Magyarországon az elmúlt évben több megoldási javaslat is született a színházak újranyitására és működésére. A Magyar Teátrumi Társaság például még külön protokollt is kidolgozott a pandémia alatt megtartott előadások rendjére, gondosan kitérve a maszkhasználatra és a távolságtartásra. A fertőzöttségi adatok azonban hamar világossá tették: bár a színház varázsa éppen a személyes jelenlétben rejlik, a nézők és a művészek védelme érdekében az intézményeket zárva kell tartani. A munka persze a színfalak mögött ezután sem szűnt meg, az alkotók töretlenül készültek és készülnek az új bemutatókra, veszik fel a jelenleg futó előadásokat, és folyamatban van az újranyitás utáni repertoár kialakítása is.
Nem könnyű ez a helyzet sem a közönségnek, sem a színházaknak. A gazdasági nehézségeken túl a közösségi élmény hiánya is komolyan megviseli az embereket.
A legtöbb, amit a színházi szakma ebben az időszakban tehet, hogy nem csügged, hanem megpróbálja kihozni a legtöbbet a helyzetből.
Helen Mirren idei üzenete is éppen erről szól: az összefogásról és a bizakodásról.
„Nehéz idők járnak az előadóművészetekre, sok művész, műszaki dolgozó, szakember, férfi és nő küzd egy olyan szakmában, amely már eleve bizonytalanságban létezett.Talán ez a folyamatos bizonytalanság teszi őket képessé arra, hogy szellemességgel és bátran nézzenek szembe a járvánnyal.
A jelenlegi körülmények között a művészek képzelőereje új, találékony, szórakoztató és megrendítő közlési lehetőségeket fedezett fel, nagyrészt az internetnek köszönhetően.
Emberemlékezet óta történeteket mesélünk egymásnak. A színház csodálatos, és addig létezik, amíg ember él a Földön.
Az írók, tervezők, táncosok, énekesek, színészek, zenészek, rendezők alkotóvágyát nem lehet elfojtani, hamarosan virágba borul, új energiával, közös világunk újfajta megértésével.
Már alig várom ezt a pillanatot!” – fogalmazta meg gondolatait a Színházi világnap kapcsán az Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas színésznő.
És valóban, a művészek megtalálták a módját, hogy elmeséljék azokat a bizonyos történeteket. A kezdetleges home-videókból szép lassan egy óriási virtuális színpad alakult ki, a professzionális színházi közvetítés pedig ugyanúgy az emberek életének része lett, mint korábban az élőben játszott előadások látogatása – ha nem jobban. Egy kattintással immár bárki a világ másik felén találhatja magát egy olyan produkció virtuális nézőterén, amelyre lehet, hogy soha nem jutott volna el.
Bár egy stream nem tudja pótolni azt, amit a színházban a néző átél, és nem képes a teátrumok hangulatát a nappaliba varázsolni, mégis
visszaad valamit abból, amit a vírus elvett az emberektől, és kordokumentumként velünk marad.
A Színházi világnapot 1962 óta ünneplik a Nemzetközi Színházi Intézet javaslatára, a párizsi Nemzetek Színháza 1957-es megnyitása előtt tisztelegve. És az elmúlt közel hat évtized során az emberek mindig megtalálták a módját, hogy megemlékezzenek róla.
2021-ben – színházak hiányában – ez egy kicsit nehezebb, kicsit magunkra maradunk vele, de nem lehetetlen. Mert Helen Mirren szavait kicsit átfogalmazva: A színház csodálatos, és addig létezik, amíg az emberekben él.
Helen Mirren üzenete Kováts Adél tolmácsolásában
Magyarország legtöbb színháza ünnepi közvetítéssel készült a Színházi világnapra, egy-egy klasszikusát vagy épp online premierjét tűzve műsorra. A Budapesti Operettszínház Youtube-csatornáján például 19:30-tól ingyen látható a János vitéz. A világnapon közvetített további előadásokról az alábbi oldal ad pontos tájékoztatást, de érdemes ellátogatni a népszerű streaming platformok – az eSzínház és a SzínházTV – oldalára is, hiszen ott is online premierekkel és széles műsorkínálattal várják az érdeklődőket.
Fejléckép: Az Operaház nézőtere (Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)