Színház

Színikritikusok díja 2014: A legjobb előadás

2014.09.09. 08:00
Ajánlom
A Színházi Kritikusok Céhe idén 34. alkalommal nyújtja át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit elismerő díját szeptember 21-én a Trafóban. A díjátadóig részletesen bemutatjuk az egyes kategóriák jelöltjeit. Ön szerint ki a legjobb? Szavazzon!

A legjobb előadás:

1. Fényevők (Katona József Színház, r.: Ascher Tamás)

A fényevők olyan emberek, akik elhiszik, hogy számukra elégséges eledel lehet a fény. De mi vajon elhisszük róluk? És egyáltalán kiket tartunk fényevőknek? Mert hogy a Katona előadásában nem fogunk többet megtudni erről az embercsoportról, az biztos. Arról viszont annál többet, milyen veszélyeket rejt magában a tudatlanság, a manipulálhatóság és hogyan fordulhatnak egymás ellen egy kiélezett szituációban a társadalom különböző rétegei.

Makszim Gorkij 1904 és 1906 között írta meg úgynevezett értelmiségi trilógiáját. Ennek középső része A nap gyermekei, amelynek átdolgozott változatát idén február 15-én mutatta be a Katona. Ascher Tamás rendezését - amely a POSzT-ról már elhozta a legjobb rendezésnek járó díjat - a legjobb előadások és a legjobb rendezések között is ott találjuk, Jordán Adél pedig női mellékszereplőként jelölt. Partnerei mások mellett Kocsis Gergely, Ónodi Eszter, Fekete Ernő, Nagy Ervin, Ötvös András és Bezerédi Zoltán.

Stuber Andrea írja az előadásról: "A Fényevőkben egy értelmiségi család házát látjuk. Vagyis már nem az övék - megvette tőlük a háztulajdonos. Lassan csúszik ki a lábuk alól a talaj. Főhősünk, Pavel Protaszov, a tudós vegyész ezt észre sem veszi - ahogy semmi mást sem. Felesége egy festővel flörtöl, húga lelki beteg, a személyzet megy a feje után, a munkásokban meg gyűlik az indulat. A végén robban. De csak füstje van, amúgy talán nem történik semmi, minden csendesen rohad, mállik tovább. A világ így ér véget. Nem bumm-mal, csak nyüszítéssel." (A teljes kritika itt olvasható.)

2. A revizor (Vígszínház - Szputnyik Hajózási Társaság, r.: Bodó Viktor)

Jó hatással volt a Vígszínház társulatára Bodó Viktor rendező, aki a rá jellemző látásmóddal és saját csapatával, a Szputnyikkal érkezett a körúti teátrumba az előző évadban. Miközben megjelenésében inkább a tegnapot idézi a produkció, Gogol művét sok szempontból a mába helyezték az alkotók, a mondatok ismerősen csengenek napjaink közéletből - az ábrázolt hivatali visszaélésekről már nem is beszélve.

Nem véletlen, hiszen A revizor egy mindig aktuális, szatirikus és groteszk kép a korrupció ördögien álnok rendszeréről, amelyben csak az egyéni érdekek számítanak. Az előadásban a polgármestert Hegedűs D. Géza alakítja, míg az őt és a várost átverő álrevizor szerepében Lengyel Tamást láthatjuk.

Kritikusunk írja: "...az embernek simán támadhatnak kétségei, hogy egyáltalán így történne-e ez minálunk manapság. Nem eleve azt ellenőrizné-e egy revizor, hogy a vidéki fejesek leadták-e a hivatalos pénzosztóknak a sápot? Nem szervezettebb, üzletiesebb, szenvtelenebb formában zajlana-e a megvesztegetés, mint ilyen ócska kis egyéni vizitekkel, kölcsönkéréssel, zsebbedugásokkal? És még kérdezhetnénk nyilván adekvátabban a jelenlegi praxisról. (Már akik behatóbban ismerik a mai gyakorlatot.)" (Stuber Andrea kritikáját itt olvashatja.)

3. Titkaink (Pintér Béla és Társulata, r.: Pintér Béla)

Nem értettük, miért nincs ott a POSzT versenyprogramjában a kategória nagy esélyese, Pintér Béla és Társulata legutóbbi bemutatója. Ahová azonban beválogatták (THEALTER, Vidor) onnan nem jöttek el üres kézzel, és a kritikusok is további két kategóriában jelölték. A társulat fontos, de mindig is került és titkosított témát feszeget: az ügynökmúltat. Pintér Béla ezúttal az 1980-as évekbe, a szocializmus végnapjaiba kalauzolja nézőit.

"A Titkaink a Pintérék mindeddig legerősebb előadása" - írja Frauenhoffer György, majd így folytatja: "Ennek az erőnek ugyanakkor ára is van. Hiába látjuk felvonultatva a társulat másfél évtized alatt jól bejártott állandó stílusjegyeit, összetéveszthetetlen humorral, népi kultúra iránti feltétlen rajongással, annak ütköztetését az urbánus léttel (és igen, olykor elő-előbukkanó üresjáratokkal), a Titkaink minden eddigi darabjuknál sötétebb tónust ölt.  A téma nem engedi a könnyedséget: a középpontban ugyanis nem egy szociálisan vagy morálisan a társadalom perifériájára taszított alak áll, hanem egy kor, amely egyszerre tette bűnössé és áldozattá a benne élőket. Mert tévedés ne essék, ezúttal mindenki bűnös: ki árulásával, ki hallgatásával, ki bátorságával." (A teljes kritika itt olvasható.


Ön szerint ki a legjobb? Szavazzon!

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

Feljelentés áldozata lett az Anyáim története

Elmaradt az Ars Sacra Filmfesztivál versenyprogramjába meghívott film vetítése szombat este a Tabán moziban. A rendezők egy nappal a vetítés előtt tudták meg, hogy többen feljelentették a fesztivál szervezőit, és petíciót indítottak a szivárványcsaládok örökbefogadásáról szóló film vetítése ellen. 
Vizuál

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Színház

„Csodálatos ez a bohóc-létezés” – Beszélgetés Mertz Tiborral

Szeptember 18-án mutatta be Székely Csaba Öröm és boldogság című drámáját a Budaörsi Latinovits Színház, Alföldi Róbert rendezésében. Mertz Tiborral, az előadás egyik szereplőjével beszélgettünk kíváncsiságról, társulati létezésről és véleménynyilvánításról.
Vizuál

Küldetés teljesítve – Lenyűgöző filmek sorát kínálta az idei CineFest 

Kilenc film. Ennyi fért abba a három napba, amelyet Miskolcon tölthettünk a CineFest Filmfesztivál vendégeként. Bár a versenyprogramnak csupán a töredékét láttuk, mégis varázslatos filmek emlékeit őrizzük magunkban - köztük a fődíjas és a közönségdíjas alkotásokét is. Fesztiválbeszámoló.
Vizuál

Szabó Eszter nyerte el a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat 

Hatodik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amit az alapító ír házaspár azzal a céllal hozott létre, hogy támogassa a kortárs magyar képzőművészeket, és jelenlétüket erősítse a nemzetközi művészeti világban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Mécs Károly végleg visszavonul

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész pályafutásának hatvan éve alatt számos helyen megfordult, jelenleg egy előadásban látható, utána visszavonul.
Színház magazin

Aki tudott szeretni – Törőcsik Mari visszatért a Nemzetibe

Szeptember 21-én nagyszabású gála keretében helyezték el az emlékezés sárga rózsáit egy ikonikus fotel mellé Törőcsik Mari pályatársai és barátai a Nemzeti Színházban. A nézőtéren meghatott csend, a színpad elé kifeszített kivetítőn egy mondat – „Tudni kell szeretni” – és egy távolba révedő arc… Marié.
Színház videó

Emberiségtörténettel ünnepli a Vörösmarty Színház a magyar dráma napját

A Vörösmarty Színház tavaly, a pandémia idején nagy vállalkozásba kezdett: négy kortárs drámaíró részvételével ott folytatják, ahol Madách Imre Az ember tragédiáját befejezte, 20-21. századi színekkel egészítve ki az emberiségtörténetet.
Színház hír

Spiró György „sötét kalandregénye” és Garaczi László karanténdrámája nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat

A Radnóti Zsuzsa alapította kuratórium 2019 óta díjjal jutalmazza a legkiemelkedőbb drámaírókat, hagyományosan február 24-én. Az apropót Örkény István Tóték című drámájának bemutatója adja, amely 1964. február 24-én volt. Idén Spiró György és Garaczi László vehette át az elismerést a Rózsavölgyi Szalonban, ezúttal a magyar dráma napján, szeptember 21-én.
Színház interjú

„Csodálatos ez a bohóc-létezés” – Beszélgetés Mertz Tiborral

Szeptember 18-án mutatta be Székely Csaba Öröm és boldogság című drámáját a Budaörsi Latinovits Színház, Alföldi Róbert rendezésében. Mertz Tiborral, az előadás egyik szereplőjével beszélgettünk kíváncsiságról, társulati létezésről és véleménynyilvánításról.