Elsőként Fülöp Péter, a Magyar Teátrumi Társaság ügyvezető titkára reagált a Mandineren Kovács Bálint A kormány nemcsak pofon vágja, de arcon is köpi a színházakat a mostani támogatásokkal című, a hvg.hu-n megjelent cikkére. Fülöp Péter hangsúlyozta, hogy a szóban forgó írás csúsztat, például, hogy „ravasz módon nem a Független Előadó-művészeti Szövetség által képviselt pályázó szervezetek számát nevezi meg, hanem az általuk beadott pályázatok számát”. Eszerint arra jutott, hogy a cikk „nem a valóságot mutatja be”, „nem szakmai elemzés, hanem politikai állásfoglalás”, illetve zárszóként azt sugalmazta, hogy a szerző elfogult, illetve megrendelői véleményét közvetíti. A Magyar Teátrumi Társaság titkára hangsúlyozta, hogy Kovács Bálint nemcsak a HVG újságírója, hanem a Színházi Kritikusok Céhének tagja is, s hivatkozott a Céh 2019-ben elfogadott etikai kódexére, amely kimondja, hogy a kritikusnak kerülnie kell minden olyan helyzetet, amelyben személyes érdek vagy külső nyomás befolyásolhatja, és kötelessége megőrizni szakmai függetlenségét.
Nem sokkal később, a Fülöp Péter által közölt cikkhez hasonló tartalmú közleményt jelentetett meg a Magyar Teátrumi Társaság, amelyet kiemelésekkel, de változtatás nélkül közlünk:
Közös kiállás a kulturális sokszínűség és a szakmai tisztesség mellett
Mi, alulírott kulturális és előadó-művészeti szervezetek, művészek, kulturális szakemberek és a kultúrát támogató magánszemélyek határozottan visszautasítjuk a közelmúltban megjelent, a színházi támogatásokkal kapcsolatban megfogalmazott politikai színezetű cikkek torzító állításait.
Elhatárolódunk minden olyan kísérlettől, amely listázásokkal, gúnyos címkézésekkel vagy félrevezető adatokkal igyekszik szembeállítani egymással a különböző művészeti műhelyeket. Ez a gyakorlat nem szolgálja sem a szakmai párbeszédet, sem a kulturális közösség érdekeit, ellenben árkokat ás, és a közhangulatot mérgezi.
Meggyőződésünk, hogy a kulturális támogatási rendszer célja és feladata, hogy a teljes Kárpát-medencei előadó-művészeti szférát erősítse: kőszínházakat, független társulatokat, bábszínházakat, tánc- és zeneművészeti szervezeteket, valamint határon túli magyar műhelyeket.
Fontos hangsúlyozni: a pályázati keretben megjelenő többlettámogatás különösen értékes és fontos a kulturális közösség számára, de ez nem azonos az intézmények alapműködésének fenntartására szolgáló forrásokkal.
E kettő összemosása félrevezető, és kizárólag a hangulatkeltést szolgál.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy médiafelületek és egyes kritikusok politikai elfogultságból minősítsenek kulturális döntéseket, miközben maguk is a szakmai közélet résztvevői. Ez összeférhetetlen magatartás, amely sérti a kulturális közösség egészének érdekeit.
Mi, a szakmai viták és a kulturális párbeszéd hívei vagyunk – de ezeknek kizárólag a szakmaiság, a kölcsönös tisztelet és a kulturális értékek közös szolgálata lehet az alapja.
Ezért közösen kiállunk amellett, hogy:
A különböző művészeti formák és szervezetek egymás mellett és egymást kiegészítve gazdagítják nemzeti kultúránkat.
A médiának és a kritikusoknak törekedniük kell arra, hogy megőrizzék szakmai függetlenségüket,
és kerüljék azokat a politikai felhangú minősítéseket, amelyek megosztják a közéletet és gyengítik a szakmai bizalmat.
Kérjük a kulturális szféra további szereplőit – színházakat, társulatokat, zenekarokat, fesztiválokat, közösségeket és művészeket –, hogy csatlakozzanak kiállásunkhoz, és közösen tegyünk azért, hogy a magyar kultúra erős, független, sokszínű és méltó maradjon.
A közleményre, illetve Fülöp Péter cikkére válaszul a Színházi Kritikusok Céhe is nyilatkozatot jelentetett meg, amelyet szintén kiemelésekkel, de változtatások nélkül közlünk:
A Színházi Kritikusok Céhének nyilatkozata
Kovács Bálint kollégánk „A kormány nemcsak pofon vágja, de arcon is köpi a színházakat a mostani támogatásokkal” címmel cikket jelentetett meg a hvg.hu-n az előadó-művészeti szervezetek támogatására vonatkozó döntési listáról.
Cikkére előbb Fülöp Péter, a Magyar Teátrumi Társaság ügyvezető titkára reagált a mandiner.hu-n, majd a Teátrumi Társaság adott ki nyilatkozatot „Közös kiállás a kulturális sokszínűség és a szakmai tisztesség mellett” címmel.
E nyilatkozatok egyike sem válaszol a cikkben feltett kérdésekre:
továbbra sem tudjuk, hogy kik és milyen szempontrendszer alapján döntöttek a pályázatokról.
Nem kapunk választ arra sem, hogy hosszú ideje kiemelkedő szakmai színvonalon működő szervezetek (mint például a színházi nevelés meghatározó műhelyei, a KÁVA és a Kerekasztal, vagy a független színházakat befogadó Jurányi) hogyan kaphattak olyan választ a pályázatukra, hogy a munkájuk szakmailag nem kellően megalapozott.
A nyilatkozatok a cikk egyetlen tényállítását sem cáfolják, csupán általános kijelentéseket tesznek egyes kritikusok politikai elfogultságáról, árokásásról és szakmai tisztességről.
Meggyőződésünk, hogy kollégánk cikke tényeken alapul, a hazai színházi struktúra pontos ismeretében, szakmai szempontok alapján született. Határozottan visszautasítjuk Fülöp Péter azon felvetését, hogy a cikk „megrendelésre” készült, és hogy Kovács Bálint bármilyen etikai vétséget követett volna el. Írása tényeken nyugvó, véleményét is tartalmazó újságcikk.
Hozzátesszük: a színházi kritikusok nemzetközi etikai kódexe, amelyet mi is elfogadunk és alkalmazunk, nem tiltja a politikai állásfoglalást sem.
A véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányos alapjog, a kritikusnak pedig mindennapi munkaeszköze.
A Színházi Kritikusok Céhe eddig is „a kulturális sokszínűség és a szakmai tisztesség” oldalán állt. Kovács Bálint cikke is ezen elvek alapján született.
Mindezek mellett a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) is reagált a közösségi médiában:
A Független Előadó-művészeti Szövetség közleménye
Hérakleitosz tévedett, a Kulturális és Innovációs Minisztérium többször is bele tud lépni ugyanabba a folyóba. Az Előadó-művészeti szervezetek 2025. évi döntés listáját átnézve ugyanis azt érezzük, mintha az egy évvel korábbi listát olvasnánk szóról szóra. Az idei döntések ismételten azt sugallják, hogy nemzeti vagy kiemelt státusszal kell rendelkezni ahhoz, hogy sikeresen tudj pályázni.
Ha független- minősítéssel nem rendelkező- szervezetként azonosítod magad, nincs esélyed, hogy közpénzekhez jussál.
Pedig a pályázati célok meghatározásánál a minisztérium még így fogalmaz: a támogatás célja, hogy a magyar előadó-művészeti szféra számára megteremtse a független, sokszínű, minőségi és pozitív alkotói körülményeket. A pályázat feladata a fiatalok kulturális kincsekhez történő hozzájuttatása, a kultúra iránt egyelőre kevésbé vagy egyáltalán nem érdeklődők figyelmének felkeltése és a kisebbségi létben élők támogatása, a különösen érzékeny előadó-művészeti alkotómunka általános támogatása mellett.
Lehet, hogy a „láthatatlan” szakmai kuratórium, akikről nem lehet tudni semmit, hogy milyen tapasztalattal rendelkeznek az előadó-művészet területén, hogy milyen szempontok szerint értékelik a pályázatokat vagy, hogy egyáltalán léteznek-e, ezeket a célokat nem ismerték. Mindenesetre az általuk meghozott és Hankó Balázs által jóváhagyott döntések azt bizonyítják, hogy a független előadó-művészet által létrehozott értékeket és az itt alkotó művészek munkáját nem tekintik támogatásra méltónak vagy nem ismerik.
A kérdés mára csak az, hogy milyen célból lehetetlenítik el az előadó-művészet ezen területét.
Miért gondolják azt, hogy az itt végzett munka szakmailag nem kellően megalapozott.
Ismételten felhívjuk a jelenlegi döntés hozók figyelmét, hogy a Kultúra Nemzeti Alap, az előadó-művészet egy és oszthatatlan. Mostani döntéseikkel pedig szembe mennek a saját maguk által megfogalmazott céloknak, gyengítik a kultúránk sokszínűségét és erejét – olvashatók Nagy Zoltán, a FESZ elnökének sorai.
Fejléckép: Nézőtér, illusztráció (forrás: Mozsár Műhely)
hírlevél
