre fogyatkozó szigeteit.”
Gados Béla az Aase-díjjal (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa)
Gados Béla laudációját Stuber Andrea írta meg, idézünk ebből is: „Gados Béla nem felugrálós típus: Nyíregyháza után a Bárka Színházban töltött egy tucat évet. Ebből az időszakból talán az öt összetartó férfiszínész fémjelezte Tengeren-t emlegethetjük, Göttinger Pál rendezését. Vagy a Főnök urat a Vasárnap 16:48 címen futó Ödön von Horváth-darabból, A végítélet napjából. Szerepet vállalt Gados Béla a Nagykovácsi Nemzeti Színház Énekes madár bemutatójában, s a szakmai ambíció, a kíváncsiság elvitte az azóta megszűnt független társulathoz is, a HOPParthoz, amikor ott Forgács Péter Három nővért rendezett, és Csebutikin szerepére hívta őt. 2015-ben a Vígszínház tagja lett, azóta a Szent István körúton teszi a dolgát, például ifj. Vidnyánszky Attila rendezéseinek sorában. Vagy legújabban Az imposztorban, a vilnai társulat egyik tagját rokonszenves, egészséges kedélyű, rossz színésznek mutatva. Nyíregyházán a társulat 1994-ben Móricz-gyűrűvel jutalmazta. A második vígszínházi évadában neki ítélték kollégái »A kis csillag is csillag« elismerést. Az Aase-díj is jó társaságba kerül.”
Sirkó László az Aase-díjjal (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa)
Sirkó Lászlót Urbán Balázs méltatta, többek között ezekkel a szavakkal: „Kevés olyan színművész van, akinek pályája olyan erősen kötődik egy városhoz, mint Sirkó Lászlóé. Neve említésekor rögtön beugrik a kecskeméti színház, ha pedig a színházat említjük, szinte bizonyosan ő az első, akinek a neve eszünkbe jut. Bő ötven éves pályáján csak egy relatíve rövid, nyolc évnyi kitérő erejéig távolodott el a város teátrumától, amelynek 1986 óta megszakítás nélkül tagja. (…) A mostani évadban már a harmadik bemutatóján van túl. Játékkedve töretlennek tűnik, lendülete, energiái kiapadhatatlannak látszanak, ami azzal kecsegtet, hogy még sokáig láthatjuk a kecskeméti színpadon.”
Szinai Eszter és Kulcsár Viktória (Fotó/Forrás: Jurányi Ház)
Ezt követően átadták a Bálint Lajos-vándorgyűrűt, amelyet a legendás színházi ember, színházi titkár, dramaturg, műfordító özvegye, Spiegel Anni alapított azzal, hogy egyik évben egy dramaturg, másik évben egy színházi titkár kapja. 2024-ben a Színházi Titkárok Társasága tagjainak javaslata alapján Szinai Eszter kapta az elismerést. A díj megalapítása, 1977 óta ez az első alkalom, hogy független színházaknál dolgozó szakemberhez jutott a gyűrű. Szinai Eszter laudációját Kulcsár Viktória, a Jurányi Produkciós Ház vezetője mondta el.
Horváth János Antal a Prológ-díjjal (Fotó/Forrás: Horváth János Antal hivatalos oldala)
Végül a Drámaíró Kerekasztal által 2022-ben alapított Prológ-díj átadására került sor, amellyel olyan pályakezdő színházi szerzőket ismernek el, akik írói tevékenységükkel a jelenlegi vagy az elmúlt évadban felhívták magukra a figyelmet. Horváth János Antal a Prológ-díj idei kitüntetettje: Németh Ákostól vehette át a díjat, és Németh Gábor író laudálta őt. Írásában kiemelte: „Kétszer volt szerencsém színházat csinálni Jánossal, Dunaújvárosban a Nincsteleneket, alkalmi társulattal, a lehetetlenséggel határos ötlet, és a Marczibányin a Lányok, fiúkat, ez meg konkrétan a lehető legkínosabb szitu, férj rendezi a feleségét, én meg ott ülök a nappalijukban, a legkényesebb és a legfantasztikusabb ügylet, mindkétszer hibátlanra hangolt, érzékeny emberi viszonyokat láttam működni, lankadatlan figyelmet, a másik művészember evidens tiszteletét, a közönség és a közösség iránti alázatot.”
Fejléckép: A díjazottak (fotó: Szkárossy Zsuzsa)
hírlevél
