Színház

Színikritikusok Díja: A legjobb új magyar dráma

2012.08.19. 08:34
Ajánlom
A Színházi Kritikusok Céhe nyilvánosságra hozta a 2011/2012-es évad legjobbjainak névsorát. A díjátadóra szeptember 16-án kerül sor a Nemzeti Színházban. A gála műsorvezetői Kocsis Pál és Molnár Piroska, rendezője Znamenák István. Az elkövetkezendő napokban górcső alá vesszük az egyes kategóriák jelöltjeit. Ön szerint ki a legjobb? Szavazzon!

Kovács Krisztina-Térey János: Protokoll

"A Protokoll világa és közege a budapesti elit: diplomaták, minisztériumi főnökök, művészek, habitüék, csupa legfelső középosztálybeli. Munkaebédek, partik, bemutatók, fogadások, külföldi kiküldetések. A főszereplő negyvenegy éves külügyminisztériumi főosztályvezető, aki két nagyköveti szolgálat között épp protokollfőnökként keresi kenyerét és kalácsát a Bem rakparton" - írtuk a produkció kapcsán

Mátrai Ágoston, Térey főhőse az állam lakája, szürke eminenciás. Korunk hőse, aki ugyanakkor közeli rokona a 19. század "fölösleges embereinek". Jó családból származik, művelt, sármos, biztos anyagi háttérrel rendelkezik és hiperérzékeny. Elég ennyi a boldogsághoz? Minden nő álma vajon milyen nőt álmodik magának? Legyen Blanka, a saját unokanővére? Legyen a világklasszis teniszezőnő? Vagy Fruzsina, az országház kifürkészhetetlen gyorsírója? És hogyan éli hétköznapjait egy minisztériumi középvezető? Mit kezd a felelősséggel, a zárt életével, a szorongásaival? Térey János verses regénye a mai Budapest középrétegének apró részletekig cizellált lát- és kórképét adja, betekintést engedve a művészvilág kulisszái mögé is. A válság Európájában fölcsillanó életöröm érzéki rajzával a szerző eddigi életművének fontos állomása ez a majdnem megváltástörténet, amelyben visszaköszönnek az Asztalizene - szintén szerepelt a Radnóti Színház műsorán - szereplői közül is néhányan.

Szávai Viktória, aki a darab Blankáját alakítja, így magyarázta, miért nem könnyű Téreyt próbálni: "Alapvetően azért, mert egy költői szövegről van szó, ami nagyon kevés drámai konfliktust tartalmaz. Amikor az ember elkezd kihámozni egy szerepet, először mindig a drámai történésekre fókuszál, és hogy azokban miként viselkedik a figurája. Téreynél viszont ez szinte használhatatlan hozzáállás, pacekban el kell kapni egy személyiséget, és az "ő" hanghordozásával, aurájával meg kell fogalmazni ezeket a csodálatos szövegeket." Míg a Kovácsot (Mátrai kollegája, osztályvezető-helyettes) Csányi Sándor szerint "Téreyvel visszaköltözött a színpadra a költészet. Darabjaiban a költői nyelv által művészi témává emeli a hétköznapi életet, és ettől lesz az, ami: színház."

Pintér Béla: Kaisers TV, Ungarn

Pintér Béla és Társulata a Kaisers TV, Ungarn kapcsán időutazásra hív: az 1848/49-es szabadságharc egy fiktív hősének életébe enged bepillantást. A Kaisers TV, Ungarn története 1881-ben kezdődik, amikor gróf Baráznay Amália hipnózis segítségével időutazásra indul és 1848-ban találja magát. Találkozik apjával, Baráznay Ignáccal, akit a krónika a "sukorói oroszlán"-ként emleget, és olyasmit tud meg róla, ami teljesen megváltoztatja a sohasem látott, de imádott apához és a nehezen tűrt anyához fűződő korábbi érzéseit. Elkezd harcolni a szülei házasságának és a forradalomnak a megmentéséért. És minden a schwechati csatában dől el... 1848-ba visszakerülve Amália az akkor már működő császári televíziónál, a Kaisers TV, Ungarn stúdiójában kap állást. Az időszakot ugyanis a darabban úgy mutatják be, mintha már ebben a korban is létezett volna televízió, így egy tévéstúdió működését, munkatársainak az életét is megismerhetjük.

Enyedi Éva színész-dramaturg elmondta, hogy a produkció, ahogy számos korábbi előadásuk, egyszerre feszeget történelmi-politikai és személyes, családi problémákat. "A történelmi köntösben megjelenő aktuálpolitika mindig érdekes: a párhuzamok, ellentétek, az általános emberi tulajdonságok, ahogy korokon keresztül újra és újra felbukkannak. Lehet az bármilyen történelmi, politikai helyzet, az emberi gyarlóságok nagyon hasonlóak" - fogalmazott.

Thuróczy Szabolcs színész a darabok színpadra kerülésének folyamatát világította meg, azt, hogy az új drámák születésekor Pintér Béla mindig kikéri a társulat véleményét: "Ez a legtermészetesebb dolog. Vagy hogyha elbizonytalanodik, azt rögtön látjuk rajta és próbálunk segíteni. Ahogy megír egy jelenetet vagy egy hosszabb részt, rögtön teszteljük is. Abból, ahogy visszaolvassuk, azonnal érzi ő is, vagy mi is érezzük, hogy kell-e, tudunk-e segítséget nyújtani valamiben. Ilyenkor ezt megbeszéljük, és ezeknek az apróbb vagy nagyobb segítségeknek a birtokában próbálja utána továbbírni vagy korrigálni a darab történetvezetését. A színészet az egy más téma. Azt rögtön látni kell, hogy az jó irányba megy vagy nem. Azt rögtön mondja is, hogy szerinte így vagy úgy kellene módosítani."

Székely Csaba: Bányavirág

"A Bányavirág két hét alatt született egy workshop keretén belül, amit a marosvásárhelyi Teatrul 74 nevű román független színház és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem szervezett. Színházi folyamatokat játszottunk el több száz egyetemi hallgató közreműködésével: csapatokat alkottunk, amelyekben drámaíró szakosok szöveget írtak, rendező szakosok megrendezték, színész szakosok eljátszották, látványtervező szakosok kitalálták a díszletet és jelmezt, a management szakosok pedig biztosították a PR-t. Nekünk, szerzőknek az volt a feladatunk, hogy egy klasszikus drámából kiindulva hozzunk létre valami újat. Én Csehov Ványa bácsijára írtam a Bányavirágot, de fontos ihletforrás volt Martin McDonagh Vaknyugat című drámája is. A Ványa bácsiban ugye elég sokat isznak, és van benne egy jelenet, ahol Jelena megjegyzi, hogy milyen szép idő van, Ványa pedig úgy reagál, hogy igen, ilyen időben az embernek kedve volna felakasztani magát. Ez a rövid dialógus a Bányavirág alapja, ebből pattant ki az ötlet.

Eszembe jutott, hogy az erdélyi falvakban mekkora probléma a gyakori öngyilkosság, az alkoholizmus, és hogy erre milyen kevés figyelem irányul, mennyire magukra hagyottak ezek az emberek. A Bányavirágban is többször beszélnek arról, hogy szép idő van, hideg van, meleg van, és számomra erről szól ez a darab. Az időjárásról való beszédet ugyanis itt nem egyszerű csevegésként fogom fel, hanem a szereplők így ellenőrzik le egymás között, hogy még tudatában vannak a valóságnak, még viszonyban vannak az idővel, még élnek. Számomra erről szól tehát: élünk... még. A szöveg létrejöttéért sokat köszönhetek Alina Nelega és Horváth Péter íróknak, akik tanácsokkal láttak el és megerősítettek abban, hogy jó úton haladok. A színpadi gondolkodás kialakításában nyújtott segítségért pedig hálás vagyok többek között Spiró Györgynek és Lengyel Pálnak (neki sajnos ebben az életben már nem tudom megköszönni), illetve drámaíró szakos kollégáimnak" - foglalta össze Székely Csaba a Bányavirág létrejöttének körülményeit.

Arról pedig, hogyan "birkózik" a sikerrel, így fogalmazott: "Nyilván nem számítottam sikerre, őszintén szólva szerintem nem annyira jó a Bányavirág, mint amennyire ismert lett, de tudomásul veszem, hogy így működnek ezek a folyamatok. Ha megfelelő helyen és időben a megfelelő emberek odafigyelnek valamire, akkor az a valami elkezd bejárni egy utat tőlem függetlenül, egyik lépés generálja a következőt. Korábban voltak kétségeim azzal kapcsolatban, hogy a magyarországi befogadó érti-e, amiről itt szó van, de most már nem tartok semmitől. Kiderült, hogy a pesti közönség pontosan ért mindent, és az egzotikum mögött nagyon jól látja a darabban megjelenő problémákat, hiszen ezek nem Erdély-specifikusak, hanem általánosak, legalábbis itt Közép-Kelet-Európában. De közben azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy a pesti közönség egy része is erdélyi. Mindenütt ott vagyunk, állítólag már Neil Armstrongot is egy korondi árus fogadta a Holdon."

Legyen Ön is színikritikus - szavazzon!

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház kult50

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Színház ajánló

Mercedes Benz premier az Esterházy-családdal

Április 13-án magyarországi ősbemutató keretében mutatta be a Vörösmarty Színház Esterházy Péter utolsó drámáját, a Mercedes Benzet Szikora János rendezésében. A történelmi revüt az Esterházy-család tagjai mellett Presser Gábor zeneszerző is megtekintette.
Színház ajánló

Büszkeség és felelősség, mert méltónak kell lenni az ősökhöz

A Magyar Művészeti Akadémia Szó – szín – játék sorozata idén megújult Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának művészeti vezetésével. A sorozat eddigi eredményeiről és a leendő előadásokról Lesti Árpád kérdezte a Veszprémi Petőfi Színház igazgatóját.
Színház hír

Elhunyt Bács Ferenc színművész

Életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után április 16-án, kedden elhunyt Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, Budapest díszpolgára.
Színház születésnap

85 éves az örökifjú Bodrogi Gyula

Ma ünnepli 85. születésnapját Bodrogi Gyula, generációk kedvence, gyémántdiplomás színművész, aki könyvet is írt tizenhét főiskolai fegyelmijének történetéből. A Nemzet Színészét a Nemzeti Színházban és a József Attila Színházban is köszöntik.