Színház

Szubkultúra ma a független színház?

2020.02.05. 15:15
Ajánlom
A Kinyílt az aranykapu, a Revizor OFFline rendszerváltás-sorozatának második estéjén Barda Beáta, a Trafó ügyvezető igazgatója, Büki Dóra, a Proton Színház ügyvezető igazgatója, valamint Fuchs Lívia tánckritikus beszélgetett a független színházak múltjáról és jelenéről. A beszélgetést Jászay Tamás kritikus, a Revizor szerkesztője moderálta.

A Kinyílt az aranykapu sorozat előző részben a színházi nevelésről beszélgettek.

A Függésben – Független színházak és a rendszerváltás címmel január 21-én a Magvető Caféban megrendezett beszélgetés elején a meghívottak megpróbálták meghatározni, szerintük mit jelent pontosan a független színház terminológiailag. Barda Beáta, a Trafó ügyvezető igazgatója nem hívná sem undergroundnak, sem amatőrnek a függetleneket, úgy véli, a hivatalos besorolás alapján az, hogy ma mit nevezünk független színháznak, inkább csak pénzügyi kategóriát takar, nem pedig esztétikai különbségtételt. Ezt a nézetet Büki Dóra, a Proton Színház ügyvezető igazgatója is osztotta, azzal kiegészítve, hogy a független színházak egyik ismérve, hogy nem rendelkeznek állandó játszóhellyel.

Fuchs Lívia emlékeztetett rá, hogy sokáig alternatív színháznak hívták a szegmenst, ami jobban kifejezi a művészi „másságot” – utalva a Bérczes László által megalkotott más-színházak kifejezésre. Függetlennek nevezni őket viszont a szakember nem tartja szerencsésnek, mivel

ez a szcéna évről évre a létéért küzd, ugyanis a nevével ellentétben igenis függ mindentől.

A tánckritikus ezután kifejtette, hogy a ’70-es-80-as években ami innováció a színházban és a táncban történt, az jobbára a vezető amatőr műhelyekhez kötődött. Támogatást minden szereplő az államtól kaphatott, ami erős függőséget jelentett, de az amatőröknek is jutott, így legalább a közegüket biztosította az állam: volt például villamosjegy, hogy eljussanak a próbára. Akkoriban nem kellett évadterveket leadni, létezett egyfajta szellemi- és művészi szabadság ezekben az amatőr műhelyekben. „Emlékszem, hogy valahova Kukutyinba kellett kimenni megnézni egy Halász Péter-előadást, ami összesen ment háromszor” – világít rá Fuchs Lívia, hogyan élvezhetett ekkora szabadságot a független szféra a rendszerváltás előtt, és miért nem kötötte őket jobban a cenzúra.

rev3-144343.jpg

Revizor OFFline beszélgetés a függetlenekről (Fotó/Forrás: Fidelio)

A ’89-90 környékén végbement változások nem érték „felkészületlenül” az előadóművészeti szereplőket. Fuchs Lívia kifejtette, a táncban azért nem következett be nagy változás a rendszerváltást követően, mivel addigra már nagyjából minden lezajlott. „A táncban az első független előadás 1982-ben volt, ami hét évvel előzte meg a rendszerváltást. ’89-re Angelus Ivánnak már megvolt a stúdiója, Nagy József már bemutatkozott a Szkénében, Bozsik Yvette már dolgozott az Árvai Gyurival, megvolt a Berger és az Artus Együttes, léteztek nemzetközi kapcsolatok, tehát volt egy erős nyitottság” – foglalja össze, hozzátéve: „Ezek mind a megszokottól eltérő színházi nyelven kísérleteztek. Az a fajta gondolkodás, ami megnyitotta azt a kérdéskört, hogy mit lehet táncnak tekinteni, lezajlott a ’80-as években, ami nagyon fontos.”

Birkózó a színházteremben – Interjú Nagy Józseffel

Kapcsolódó

Birkózó a színházteremben – Interjú Nagy Józseffel

1986 decemberében a Szkénében mutatta be első előadását Nagy József alias „Szkipe”, de A pekingi kacsára Párizs figyelt fel igazán. A világhírű koreográfussal élete meghatározó állomásairól is beszélgettünk: Magyarkanizsa, Budapest, Párizs, majd vissza.

Mint Barda Beátától megtudhattuk, bizonyos fokig ugyanez lezajlott a színházban is, a ’80-as évek nagyon termékeny időszaknak számított. Kiemelte, hogy a pantomim műfaja megkerülhetetlen volt abban az időszakban, számos műhely volt akkoriban, és sokfelé elágazott.

Ugyancsak a ’80-as években jelent meg a finanszírozásnak egy olyan formája, amely addig nem volt jellemző: ekkor indultak a Soros-pályázatok, amivel a ma függetlennek nevezett szcénát támogatták. Fuchs Lívia arról beszélt, hogy a független csapatoknak szinte semmilyen anyagi lehetőségei nem voltak, de ez akkoriban teljesen természetesnek számított. „A Berger Együttesnek egy fillérje nem volt. Kaptak egy üres próbatermet, ahol naponta négy-öt órát együtt próbáltak, valahonnan pedig kerítettek maguknak rongyokat, hogy színpadra lépjenek, mert semmijük nem volt.” Viszont az együttesi léthez természetesen szükség van valamiféle háttérre,

ezt tudta nyújtani a Soros-pályázat, amiben az állam által nem támogatott formációk részesülhettek.

rev1-144343.jpg

Revizor OFFline beszélgetés a függetlenekről (Fotó/Forrás: Fidelio)

A Proton Színház Mundruczó Kornél projektjeit gondozza. Legtöbb előadásuk a mai magyar színház méretarányaihoz képest kiemelkedő, más léptékben gondolkodnak, ebben pedig a Trafón kívül kizárólag külföldi partnerek segítik őket. Ahogy Büki Dóra elmondta, az eddigi tíz évük a túlélésért való küzdelemről szólt. Éves büdzséjükből a működési támogatás és a taóból befolyó támogatás 10-20 százalékot tett ki, ami nem sokra elég.

A nemzetközi jelenlét is fontos

Pintér Béla vagy az időközben már megszűnt Krétakör és Mozgó Ház – amely évi ötven előadást is tartott, ebből azonban itthon csak négy-ötöt – az elsők között voltak, akik komoly külföldi eseményekre kaptak meghívást. Ez pedig a szektor többi képviselőjére is jó hatással volt, hiszen azt mutatta, megéri a befektetett munkát – jegyezte meg Barda Beáta, aki arra is rámutatott, hogy a ’90-es években még sok külföldi intézet támogatott újszerű megoldásokat alkalmazó formációkat, mára azonban beszűkültek a lehetőségek, emiatt pedig sokkal nagyobb a ráutaltságuk az állami támogatásokra.

A beszélgetésen a DunaPartról is szó esett, amely egy olyan színházi platform, ahová azokat a hazai előadásokat válogatják be, amelyek iránt külföldi érdeklődés mutatkozhat. Számos külföldi igazgatót, menedzsert, fesztiváligazgatót meghívnak az eseményre, akik figyelemmel kísérik a programot, és ennek révén kialakulhatnak különféle együttműködések, nemzetközi meghívások. Tavaly négy nap alatt harminc előadást láthattak a résztvevők.

Ha a függetlenekről beszélünk, nem hagyható ki, hogy szó essen a Jurányi Inkubátorházról sem, amely sok társulat fennmaradását segíti. Fuchs Lívia megjegyezte, a tánc esetében különösen fontos a megfelelő próbahelyszín, amit itt megtalálnak maguk számára a csapatok.

rev4-144342.jpg

Revizor OFFline beszélgetés a függetlenekről (Fotó/Forrás: Fidelio)

Barda Beáta a jelenlegi támogatási rendszer kapcsán kifejtette, nem szabadna, hogy az olyan játszóhelyeken, mint a Trafó, az legyen a cél, hogy minél több előadást játsszanak, minél magasabb áron, hogy így tegyenek szert az előadásokra fordítható többletbevételre, hanem

módot kéne biztosítani arra is, hogy a társulatok tét nélkül kipróbálhassanak valamit, és ne legyen rajtuk a nyomasztó előadás- és bemutatókényszer.

Erre reagálva a k2 nevű független színházi formációtól a közönség soraiban helyet foglaló Benkó Bence elmondta, ők kimondottan érzik ezt a nyomást. A tizenkét fős társulat – ebből hatan színészek – közel 5 millió forintos támogatásban részesült, állandó státuszt azonban senkinek nem tudnak biztosítani, ezért rendszeresen új bemutatókat kell készíteniük, miközben nem találnak játszóhelyet, ezért gyakran havi egyet tudnak csak játszani egy-egy előadásukból. Megoldást jelenthet az is, ha kőszínházak fogadnak be független produkciókat – ahogy a Vígszínház tette a Proton esetében – vagy koprodukcióban készítenek előadást, mint a k2 Színház és a Miskolci Nemzeti Színház.

Fuchs Lívia úgy véli, igazán nem történt semmi a rendszerváltás óta eltelt harminc év alatt, továbbra sincs elég hely, és a másik nagy probléma a Budapest-centrikusság, hogy nem igazán lehet hova menni az országban, leszámítva néhány olyan fesztivált, mint a szegedi THEALTER.

Barda Beáta szerint fontos lenne, hogy a játszóhelyeknek legyen lehetősége támogatni a függetlenek munkáját, illetve nehezményezte a belföldi mobilitás hiányát. „Nem azért nem befogadó a vidék, mert elvből elutasít valamit, hanem mert nem is tudják, hogy miről beszélünk. Ez szubkultúra lett, amit meg kéne tanítani nézni, befogadni és sokkal többet kéne beszélgetni róla.”

Rendszerváltó műfaj: színházi nevelés

Kapcsolódó

Rendszerváltó műfaj: színházi nevelés

A Nyitva van az aranykapu, a Revizor OFFline rendszerváltás-sorozatának első estéjén Balassa Zsófia, a Revizor programmenedzsere, a beszélgetés szerkesztője Neudold Júliával, az Örkény IRAM színházpedagógiai csoportjának vezetőjével, Eck Júliával, a Toldy drámatanárával, a PPKE adjunktusával, és Takács Gáborral, a Káva vezetőjével beszélgetett arról, mit történt a rendszerváltás óta a színházi nevelésben, a drámapedagógiában, és a színházpedagógiában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kihirdették a 2021-es Artisjus-díjazottak névsorát

Könnyű- és komolyzenei alkotókat díjazott idén is az Artisjus. Fábri Pétert zenei munkásságáért életműdíjjal tüntették ki, az év zeneszerzője a világhírű dobos Borlai Gergő lett, míg a tragikusan fiatalon elhunyt Siklósi Örs előtt, posztumusz Junior Artisjus-díjjal tisztelegtek.
Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Plusz

Pentaton Hangstúdió – egy tiszta hang a belváros szívében

2021-ben új szolgáltatással bővült az ország legnagyobb múltra visszatekintő privát művészügynöksége, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség portfóliója: megnyílt az újonnan kialakított Pentaton Hangstúdió.
Jazz/World

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Vizuál

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Színház életműdíj

A belső ember öltöztetője – Szakács Györgyi a Színházi Kritikusok Céhének életműdíjasa

A céh tagjai titkos szavazással ítélték oda az életműdíjat a Kossuth- és Jászai Mari-díjas jelmeztervezőnek, csaknem félszáz mozi és tévéfilm, valamint félezer színházi bemutató ruháinak megálmodójának.
Színház hír

Izgalmas előadásokat ígér a Városmajori Színházi Szemle

Hat előadás kapott helyet a Városmajori Színházi Szemle versenyprogramjában. A könnyed, de minőségi szórakozást ígérő produkciók augusztus 25. és szeptember 9. között mutatkoznak be a Városmajori Szabadtéri Színpadon.
Színház ajánló

Kulka Jánossal látható online A nép ellensége

A Katona József Színház 2013-ban bemutatott Ibsen-darabját Zsámbéki Gábor rendezte, az előadás felvétele megtekinthető május 6. 19 órától május 8. 23 óráig az eszinhaz.hu-n.
Színház hír

Ismét megtörték a csendet - folytatódott a Fame-casting a Vörösmarty Színházban

Vasárnap 21 kiválasztott részvételével folytatódott a Vörösmarty Színház Fame-castingja. A válogatóhoz ezúttal a Fehérvár Tv stábja is csatlakozott, május 8-án ugyanis egy egyórás műsorban lehet majd visszanézni a versenyzőket.