„Tele voltam feszültséggel, mindenféle gondolatok megfordultak a fejemben” – kezdte beszédét Jordán Tamás, akinek az utolsó napja a búcsúról szólt. A Kossuth-díjas színművész a tőle megszokott humorral köszönte meg a színház összes dolgozójának azt a megfeszített munkát, ami az elmúlt évek mindennapjait jellemezte.
Címszavakban – mozaikdarabkákként – idézte meg a színház megalakulásának időszakát, a nehézségeket, mígnem eljutott a jelenig, amikor is egy búcsúbeszédben át kell adnia a „mindent nyitó kulcsot”.
„Nagyon könnyű annak beszélni, aki igazat mond, és nem kell kitalálnia, hogy az igazság helyett mit mondjon”
– mondta, hozzátéve, hogy bár most búcsúzik az igazgatói széktől, bízik benne, hogy sokat dolgozhat még a társulattal. „Végtelen hálával és szeretettel gondolok ennek az egész valaminek minden vektorára.”
Jordán Tamás elbúcsúzott a Weöres Sándor társulatától (Fotó/Forrás: Mészáros Zsolt / Weöres Sándor Színház)
Szabó Tibor, aki maga is a kezdetektől tagja a társulatnak, izgalommal néz szembe a következő időszak kihívásaival, remélve, hogy mihamarabb folytatni tudják a munkát, amely a koronavírus miatt most félbeszakadt. Azt viszont már most elmondta, hogy a tavaszra tervezett két bemutatójukat – a Nem félünk a farkastólt és a Konyhát – elhalasztják, és a következő évadok valamelyikében mutatják majd be.
Fejléckép: Jordán Tamás átadta Szabó Tibornak a „mindent nyitó kulcsot” (fotó: Mészáros Zsolt / Weöres Sándor Színház)
hírlevél
