Színház

Színháztörténet ínyenceknek

2010.01.02. 22:36
Ajánlom
A zene és a színház iránt a Habsburgok mindig érdeklődtek, a színház művészete azonban III. Ferdinánd mantuai származású nejének hatására, az 1650-es évektől kezdődően bontakozott ki. Az Osztrák Színházi Múzeumban kiállított legrégebbi darabok is erre az időszakra datálhatók.

Az intézmény története 1921-ben kezdődik, amikor Joseph Grigort, az Osztrák Nemzeti Könyvtár színház- és zenetörténész munkatársát megbízták a gyűjtemény kialakításával. Egy évvel később kiállítást tartottak a könyvtár nagytermében, és még ugyanekkor sikerült megvásárolni a korszak legnagyobb gyűjtőjének, Hugo Thimignek a színházi kollekcióját. Az események kezdeti gyors tempóját a történelem azonban visszavetette: a múzeumot - egyetlen szobával - hivatalosan csak évtizedekkel később, 1975-ben alapították meg. Végleges helyszínre, a Lobkowitz-palotába 1991-ben költözhettek.

A Lobkowitz-palota Bécs első barokk városi palotája volt. 1683-ban kezdődött az építése, ami 11 évig tartott - közben tervezői is cserélődtek -, míg a bálterem 1730-ban nyerte el végső formáját. A névadó család feje, Franz Joseph Maximilian von Lobkowitz híres volt művészetkedveléséről: háza koncerteknek és színházi előadásoknak adott helyet, saját zenekart tartott fenn, támogatta Beethovent, a komponista pedig neki ajánlotta a III. szimfóniát. A bálterem - Jacob van Schuppen a művészeteket ábrázoló mennyezeti freskójával - ennek megfelelően az Eroica névre hallgat.

Az Osztrák Színházi Múzeum állandó kiállítása klasszikus, azaz kevéssé interaktív múzeum volt: a gyűjtemény tematikusan (makettek, fotók, rajzok, plakátok, egyéb dokumentumok, jelmezek, bábok) elrendezett, ám minden esetben a történeti sorrendet követett. A látogatók megcsodálhatták Goethe anyjának, Katharina Elisabeth Textornak a köpenyét; szemezhettek Richard Teschner 20. század elején készített bábjaival; bogarászhatták Max Reinhardt rendezőpéldányait; körbejárhatták a hirdetőoszlopokat és végigböngészhették a - főképp - szecessziós plakátokat; oldalról és felülről is bekukucskálhattak egy középkori passiójáték diorámájába vagy a régi, 1881-ig álló Burgtheater színpadára (ahol az Orfeusz és Euridiké, az Alceste, a Szöktetés a szerájból, a Figaro házassága vagy a Così fan tutte premierjét tartották); bordó bársonnyal takart ajtók mögött pedig aprócska kirakatok rejtőztek, ahol szintén diakrón módon sorakoztattak fel díszletterveket a Galli-Bibiena család (bolognai származású tervező dinasztia, amelynek tagjai több mint egy évszázadon keresztül a terület legjobb szakembereinek számítottak) kétdimenziós perspektivikus díszleteitől a modern kori (értsük ez alatt a 20. század első felét) konstrukciókig. Igaz, az ajtónyitogatás a szem mellett a fülre is hatott, mert többnyire operadíszletekről van szó, és hang is társult a látványhoz.

A múzeumban, gyanítom, a színháztörténetet jól ismerő látogatók mozogtak otthonosabban, lelkesebben - és azért a múlt idő, mert jelenleg épp átrendezik a tárlatot. Az intézmény Gustav Mahler születésének 150. évfordulójára nyitja meg újra a kapukat - aki addig nem bírná ki osztrák színháztörténet nélkül, a ház földszintjén időszakos kiállításokra válthat jegyet -, remélhetőleg korszerűbb, izgalmasabb, színházibb formában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház vidék

Vidéki előadások Budapesten

A Thália Színház szervezésében a Pesti Magyar Színház épületében rendezik meg idén szeptember 3–9. között a népszerű színházi fesztivált, amelyen hét nap alatt nyolc előadás várja majd a közönséget.
Színház ajánló

„A betyárromantika örök” – Bonnie&Clyde a Városmajorban

A nyáron bemutatott musical augusztus 28-án és 29-én ismét látható lesz a Városmajori Szabadtéri Színpadon.
Színház nemzeti színház

Cserhalmi György marad a rendezésnél

A Nemzeti Színház új évadában Örkény István Macskajátékát állítja színpadra Udvaros Dorottya és Bánsági Ildikó főszereplésével jövő tavasszal. Színészként viszont továbbra sem találkozunk vele.
Színház thealter fesztivál

Szabadkai előadást is díjaztak az idei THEALTER-en

A közönség-, Kritikus- és Junior-díj mellett a fesztivál önkéntesei is díjazták kedvenc produkciójukat, valamint három Különdíjat is odaítélt a fesztivál.
Színház gyász

Elhunyt Kerényi Imre

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató hosszú, türelemmel viselt betegség után, életének 75. évében családja körében hunyt el.