Színház

Színikritikusok díja 2014: A legjobb új magyar dráma / színpadi szöveg

2014.09.08. 13:00
Ajánlom
A Színházi Kritikusok Céhe idén 34. alkalommal nyújtja át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit elismerő díját szeptember 21-én a Trafóban. A díjátadóig részletesen bemutatjuk az egyes kategóriák jelöltjeit. Ön szerint ki a legjobb? Szavazzon!

A legjobb új magyar dráma / színpadi szöveg kategória jelöltjei:

1. Pintér Béla: Titkaink

Mi lehet a titka Pintér Béla és Társulatának, hogy legutóbbi előadásukkal sikert sikerre halmoznak? A 2013. szeptember 28-án bemutatott Titkaink a jelen kategórián túl a legjobb előadás és legjobb független színházi előadás címért is versenyben van. A nyár folyamán elhozták a legnépszerűbb előadásnak járó közönségdíjat a szegedi THEALTER Fesztiválról, hétvégén pedig a nyíregyházi Vidor Fesztivál fődíját.

A darab az ügynöktémát dolgozza fel. A kíméletlen pontossággal elmesélt történeten hol összeszorul a gyomrunk, hol könnyezve nevetünk. A társulatvezető szerző ezúttal az 1980-as évekbe, a szocializmus végnapjaiba kalauzolja az olvasót. A Vasfüggöny, a Tolbuchin és Lenin körút vagy a kocka Lada hallatán sokan talán nosztalgikusan gondolnak a korszak Budapestjére. Egy akkori táncházról, Ki mit tud?-ról szóló felvétel láttán elvarázsol, ugyanakkor megmosolyogtat az alulvilágított, monokróm, lelkes naivitás. De Pintérnél ne számítsunk andalító nosztalgiára.

Kritikusunk írja: "... a Titkaink minden eddigi darabjuknál sötétebb tónust ölt.  A téma nem engedi a könnyedséget: a középpontban ugyanis nem egy szociálisan vagy morálisan a társadalom perifériájára taszított alak áll, hanem egy kor, amely egyszerre tette bűnössé és áldozattá a benne élőket. Mert tévedés ne essék, ezúttal mindenki bűnös: ki árulásával, ki hallgatásával, ki bátorságával." (A teljes kritika itt olvasható.)

2. Székely Csaba: Bányavíz

A Bánya-trilógia utolsó darabjának karrierje az Örkény Színház drámapályázatán való jeleskedéssel indult. A marosvásárhelyi születésű szerző stílusát gyakran hasonlítják Martin McDonagh-éhoz, amelyre kiváló példa az erdélyi (ex)bányászváros lakóinak életével foglalkozó sorozata. A művek a POSzT-on robbantak be, ahol előbb felolvasószínházi előadásban ismerhettük meg a darabokat Csizmadia Tibor rendezésében, de sorra jöttek a színpadi előadások is Budapestről, Marosvásárhelyről, legutóbb pedig egy kaposvári-pécsi koprodukcióban is.

A helyszín: székely falu, valahol egy bányavidéken. Most a korábbi részekben sokat emlegetett plébános és az ő különös szeretője körül forog a történet. A kívülálló hős ezúttal Márton, akit a pap a nevelt fiaként emleget, aki szobrokat farag, verseket ír, és arról ábrándozik, hogy majd kiszakad innen, és máshol próbál szerencsét.

Stuber Andrea írja: "Akadhat, aki a Székely Csaba Bánya-trilógiájával való ismerkedést olvasva kezdi, az idén megjelent drámakötetbe fúrva bele magát. Ez esetben a harmadik műnél rögtön tudja, hogy már csak ez hiányzott. Megismerte addigra a képzeletbeli erdélyi faluból az exbányászt, az orvost, a polgármestert, a mélymagyart, de még hátra volt a plébános meg a szeretője, akit a korábbiakban már említettek a szereplők. A harmadik mű, a Bányavíz még sötétebb, még súlyosabb, mint az előző kettő. Globálisabb, vagy ha úgy tetszik: határtalanabb. Helyszíne épp csak annyiban különbözik egy elképzelt, isten háta mögötti magyarországi falutól, hogy aki innen indul neki a világnak, nyugatnak, az Magyarba jut." (A teljes kritika itt olvasható.)

3. Székely Csaba: Szeretik a banánt, elvtársak?

Székely Csaba másik jelölést kapott alkotása egy monodrámává húzott rádiójáték, amit színpadon Sorin Militaru rendezésében mutatott be a marosvásárhelyi Yorick Stúdió. Ceauşescu Romániájában járunk, ahol mindenki fél, gyanakszik és éhezik, kivéve a mesélő, Robert. Neki ugyanis megvan mindene, még banánt is ehet, tudniillik az apukája élet és halál ura a városban, ahol Robert felnő. Ám ez a felnövés mégsem egyszerű, hiszen anyukája egész nap sír, a bátyja folyton meg akarja ölni, az egyetlen lány pedig, aki tetszik neki, a rendszer "ellensége". A rendszereknek azonban az a sorsuk, hogy véget érnek, és újak jönnek helyettük, ahol talán minden könnyebb lesz. Vagy mégsem?

Papp Tímea írja az előadásról: "Egy jó kádercsaládba született értelmi fogyatékos fiú, Robert szemszögén keresztül ismerjük meg a Ceauşescu-korszakot, a rendszerváltás zavaros időszakát és a jelent. Egyfalú tér, mosdókagyló, szék, asztal, rajta építőkockák. A negyvenes férfi kezében nejlonszatyor, haja kisfiúsan lenyalt, öltözéke hivatalos ünnepségeket idézően formális. És elmeséli az életét apacentrikusan, úgy, ahogy az vele megtörtént, tényszerűen, kommentár nélkül, bár néha el-eltöprengve, hiszen ahogyan a kis fahasábokat rakosgatja egymásra, úgy keres rendet a világban." (A teljes írás itt olvasható.)


Ön szerint ki a legjobb? Szavazzon!

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Klasszikus

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.
Zenés színház

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Színház

„Nem kegyeket osztunk” – beszélgetés a POSZT-válogatásról

A Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat beszélgetéssorozatán a POSZT versenyprogramja volt a téma. A két válogatóval, Gulyás Gáborral és Zalán Tiborral, valamint Turbuly Lillával, a Színházi Kritikusok Céhének elnökével Veiszer Alinda beszéltetett.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház átrium

“Kasszasiker” az Átriumban!

Új bemutatóra készül az Átrium, a Kasszasiker című vígjátékát június 17-én mutatja be színház.
Színház jótékonyság

Színházjeggyel segíthetünk a nehéz sorsú gyerekeknek

Az Orlai Produkciós Iroda számára mindig is fontos volt a társadalmi felelősségvállalás. Színházjegy akciójukkal most a Pitypang Gyermekotthon lakóinak nyújtanak segítséget. A cél: a gyerekek balatoni nyaraltatása.
Színház POSZT 2019

„Nem kegyeket osztunk” – beszélgetés a POSZT-válogatásról

A Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat beszélgetéssorozatán a POSZT versenyprogramja volt a téma. A két válogatóval, Gulyás Gáborral és Zalán Tiborral, valamint Turbuly Lillával, a Színházi Kritikusok Céhének elnökével Veiszer Alinda beszéltetett.
Színház új évad

Operagála köszönti az 50 éves Szentendrei Teátrumot

Öt saját bemutatót és számos előadást kínál új évadában a Szentendrei Teátrum, amely idén ünnepli ötvenéves fennállását. A születésnapi operagálát Szentendre főterén rendezik meg, az évad háziasszonya Gubik Petra.
Színház hír

A Kodály-módszerről szóló Vecsei–Vidnyánszky-darab is látható lesz jövőre a Nemzetiben

Tíz bemutatót tervez a jövő évadban a Nemzeti Színház, ahol Eirik Stubo, David Doiasvili, Szász János, Andrzej Bubien, Berettyán Nándor, Márkó Eszter és ifj. Vidnyánszky Attila rendezését is láthatja a közönség.