Színház

Színházi évadnyitás politikus módra

2012.08.23. 12:49
Ajánlom
Országos színházi évadnyitó Pécsett és Vidéki Színházak Fesztiválja Budapesten - tevékeny politikusi közreműködéssel és véleményalkotással.

A színház valamennyi ágát, irányzatát, megjelenési formáját fontosnak nevezte kormányzati szempontból a kultúráért felelős államtitkár kedden Pécsett. L. Simon László az első alkalommal megszervezett országos színházi évadnyitón mondott beszédében hangoztatta: "Nem engedhetjük meg magunknak, hogy e rendkívül színes, változatos, tagolt színházi világot valamiféle egyirányú csatornába tereljük".

Színházigazgatók, szakmai szervezetek vezetői, neves színművészek előtt az államtitkár szólt arról is, hogy a gazdasági válság ellenére a színházi rendszer finanszírozása nem került látványosan olyan rossz helyzetbe Magyarországon, mint Európa több országában. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy bár a teátrumok állami támogatása nem csökken, sőt, a szándék az, hogy lehetőség szerint emelkedjen, egyes intézmények a fenntartó önkormányzatok szűkös anyagi lehetőségei miatt kevesebb pénzből gazdálkodhatnak. Ezért fel kell készülni arra, hogy a jelenleginél nagyobb mértékben vonjanak be magántámogatókat, magánfenntartókat a színházi rendszerbe.

L. Simon László elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy egyes vállalkozások visszaélnek a társasági adókedvezmény nyújtotta lehetőségekkel, és megcsapolják azokat az összegeket, amelyekről az állam azért mond le, hogy e források a cégektől közvetlenül a színházakhoz kerülhessenek. "Ez ellen, ha kell, a jogszabály megváltoztatásával is fel fogunk lépni, mert nem engedhető meg, hogy ezeket a pénzeket kalandorok elvigyék az államtól és a művészettől" - mondta.

Az államtitkár kitért arra, hogy ősszel változás várható a művészeti kitüntetések rendszerében, hogy több, a Kossuth-díj alatti elismerés értéke, presztízse nagyobb legyen. Az előadó-művészet öt, bruttó 200 ezer forint pénzjutalommal járó díj tekintetében érintett a várhatóan szeptember végén megjelenő rendeletben. A tervek szerint Jászai Mari-díjat évente tizenhárom helyett heten, Harangozó Gyula-díjat hét helyett ketten kapnának, Nádasdy Kálmán-díjat kettő helyett egy művész vehetne át. A Blattner Géza- és a Hortobágyi Károly-díjat kétévente egy művésznek ítélnék oda. A kitüntetettek száma csökken, a díjjal járó pénz azonban nő: a Jászai- és a Harangozó-díjasok 1,395 millió forintot, a Nádasdy-díjasok 930 ezret, a Blattner- és Hortobágyi-díjasok 697,5 ezret kapnának.

L. Simon László a művészeti szabadságról szólva annak a véleményének adott hangot, hogy az alaptörvényben rögzített jog, e területen nincs keresnivalója az államnak és a politikának. Arra kérte a fenntartók képviselőit, ne akarjanak beleszólni, hogy a teátrumok milyen darabokat, milyen szereposztásban tűznek műsorra. A színházak vezetőinek figyelmét ugyanakkor arra hívta fel, hogy a fenntartók szóvá tehetik, ha az intézmények több bemutatót vállalnak, mint amennyit a színház anyagi lehetőségei megengednek. Az államtitkár elmondta: készült egy kimutatás a hazai színházak vezetőinek fizetéséről, a teátrumok prémiumrendszeréről, fenntartásáról, amelyet összehasonlítottak több ország hasonló adataival. "Amit eddig látunk az azt jelzi, hogy a társadalom átlagfizetéséhez képest igen jól keresnek a színházi vezetőink" - mutatott rá. Mint hozzáfűzte, a rendelkezésre álló pénzügyi mutatók a rendszer átgondolására ösztönöznek, amely nem azt jelenti, hogy pénzt akarnak elvenni tőlük, csak azt, hogy a jelenlegi helyzetben mindenkinek felelősen, a korábbinál szigorúbban kell gazdálkodnia.

L. Simon László sajnálatosnak nevezte a szolidaritás hiányát a színházi szférában. Úgy vélte: nem szerencsés aláírást gyűjteni egy darab bemutatása ellen színházi dolgozóknak, és ugyanezért a kormányhoz fordulni a művészet szabadságát hangoztató kritikusoknak. Döntse el a közönség, hogy meg akarja-e nézni az előadást, vagy sem. 

L. Simon László beszédében szólt a közművelődés, a kulturális és művészeti szféra előtt álló kihívásokról is. Megítélése szerint kiemelten fontos feladat, hogy az általa Facebook-generációnak nevezett nemzedéket a virtuális közösségi terekből sikerüljön behozni a valós közösségi terekbe. Úgy vélte: ebben a színháznak óriási szerepe lehet. "Mindannyian érdekeltek vagyunk abban, hogy a következő években, évtizedekben is legyen értő közönsége az irodalomnak a múzeumoknak, a teátrumoknak. Ezt a hihetetlen nagy feladatot csak átgondoltan, az oktatással együtt stratégiát alkotva, finom munkával lehet megoldani" - hangsúlyozta.

Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere, aki Rázga Miklóssal, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójával együtt megnyitotta az idei pécsi színházi évadot, örömének adott hangot, hogy a közelmúltban nemzeti előadóművészeti szervezet státuszt kapott pécsi színház elmúlt évada kiemelkedő sikert hozott: a teátrum látogatóinak száma és jegybevételei egyaránt nőttek.

A fővárosi fenntartású színházak nem kapnak az eddiginél kisebb állami támogatást 2013-tól az előadó-művészeti törvény változásával. Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes az egyik budapesti színház évadnyitóját követően az MTI-nek azt mondta: a jelenlegi helyzetben ez pozitívum. Az új előadó-művészeti törvény nyomán 2013-ban életbe lépő változások érintik a fővárosi fenntartású színházakat is.

"Összességében azt mondhatom, hogy a fővárosi fenntartású színházak nem kapnak kisebb állami támogatást, mint eddig, ez pozitív dolog, a mi tervezésünket is könnyebbé teszi. Reménykedem és optimistán nézek előre ebben az ügyben" - mondta Csomós Miklós, aki "jó dolognak" nevezte, hogy ebben a helyzetben nem csökken az állami támogatás mértéke. 

A főpolgármester-helyettes beszélt az állam és a főváros közötti színházcserék lehetőségéről is. Mint fogalmazott, az erről folyó tárgyalásokon a fő szempont az, hogy a jelenlegi színházaik érdekei ne sérüljenek. Elmondta: továbbra is tárgyalnak arról, hogy a Budapesti Operettszínház a kulturális tárcához kerül, a Trafó Kortárs Művészetek Háza átadása azonban már nincs napirenden, marad a fővárosnál, a Pesti Magyar Színház pedig a fővároshoz kerülhet. "Remélem, hogy január 1-jei határnappal meg tudjuk tenni a megfelelő lépéseket a cserére" - fogalmazott. A politikus elárulta, hogy a Budapesti Kamaraszínház játszóhelyei közül a Tivoliban - amely a Fővárosi Önkormányzaté - gondolkodnak saját színházukat is érintő hasznosításon. A minisztériummal együtt olyan kulturális centrumot hoznának létre, amelyet a főváros és egy állami intézmény működtetne közösen, az épület színházi előadások mellett kiállításoknak és egyéb rendezvényeknek adna otthont.

Csomós Miklós elmondta, hogy a színházakban visszaesett a nézőszám. Szólt arról is, hogy bizonyos színházaknál erősebb ez a tendencia, de a színházi paletta átrendezésében konkrét döntéseket még nem hoznak, az évad végéig várnak arra, miként alakulnak a dolgok. "Már évad közben is fognak látszani olyan tendenciák, amelyek indokolhatják, hogy az évad végével viszont lépni kell" - jegyezte meg.

A Trafó vezetésére kiírt pályázatról szólva a főpolgármester-helyettes kiemelte: a szakmai bizottság már megfogalmazta javaslatát a nyertes pályázatra, amelyre még ő is megteszi a magáét a főpolgármesternek. A döntés a hónap végéig megszületik - mondta Csomós Miklós.

L. Simon László kulturális államtitkár pécsi beszédének főbb pontjait a Thália Színházban, a Vidéki Színházak Találkozójának sajtótájékoztatóján is megismételte. A politikus arról beszélt, hogy a színházak működtetésére lesz pénz, hiszen szükség van rájuk és népszerűek is. 2011-ben 4,7 millió színházlátogató volt Magyarországon, a válság ellenére 100 ezerrel több mint az előző évben, és 21 ezer előadást játszottak, a 2010. évinél kétezerrel többet. "Ez azt mutatja, hogy mind az alkotókedv, mind az a szellemi muníció, kreativitás, amely ezt a területet jellemzi, töretlen, minden gazdasági nehézség ellenére" - hangsúlyozta. Kiemelte: a magyar színházak saját bevétele 48 milliárd forint volt 2011-ben, a jegyárbevétel 400 millióval nőtt éves szinten. Mint hangsúlyozta, a vidéki színházak nagy mértékben hozzájárulnak a nézőszám-emelkedéshez és a jegyárbevétel növekedéshez is.

A TAO-kedvezményekről szólva elmondta, hogy egyes közvetítő cégek, gazdasági társaságok 30 százalékot kérnek vissza az általuk megszerzett, illetve felajánlott társasági adóból. Mint mondta, elfogadhatónak tartják, ha a kultúra számára juttatott többletbevételért cserében jutalékot kérnek egyes cégek, de nem ekkora mértékben. "Ez ellen adminisztrációs eszközökkel is fel fogunk lépni" - hangsúlyozta L. Simon László. Hozzátette: az államnak hatékonyabban kell szerepet vállalnia a szponzorációs bevételek szabályos, és minél nagyobb mértékű beszedésében.

Csomós Miklós főpolgármester-helyettes elmondta, hogy a tavalyi 4,7 millió színházlátogató közül 1,7 millió a fővárosi fenntartású színházakban jelent meg. "A fővárosi színházak elismertek, a főváros vezetése azon lesz, hogy a működésükhöz a jövőben is biztosítsa a feltételeket, az állam segítségével" - fogalmazott a főpolgármester-helyettes.

Eközben az MSZP sajtóközleményt adott ki, mely szerint "Pávaként illegette kultúrpolitikai tollait L. Simon László a hazai teátrumok országos megnyitó ünnepségén, mikor arról beszélt, nem csökkennek a színházi támogatások idén, mi több jövőre nőnek is. Az államtitkár szavai után egyik szemünk sír, és a másik is. 

Üdvözöljük és jó ötletnek tartjuk a hagyományteremtő célzattal először megrendezett teátrumok évadnyitó ünnepségét, ám az felháborító arcátlanság, hogy a Fidesz kultúrpolitikájának vezetője képes kiállni a nyilvánosság elé és színházi ügyekben megnyilatkozni. Szégyen, hogy L. Simon elégedett azzal, hogy idén nem csökken az állami támogatás, miközben ez a pénz ma nagyjából arra elég, hogy a színházakban felkapcsolják a villanyt, nem pedig arra, hogy magas színvonalú produkciókat hozzanak létre: csak lélegeztető gépen tartják a színházakat, nem biztosítanak egészséges létet.

A narancshatalom politikusnak öltözött bábja ráadásul teljes nyugalommal beszél a színházi évad megnyitóján, miközben két év alatt a kétharmados többséggel bíró erőszakkormány a szakmaiságot könnyed legyintéssel a háttérbe küldve ültette saját embereit a színházak élére. A kinevezésekkel kapcsolatos jogi és szakmai hibákra, a szakma és a közvélemény felháborodására, a nemzetközivé dagadt botrányokra pedig a fideszes kultúr(álatlan)politika a szokásos arroganciával reagált, mintha az ő módszerük lenne a legtermészetesebb.

Amint az MSZP kormányra kerül, egészen más elveket vallva hozza majd helyre az Orbán-kormány ámokfutását. Mi hiszünk az európai kultúrkörben elfogadott értékekben, a művészi szabadságban, a toleranciában és a szakmai minőségen alapuló döntésekben, ami a világ minden demokratikus országában a kultúrpolitika alapja."

A Fidesz szerint az MSZP kormányzása nyolc évében csak szavakban tett a magyar színjátszásért, most pedig egy nyilatkozattal vérig sértette a színházi szakmát. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője az MSZP szerdai közleményére reagált így az MTI-nek, amelyben az ellenzéki párt üdvözölte a hagyományteremtő célzattal először megrendezett színházi évadnyitó ünnepségét, ám azt szégyennek tartotta, hogy L. Simon László kultúráért felelős államtitkár elégedett azzal, hogy idén nem csökken a színházak állami támogatása. "Ez a pénz ma nagyjából arra elég, hogy a színházakban felkapcsolják a villanyt, nem pedig arra, hogy magas színvonalú produkciókat hozzanak létre: csak lélegeztető gépen tartják a színházakat, nem biztosítanak egészséges létet" - írta az MSZP, tudatva azt is: kormányra kerülésük esetén az európai értékek, a művészi szabadság, a tolerancia és a szakmai minőségen alapuló döntések alapján hozza majd helyre az "Orbán-kormány ámokfutását".

Selmeczi Gabriella azt közölte: aki azt állítja, hogy a magyar színházak az elmúlt években csak arra voltak képesek, hogy felkapcsolják a villanyt, az nemcsak vérig sérti a színházi szakmát és a színházat szerető közönséget, de annak is tanúbizonyságát adja, hogy az elmúlt években nem tette be a lábát egyetlen színházba sem. 

A Fidesz szóvivője arra hívta fel a figyelmet: mindezek után érthető, hogy miért csak üdvözölni tudja az MSZP az első színházi évadnyitót, ha ugyanis kormányzása nyolc évében nem csak szavakban tett volna a magyar színjátszásért, akkor most nem az első, hanem a jubileumi, tizedik évadnyitót rendezhették volna. "Az MSZP azt állítja magáról, hogy hisz az európai értékekben, a művészi szabadságban, a toleranciában, a szakmai minőségen alapuló döntésekben. A Fidesz-KDNP vezette kormány kultúrpolitikája viszont most és az elkövetkező években valóban úgy tesz ezen értékekért, ahogy az egy demokratikus országban elvárható" - írta Selmeczi Gabriella.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Klasszikus

Ők most a legjobb fiatal kamarazenészek Vásáry Tamás zsűrije szerint

A Korossy-Khayll Csongor, Tóth Kristóf (hegedű), Albert Julianna (brácsa) és Devich Gergely (cselló) alkotta együttes nyerte a Weiner Leó Országos Kamarazenei Verseny vonósnégyes kategóriáját, mindannyian a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház kult50

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Színház ajánló

Mercedes Benz premier az Esterházy-családdal

Április 13-án magyarországi ősbemutató keretében mutatta be a Vörösmarty Színház Esterházy Péter utolsó drámáját, a Mercedes Benzet Szikora János rendezésében. A történelmi revüt az Esterházy-család tagjai mellett Presser Gábor zeneszerző is megtekintette.
Színház ajánló

Büszkeség és felelősség, mert méltónak kell lenni az ősökhöz

A Magyar Művészeti Akadémia Szó – szín – játék sorozata idén megújult Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának művészeti vezetésével. A sorozat eddigi eredményeiről és a leendő előadásokról Lesti Árpád kérdezte a Veszprémi Petőfi Színház igazgatóját.
Színház hír

Elhunyt Bács Ferenc színművész

Életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után április 16-án, kedden elhunyt Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, Budapest díszpolgára.
Színház születésnap

85 éves az örökifjú Bodrogi Gyula

Ma ünnepli 85. születésnapját Bodrogi Gyula, generációk kedvence, gyémántdiplomás színművész, aki könyvet is írt tizenhét főiskolai fegyelmijének történetéből. A Nemzet Színészét a Nemzeti Színházban és a József Attila Színházban is köszöntik.