Színház

Színikritikusok díja 2014: A legjobb új magyar dráma / színpadi szöveg

2014.09.08. 13:00
Ajánlom
A Színházi Kritikusok Céhe idén 34. alkalommal nyújtja át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit elismerő díját szeptember 21-én a Trafóban. A díjátadóig részletesen bemutatjuk az egyes kategóriák jelöltjeit. Ön szerint ki a legjobb? Szavazzon!

A legjobb új magyar dráma / színpadi szöveg kategória jelöltjei:

1. Pintér Béla: Titkaink

Mi lehet a titka Pintér Béla és Társulatának, hogy legutóbbi előadásukkal sikert sikerre halmoznak? A 2013. szeptember 28-án bemutatott Titkaink a jelen kategórián túl a legjobb előadás és legjobb független színházi előadás címért is versenyben van. A nyár folyamán elhozták a legnépszerűbb előadásnak járó közönségdíjat a szegedi THEALTER Fesztiválról, hétvégén pedig a nyíregyházi Vidor Fesztivál fődíját.

A darab az ügynöktémát dolgozza fel. A kíméletlen pontossággal elmesélt történeten hol összeszorul a gyomrunk, hol könnyezve nevetünk. A társulatvezető szerző ezúttal az 1980-as évekbe, a szocializmus végnapjaiba kalauzolja az olvasót. A Vasfüggöny, a Tolbuchin és Lenin körút vagy a kocka Lada hallatán sokan talán nosztalgikusan gondolnak a korszak Budapestjére. Egy akkori táncházról, Ki mit tud?-ról szóló felvétel láttán elvarázsol, ugyanakkor megmosolyogtat az alulvilágított, monokróm, lelkes naivitás. De Pintérnél ne számítsunk andalító nosztalgiára.

Kritikusunk írja: "... a Titkaink minden eddigi darabjuknál sötétebb tónust ölt.  A téma nem engedi a könnyedséget: a középpontban ugyanis nem egy szociálisan vagy morálisan a társadalom perifériájára taszított alak áll, hanem egy kor, amely egyszerre tette bűnössé és áldozattá a benne élőket. Mert tévedés ne essék, ezúttal mindenki bűnös: ki árulásával, ki hallgatásával, ki bátorságával." (A teljes kritika itt olvasható.)

2. Székely Csaba: Bányavíz

A Bánya-trilógia utolsó darabjának karrierje az Örkény Színház drámapályázatán való jeleskedéssel indult. A marosvásárhelyi születésű szerző stílusát gyakran hasonlítják Martin McDonagh-éhoz, amelyre kiváló példa az erdélyi (ex)bányászváros lakóinak életével foglalkozó sorozata. A művek a POSzT-on robbantak be, ahol előbb felolvasószínházi előadásban ismerhettük meg a darabokat Csizmadia Tibor rendezésében, de sorra jöttek a színpadi előadások is Budapestről, Marosvásárhelyről, legutóbb pedig egy kaposvári-pécsi koprodukcióban is.

A helyszín: székely falu, valahol egy bányavidéken. Most a korábbi részekben sokat emlegetett plébános és az ő különös szeretője körül forog a történet. A kívülálló hős ezúttal Márton, akit a pap a nevelt fiaként emleget, aki szobrokat farag, verseket ír, és arról ábrándozik, hogy majd kiszakad innen, és máshol próbál szerencsét.

Stuber Andrea írja: "Akadhat, aki a Székely Csaba Bánya-trilógiájával való ismerkedést olvasva kezdi, az idén megjelent drámakötetbe fúrva bele magát. Ez esetben a harmadik műnél rögtön tudja, hogy már csak ez hiányzott. Megismerte addigra a képzeletbeli erdélyi faluból az exbányászt, az orvost, a polgármestert, a mélymagyart, de még hátra volt a plébános meg a szeretője, akit a korábbiakban már említettek a szereplők. A harmadik mű, a Bányavíz még sötétebb, még súlyosabb, mint az előző kettő. Globálisabb, vagy ha úgy tetszik: határtalanabb. Helyszíne épp csak annyiban különbözik egy elképzelt, isten háta mögötti magyarországi falutól, hogy aki innen indul neki a világnak, nyugatnak, az Magyarba jut." (A teljes kritika itt olvasható.)

3. Székely Csaba: Szeretik a banánt, elvtársak?

Székely Csaba másik jelölést kapott alkotása egy monodrámává húzott rádiójáték, amit színpadon Sorin Militaru rendezésében mutatott be a marosvásárhelyi Yorick Stúdió. Ceauşescu Romániájában járunk, ahol mindenki fél, gyanakszik és éhezik, kivéve a mesélő, Robert. Neki ugyanis megvan mindene, még banánt is ehet, tudniillik az apukája élet és halál ura a városban, ahol Robert felnő. Ám ez a felnövés mégsem egyszerű, hiszen anyukája egész nap sír, a bátyja folyton meg akarja ölni, az egyetlen lány pedig, aki tetszik neki, a rendszer "ellensége". A rendszereknek azonban az a sorsuk, hogy véget érnek, és újak jönnek helyettük, ahol talán minden könnyebb lesz. Vagy mégsem?

Papp Tímea írja az előadásról: "Egy jó kádercsaládba született értelmi fogyatékos fiú, Robert szemszögén keresztül ismerjük meg a Ceauşescu-korszakot, a rendszerváltás zavaros időszakát és a jelent. Egyfalú tér, mosdókagyló, szék, asztal, rajta építőkockák. A negyvenes férfi kezében nejlonszatyor, haja kisfiúsan lenyalt, öltözéke hivatalos ünnepségeket idézően formális. És elmeséli az életét apacentrikusan, úgy, ahogy az vele megtörtént, tényszerűen, kommentár nélkül, bár néha el-eltöprengve, hiszen ahogyan a kis fahasábokat rakosgatja egymásra, úgy keres rendet a világban." (A teljes írás itt olvasható.)


Ön szerint ki a legjobb? Szavazzon!

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Elhunyt Jerger Krisztina művészettörténész

Életének 72. évében, kedden hunyt el a varsói Magyar Kulturális Intézet egykori vezetője, aki sokat tett a lengyel-magyar művészeti kapcsolatokért.
Színház

Újra járhatunk szabadtéri előadásokra, de a fesztiválokra még várnunk kell

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet többek között színházi előadásra, mozira, cirkuszra, valamint könyvszakmai rendezvényre vonatkozik.
Klasszikus

Hatalmas előrelépés a zenekarnak: a Mezzo TV sugározza a Concerto Budapest koncertfilmjét

Több hónapos munka eredménye, hogy a zenekar saját gyártású koncertfilmmel mutatkozhat be a Mezzo TV műsorán. A filmet, amelyet Szabó Stein Imre rendezett, a magyar közönség is láthatja az interneten. Kulisszatitkokról a vezető rendezőt kérdeztük.
Vizuál

Két tonna üvegnegatív: vidéki fényképészműtermek gyűjteménye

A kidobástól megmentett üvegnegatívokon az egyes vidékek népviselete mellett a háború előtti és alatti élet pillanatai villannak fel megmutatva azt is, mit tartottak megörökítésre érdemesnek az életükből az 1910-20-as évek táján.
Vizuál

Csúnya varázs - Budapesti fényképek az 1930-as években

Az éjszakai fényképezés és a „varázsosítás” összefüggése - erről ír a FényképTár mai részében Tomsics Emőke, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Boeing, Boeing, Koccanás és Mágnás Miska – Évadot hirdetett a Vörösmarty Színház

Ami félbetört, azt összeillesztjük – hangsúlyozta Szikora János igazgató a Vörösmarty Színház online évadzáróján május 28-án. A rendhagyó virtuális találkozón a társulat művészeti vezetése ismertette a 2020/21-es évad bemutatóit is.
Színház hír

Elmaradnak a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri előadásai

Az idei évre meghirdetett előadásokat jövőre rendezik meg a Dóm téren. Azoktól a nézőktől, akik megtehetik, azt kérik, ne váltsák vissza belépőjüket, ezzel támogatva a fesztivált.
Színház hír

Újra járhatunk szabadtéri előadásokra, de a fesztiválokra még várnunk kell

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet többek között színházi előadásra, mozira, cirkuszra, valamint könyvszakmai rendezvényre vonatkozik.
Színház hír

„A sietség oka nehezen érthető” – A Színház- és Filmművészeti Egyetem közleménye

Közleményben reagált a Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetése az intézménnyel kapcsolatos törvénytervezetre. Mint írják, bíznak benne, hogy az egyetem és a fenntartó érdekei közösek.
Színház ajánló

Művészek saját otthonában játszódnak a Madách Színház online bemutatói

Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter, valamint Kovács Lotti és Szemenyei János szereplésével tart élő bemutatósorozatot a Madách Színház az interneten.