Az 1953 őszén játszódó történetben Pataki István úgy dönt, kilép a termelőszövetkezetből, és Farkas Sándorral, a lányának szánt gazdával a maguk urai lesznek. Mari viszont Bíró Mátét szereti, aki az új szövetkezeti élet elkötelezettje. "Egy nagy szerelem és egy nagy lázadás története" - nyilatkozta művéről a az 1955-ös filmet rendező Fábri Zoltán.

A Sarkadi Imre-féle irodalmi alapanyagtól markánsan eltérő forgatókönyvet a központi dramaturgia és a kultúrkormányzat részéről vádak érték, hogy e "banális, polgári szintű Rómeó és Júlia-történet" nem érvényesíti eléggé az "új élet, a szövetkezetesítés igazát". Fábri ilyen kemény harcok mentén tudta mégis elementáris erővel és természetességgel ötvözni a személyes sorsot és a társadalmiságot, valamint az idősebb nemzedék patriarchális igazságával szemben a belső szabadság, a boldogsághoz való jog morális erejét.

Vidnyánszky Attila számára a történet szálai közül elsősorban a személyes vonulat volt a fontos. A szerelem ereje, hatalma, valamint a jövő lehetősége a beteljesülő szerelemben. Ezúttal is műfajokat átívelő, a prózát, a táncot, a zenét egyesítő költői színházi előadás született a Nemzetiben. "Szívbemarkoló, gyönyörűséges mesét szeretnénk csinálni" - fogalmazott Vidnyánszky Attila az előadás korábbi sajtótájékoztatóján.

A darabban a főhősnő, Mari apját alakító Cserhalmi György korábban elmondta: a rendezővel Debrecenben Móricz Úri muri című darabjában dolgozott már együtt, ami élvezetes közös munka volt. "Vidéken élek 27 éve és szemtanúja vagyok annak, hogy hogy pusztul a paraszti kultúra" - mondta. Hozzátette: ennek feltámasztásában örömmel vesz részt.

Cserhalmi György arról is beszélt, hogy a színházi világban is jelenlévő két politikai oldal szembenállását fel kellene már oldani. "Az ember épp akkorát botlik jobb lábbal, mint ballal" - fogalmazott. Mint mondta, itt az ideje, hogy elkezdődjön valami összefésülődés, és ne számítson semmi, csak a rátermettség, az adottság, a hozzáállás. "A szakmát az őt megillető tisztelettel és alázattal vegyük körül és ápoljuk" - hangsúlyozta.

A produkcióban a Pataki Istvánt alakító Cserhalmi György mellett Patakiné szerepét Szűcs Nelli játssza, Farkas Sándor figuráját Farkas Dénes formálja meg. Az előadásban a fiatal párt - Törőcsik Mari és Soós Imre filmbeli szerepeit - egyetemi hallgatók alakítják: Pataki Mari szerepében Kiss Andrea látható majd, Bíró Mátét ifj. Vidnyánszky Attila játssza.

A Magyar Nemzetnek arra a kérdésére, mennyire szól bele színházi munkáiba  édesapja, Vidnyánszky Attila, a színészhallgató elmondta: "Mindig hagyta, hogy a saját utam járjam. Szerettem volna kikérni a véleményét, de soha nem osztotta meg velem. Mindig azt mondja, hogy hagyjam érni a dolgaim. Remélem, ez talán idővel megváltozik. De úgy tűnik, nagyon akarja, hogy a saját megérzéseimben bízzak. Lehet, hogy ez így van rendjén. Most együtt dolgozunk a Nemzeti Színház Körhinta című előadásában. Négyévesen szerepeltem először a darabjában, persze most más a helyzet. Azt hittem, simán fog menni. Nem így lett: olyan zavarba jöttem az első próbákon, mintha megint négyéves lennék. Elfelejtettem ezt a helyzetet. Azóta már keményen megharcolunk egymással, de azt hiszem, ezek építkező, előrevivő csaták".