A legjobb díszlet kategória jelöltjei:

1. Balázs Juli (A revizor)

Több kategória kapcsán dicsértük már a Vígszínház és a Szputnyik közös előadását, A revizort. Bodó Viktor rendezése a megfelelő környezetben tud kibontakozni. Stuber Andrea írja kritikájában: "A nyelvezet széttartó tréfásságánál szellemesebbnek hat az előadás színházi önreflexiója, amelynek jegyében a szereplők olykor megállapításokat tesznek színpadi helyzetükről, műfaji kötöttségeikről, színészi megoldásaikról. Balázs Juli díszlete lehetőséget teremt ilyesfajta játékokra - operettes abgangokra például -, részint a lépcsővel, részint az uszoda üvegbejárata mögött nyíló "hátsó színpadi" térrel. Ez utóbbit meglepő intermezzókra, különös, átfutó jelenésekre lehet igénybe venni. Mint amikor átrohan ott egy műsertés/sertésmű, az emlegetett disznyószagot is illusztrálandó, s szalad utána valaki a böllérkéssel."

Kutszegi Csaba írja a Színház.net hasábjain: "[A]z előadás kezdete előtt is szemlélhető a hatalmas teret képező, impozáns díszletépítmény, amely egy abszurd összevisszasággal kialakított és berendezett fedettuszoda-belsőt jelenít meg. Ebben játszódik le mindkét felvonás. A hatalmas csarnoktérben mindvégig markánsan érzékelhető a tipikus kontraszt: a nagyravágyó ember kisszerűsége."

2. Dragos Buhagiar (Viktor, avagy a gyermekuralom)

Silviu Purcarete rendezésével foglalkoztunk már a kritikusok jelöltjeinek bemutatásának alkalmával: az előadásban látható Albert Csillát jelölték ugyanis a legjobb női mellékszereplő kategóriában. A Kolozsvári Állami Magyar Színház produkciója Roger Vitrac szürrealista drámájából született, amihez az illő díszlet alapvető jelentőségű.

Sebestyén Rita írja a Színházban: "A délután kellemes társasági eseménye mögé exponált rémálomvilágot a díszlet és jelmez - Dragos Buhagiar egyszerre expresszív és kifinomult munkája -, valamint a játékmód egyszerre hozza. A teljes előadás a szinte semmi cselekmény mögé építgeti a tudat (alatti-fölötti) rétegeit, meghökkentő, mégis valamelyest összefűzhető módon."

3. Izsák Lili, Kálmán Eszter (Stuart Mária)

Az örkényes Stuart Mária alkotópárosa két kategóriában is esélyes a kritikusok díjára, a díszlet mellett ugyanis a legjobb jelmez címéért is versenyben vannak. Gáspár Ildikó rendezésének díszlete a lassan hömpölygő cselekményhez illeszkedik, izgalmasan tágítva a színpad terét mind horizontálisan, a hátsó régiókban, mind vertikálisan, a színpad két oldalán, csapóajtók és (ál)liftek elhelyezése révén.

Kritikusunk írja az előadás díszletéről: "Az Örkény egyébként is apró színpadát egy torz perspektívájú, klausztrofobikusan szűk, polgári lakás díszlete tölti ki, kamarajelleget kölcsönözve az előadásnak. A zárt tér minden pillanatában börtönre emlékeztet (a mégoly csodálatos, ám vetített hegyvidéki panoráma ellenére is), függetlenül attól, hogy az események épp az uralkodói trónteremben, vagy épp Mária fogságának helyszínein zajlanak."